Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Tamás Ervin: Szombathely

A székesegyház A Claudius szálló lakoztatják a modern Izisz szállóhoz. A központban több mint húsz korszerűtlen ház helyére új városházát terveznek. Büszkeségük a már elkészült hangverseny-terem, mely Bartók nevét viseli, s a város szimfonikus zenekarának ad otthont; valamint a vásárcsarnok, mely a legkorszerűbb kereskedelmi egysége Szombathelynek, s az elkövetkező esztendőkben még tovább építik. Az elmúlt öt évben több mint egymilliárd forintért fejlődhetett Vas megye székhelye. A következő öt év elképzelései is reményteljesek: 1 milliárd 600 millió forintot költenek 1980-ig a városra. Épül fedett uszoda, szakközépiskola, kollégium, tovább nő a bölcsődei és az óvodai férőhelyek száma, 5200 új otthont adnak át, s a régi hajlékok megóvására, korszerűsítésére kétszer annyit fordítanak, mint az előző ötéves tervben. Befejezik a szennyvíztisztító építését, javítják a városon áthaladó főközlekedési útvonalakat... De ezek az adatok majd minden magyar városra jellemzők, hiszen az urbanizációhoz hozzátartoznak a beruházások, s minden egyes avatás azt jelenti, hogy a főváros mellé felzárkóznak a vidéki települések is, rangban, fejlettségben. Miben különbözik mégis Szombathely a többi várostól? Főként a nagy történelmi múlt, a hagyományok szüntelen ápolásában s az erre építő lokálpatriotizmusban. Az első szépítőegyesület 1885-ben alakult. A Hazafias Népfront a hajdani polgárok kezdeményezését 1968-tól valóságos mozgalommá fejlesztette. A tavalyi társadalmi munka mintegy húsz millió forintot ért, s tette szebbé Szombathelyt. Savariát a százezer fa városának is nevezik. A parkfelület meghaladja a 700 ezer négyzetmétert, s az egy lakosra jutó zöldterület csaknem 13 négyzetméter! Ez országos csúcs. A társadalmi munkaakciók jórészt új parkok, pihenők kialakítására szerveződnek meg óvodaépítésekre. Egy hatvan hektáros parkerdőt teremtettek a város nyugati részén, s a jövőben tömegsport-ligetet alakítanak ki a csónakázótó környékén. A gondok között refrénszerűen ismétlődik: lakás, lakás, lakás... Budapest után először itt létesült fiatal házasoknak átmeneti otthon, hogy valamennyire letörjék az albérlet-uzsorát. S az elsők között Szombathelyen épült nyugdíjasok háza. Tervek, átgondolt fejlesztési koncepciók fogalmazódnak meg a város jövőjéről: most igazítják az új körülményekhez a város régebben elkészült rendezési tervét, idén kerül napirendre az energetika- és a közlekedés-fejlesztés távlati terve is. Ahogy a szombathelyiek Ybl-díjas építésze, Heckenast János írja a városról szóló tanulmányában: ,,Az építészetben egyre több lesz a közgazdász, és egyre kevesebb a tégla. .." * Mikes püspök valamikor a szellem, a tudomány városává akarta formálni Szombathelyt. Nem tűrt meg ipart a városban, de még a környéken sem. A polgárvárossá váló Savaria egyoldalú élete többet ártott, mint használt, gátja volt a haladásnak. Ám a szellemi élet ma is eleven a városban — a gyors iparosítás, az urbanizálódás egyáltalán nem ártott, inkább használt a kultúra felvirágzásának. Ha orvosi egyetem nem jutott is a megyeszékhelynek — mint valaha ígérték —, azért diákvárossá vált: több mint tizenháromezer tanulója van. És tanítókat, tanárokat képeznek a főiskolán, amelyik a laboratóriumot igénylő szaktárgyak kivételével minden szakra oktat pedagógusokat, népművelőket, könyvtárosokat. Karicsán, az egyik legrégibb városrészben, az ódon, de építészeti értéket nemigen képviselő házak helyén modern iskolaváros épült, kollégiumokkal, általános iskolákkal. Idén adják át rendeltetésének a MÜM-intézetet, s megkezdik a kereskedelmi" és vendéglátóipari szakközépiskola építését. Ebben az esztendőben fognak hozzá a főiskola nevelési centrumának kialakításához; de továbbra is gond az elavult iskolaépületek rekonstrukciója. Néhány tanintézményben már a szemléltető eszközök használata is problémát okoz, mert az elektromos hálózat nem bírja el a terhelést; viszont egy-egy villanyszerelési munka másfél millió forintba kerül. Önálló színháza nincs Szombathelynek, de a színházbérlet így is kelendő: ebben az évadban több mint nyolcezer talált gazdára. A korszerű művelődési központban ugyanis gyakori vendég a győri és a veszprémi színház, s ellátogat ide a kaposvári, a szegedi, a pécsi együttes is, valamint rendszeresen fellép a Nemzeti Színház társulata. A régészeti leletek, a feltárt romok egyedülálló hangulata méltán teszi a várost idegenforgalmi központtá. S múzeumaiban is bőven akad látnivaló. A Savaria Múzeum a város tárgyi emlékeit őrzi, valamint helyet ad időszakos képzőművészeti tárlatoknak. A Forradalmi Múzeum a megyei munkásmozgalom dokumentumait mutatja be. Dr. Smidt Lajos magángyűjteménye, melyet 1968-ban a városnak adományozott, érdekes orvostörténeti gyűjteményt is tartalmaz. Érdemes megnézni a kámoni arborétumot is. Aki pedig az eget akarja kémlelni, ellátogat a hajdani földbirtokos-csillagászról, a Gothárd Jenőröl elnevezett csillagvizsgálóba. Derkovits Gyulára, a város szülöttére is büszke Szombathely; az életével kapcsolatos dokumentumokat, a művész munkaeszközeit, s néhány alkotását — rézkarcokat, fametszeteket — láthatjuk az emlékét őrző múzeumban. Aki az Őrség múltjára, a falvak tegnapi arculatára kíváncsi, megnézi a Horgász-tó közelében létesült múzeumfalut. A felsorolt intézményekbe 1975-ben mintegy 170 ezren váltottak belépőt! Ez is bizonyítja, hogy a várost szívesen felkeresik a bel-és külföldi turisták; ezért nem könnyű szobát szerezni a szállodákban, de még a fizetővendég-szolgálat útján sem.. . Tizenöt esztendeje, hogy minden évben megrendezik a Savaria ünnepségeket. Programja igen gazdag: Urbanisztikai Nyári Egyetem, rangos tudományos ülésszak, operabernutató, képzőművészeti, iparművészeti kiállítás, nemzetközi táncverseny, beat-koncert, kosárlabda-torna. . . Az idei rendezvénysorozat főbb eseményei: a tavasz a röplabda-és kosárlabda-tornáé volt; nemzetközi autóstalálkozót rendeznek; augusztusban nyílik a fal- és tértextil biennálé, az Iseum ismét Mozarté: a Varázsfuvolát mutatják be; a művelődési központban a néptánc és népzenei együtteseknek tapsolhat a közönség. A már hagyományos nyári egyetem idei témája: a regionális fejlesztési tervek készítése. Mintegy száz hazai és külföldi vendéget várnak előadásaira. Augusztus közepén az Iseumban Mozart átadja helyét a könnyű műfajnak: egyik népszerű együttesünk beat-koncertjének. A programsorozatot ismét a komolyzene zárja: ünnepi hangverseny a Bartók-teremben és opera est az Iseumban. * — Csak egyet sajnálunk — mondja Elek Tibor, a városi tanács elnökhelyettese. — Kár, hogy az a 455-ben történt földrengés a meleg vizünket is elvette. A rómaiak ugyanis csak olyan helyen építkeztek, ahol meleg vizet találtak. Nos, a katasztrófa arrébb vitte a termálvizet — a környéken mindenütt rálelnek: Bükfürdőn, Sárvárott. .. A másik panaszt az utca emberétől hallottam: — Itt kérem minden építkezés régészeti feltárással kezdődik. Ez növeli a költségeket, elhúzódnak a határidők, sok a tervmódosítás. Szombathely lassan szép ruhába öltözik, de lábbelije még nincs.. . Nincs elég lakás, telefon. Soroljam? Ám emberem hirtelen hangot váltott, s azt mondta: — De higgyen nekem, sok értékes kincset rejt még a mi földünk... 9