Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Wellner István: A bautzeni Mátyás-emlékmű

Bautzen a XVII. században. Baloldalt a vár a Mátyás-toronnyal Az Ortenburg (Molnár Ilona reprodukciói) Abudavári Hess András téren, az épülő Hilton szálló tömbjéből egy középkori torony maradványai emelkednek ki. Ez volt a domonkosok Szent Miklósról elnevezett templomának tornya. Maga a templom még a XIII. század közepén épült; a torony megmaradt részei inkább a XIV. századra, a térre néző késő gótikus ablakai pedig a XV. századra vallanak. Ennek a toronynak Hess András téri oldalán helyezték el 1930-ban a bautzcni Mátyás-emlékmű másolatát. Mint az alatta levő feliratos tábla mondja: „A torony földszinti falán elhelyezett emlékmű kőbefaragott másolata annak a Mátyás király élethű képmását tartalmazó emléktáblának, melyet Bautzen városa állíttatott 1486-ban, Mátyás király iránt való hódolata jeléül, s amely a nevezett város kaputornyán ma is hirdeti a nagy király kiterjedt birodalmának emlékét. Az emlékműnek a Mátyás által meghódított tartományok címereivel és a Hunyadi címerrel díszített szárnyát egy az 1715. évből származó rézmetszet alapján dr. Lux Kálmán építész tervei szerint állították helyre. Mátyás királynak, Budavár felvirágoztatójának dicsőséges emlékezetére állította Budapest székesfőváros közönsége, 1930." * Bautzen az NDK délkeleti részén fekvő kisváros. Ez a vidék — Felső-Lausitz — a szláv eredetű szorbok lakóhelye. A szorbok a legutóbbi időkig megőrizték nyelvüket, érdekes népviseletüket és sajátos népi szokásaikat. Mivel azonban Felső-Lausitz jó részét már a X—XI. században a németek hódították meg, a területen a két nép együttes életének emlékeit találjuk. De a szomszédos lengyelek és csehek is uralmuk alá vonták hosszabb-rövidebb időre a középkor utolsó századaiban Lausitzot és vele egyik legjelentősebb városát, Bautzcnt. Bautzen a Brandenburgból Prágába és Haliéból Krakkóba vezető fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében feküdt, és jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1400 körül Drezdának pl. csak 3471 lakosa volt, míg Bautzennak már 5335. A középkorban és ezen a vidéken egy ekkora település nagy városnak számított. 1319-től 1469-ig Bautzen városa Csehországhoz tartozott. Csehország királya 1458-tól a mi Mátyás királyunk apósa, Podjebrád György volt. Lánya, Katalin azonban már 1464 elején meghalt, és amikor a huszitákkal rokonszenvező Podjebrád Györgyöt a pápa kiátkozta, Mátyás király a Szentszék felszólitására 1468-ban megtámadta korábbi apósát. Csehországot ugyan nem sikerült teljes egészében meghódítania, de Sziléziát és Lausitzot — vele Bautzen városát — 1469-ben elfoglalta. Bautzen erőditményét, az 1401-ben tűzvészben elpusztult Ortenburgot tartományi kormányzójával, Georg von Steinnel, 1483—1486 között újjáépíttette, és az egész városnak különböző kiváltságokat adományozott. Ezért a bautzeniek hálából, meg hogy a király további támogatását megnyerjék, 1486-ban az Ortenburg főbejárata fölött elhelyezték Mátyás király szobrát, díszes gótikus keretelésben. A körülbelül 9 m magas és 4 m széles emlékmű trónuson ülve ábrázolja a királyt. Kezében jogar és országalma, lába oroszlánra helyezve. A fej — Mátyásnak egyetlen, még bizonyosan életében készült és fennmaradt portréja — öt évszázad viharai után is megőrizte az uralkodó markáns vonásait. Orra nagy, alsó ajka és álla előreugró, válláig érő haja hullámos. Feje fölé két lebegő angyal tart koronát. Fölül gazdagon redőzött baldachinszerű kárpit zárja le a két oldalt oszlopokkal kereteit középmezőt. Kétszélén a Hunyadi címer és a meghódított tartományok címerei voltak eredetileg, ezek azonban elpusztultak. A bautzeni városi múzeumban viszont őriznek egy 1715-ből származó metszetet, melyen ezek a címerek még épek, és teljes részletességgel fel vannak tüntetve. A budai másolaton — mint a már idézett felirat is elmondja — ezeket is helyreállították, míg Bautzenban az oldalszárnyak teljesen simák, dísztelenek. Az emlékmű eredeti, domborműves felirata a Mátyás-szobor fölött és alatt: MATHIAS REX ANNO MCCCCLXXXVI SALV Az egész monumentális alkotást fölül díszes háromszögű oromzat zárja le. Ebben Magyarország, Dalmácia, Csehország és Morvaország címerét látjuk. Az emlékmű alkotója minden valószínűség szerint a Bautzennal szomszédos Gaussigból származó Biccius Gauske volt. A szorb származású festő és kőfaragó helyi viszonylatban jelentős művésznek számított. Egy, a XVI. századig visszavezethető hagyomány szerint a készülő fejet háromszor is elküldték Budára, hogy az élethűséget ott ellenőrizhessék. A fejrész ugyanis külön készült, és azt a törzsre utólag illesztették rá. Bautzen várában, az Ortenburg ban egyébként még egy magyar vonatkozású emléket láthatunk. A kastély fogadótermének rendkívül díszes stukkómennyezetén megtaláljuk a magyar címert is, Mátyás két évtizedes uralmának emlékeként. A stukkómennyezet a XVII. század közepéről származik és kilenc mezőben a lausitzi történelem legfontosabb korszakait, eseményeit illusztrálja, az uralkodók, hadvezérek, jelképes alakok és címerek domborműves ábrázolásával. Ez a stukkómennyezet és a Mátyás-domborműves kaputorony egyaránt megrongálódott a második világháború folyamán. Megsérült a Mátyás-emlékmű budavári másolata is, de a károkat Bautzenban is és nálunk is már helyreállították. A Hess András téri másolatot jelenleg mégsem tekinthetjük meg, mert a Hilton szálló építkezési munkálatai miatt, biztonsági okokból lefedték. Az építkezés befejezése után természetesen ismét láthatjuk nagy királyunk egykorú, hiteles emlékművének kiegészített másolatát. 295