Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Tamás Ervin: Szombathely

mat. Sok fejtörést okoz azonban ez is, hiszen nemcsak az autóbuszok, hanem a vonatok menetrendjét is át kellene alakítani, mivel a bejárók száma megközelíti a 23 ezret. A városi gáz Is búcsúzkodik Szombathelytől. Idén októberre Devecserről ideérkezik a földgáz, óránként 20 ezer köbméter jut belőle a megyeszékhelynek. Először körülbelül kétezer lakásban főzhetnek az asszonyok a földgáz tüzén, s mintegy négyszáz lakás fűtését is földgázra állítják; majd az esztendők során hat ütemben egész Szombathely áttér a földgáztüzelésre. Ehhez viszont ki kell cserélni a régi, elavult vezetékeket is. Már hozzáláttak a korszerűsítéshez: húsz kilométer hosszúságban fektetnek le új csöveket. * Elidőzvén a város jelenénél, nem szabad elfeledkezni a hajdani Savariáról sem. A település alapjait az i. sz. 43-ban Claudius római császár a Kőszegihegység déli lábához csatlakozó domborulat végződésénél, különböző tájak találkozásában, több irányból összefutó utak kereszteződésében vetette meg. Plinius, a római író említi először Savariát, mint Felső-Pannonia provincia közigazgatási székhelyét. Savaria lakóinak római polgárjoguk volt. A város a III. században érte el legnagyobb kiterjedését s legtökéletesebb építészeti megformáltságát. A település központja az I. század utolsó éveiben, Domitian us uralkodása idején alakult ki. Legjelentősebb épülete a capitoliumi Trias-szentély lehetett — benne Jupiternek, a rómaiak legfőbb istenének, Junónak, Jupiter feleségének és Minervának, a tudomány, a művészet és az ipar istennőjének A felszabadulási emlékmű A skanzen CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei A ,,Via Savaria"