Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Óvoda Újpalotán (Csigá László felvétele)

háromszázezer köbméterrel több vizet kaphat a főváros. Elkészül a negyvenezer köbméteres két gellérthegyi víztároló is. Több más új beruházás is javítja majd a vízellátást Dél-Budán és Dél-Pesten. A fejlődést jelzi, hogy az egy főre jutó víz­fogyasztás 1980-ra eléri a napi 195 litert. A fővárosnak sok nehézséget okoz a háztartási szemét elhelyezése. Ezért a kormány döntése alapján 1980-ig felépül a háztartási szemét mintegy ötven százaléká­nak megsemmisítésére alkalmas Budapesti Szemétégetőmű. A közművek tervében több jut majd a budapesti fürdők korszerűsítésére. Régi kívánságnak teszünk eleget, amikor meg­kezdjük Zuglóban a Pascal-fürdő építését. 1980-ig négy medence készül el. Az új fürdőt a lakosság egész évben használhatja majd. Minden korábbi időszakot meghaladó fejlesztést határoz meg a Fővárosi Tanács új terve a közlekedésben. A legtöbb beru­házást a tömegközlekedés kapja. 1980-ra megépül a metró észak—déli vonalának 11 kilométeres szakasza az Élmunkás tér és Kőbánya-Kispest vasútállomás között. Az első öt kilométeres pályát — a Deák tértől a Nagyvárad térig — 1976 végén nyitjuk meg. A metró építéséhez kapcsolódva új felszíni csomópontok készülnek az Élmun­kás téren, a Marx téren, a Deák téren, a Felszabadulás téren, a Kálvin téren, a Nagy­várad téren és az Üllői út mentén több helyen. A kormány döntésének megfelelő­en 1978-ban megkezdődhet a Budafokot Újpalotával összekötő 19 kilométer hosszú­ságú metróvonal építése is. A felszíni tömegközlekedést új járművek beszerzésével javítjuk. Erre vállalati forrá­sokkal együtt több mint kétmilliárdot for­díthatunk. Úgy számítjuk, hogy 1000—1100 buszt, 80 villamost, 54 trolit és 50 HÉV-szerelvényt rendelhetünk. Elkészül az ún. BAH csomópont, s ezzel teljes lesz a főváros kelet—nyugati köz­úti tengelye: Kerepesi út—Rákóczi út—Erzsébet-híd—Hegyalja út. Befejező­dik a Szentendrei út és a Soroksári út bővítése és megkezdődik az M3 autópálya bevezető szakaszának építése. Sor kerül a Hungária körút két kilométer hosszú sza­kaszának korszerűsítésére is. Folytatják a szintbeni közúti-vasúti kereszteződések megszüntetését. Megépül a Fogarasi úti, a Sibrik Miklós úti, a Marx téri, a Könyves Kálmán körúti és a Mozaik utcai felüljáró. Az Árpád-híd kiszélesítését fontos fel­adatnak tekintjük, de a tervezés előkészítő munkái alatt nem láttunk lehetőséget rá, hogy 1980 előtt elkezdhessük a munkát. Most tárgyalunk a KPM-mel, s úgy tűnik: talán lesz mód a beruházási és kivitelezési terv elfogadására, és az építkezés koráb­ban elkezdődhet. Ezzel egyidőben a Flórián teret is rendezni kell. Számolnunk kell több régi és újonnan keletkező problémával. Gond az is, hogy a személyautók száma 170 ezerről várható­an 320 ezerre nő, s ez zsúfoltságot és lassulást okoz az utakon. Az új ötéves tervidőszakban az egészség­ügy két és félszer annyi pénzt használhat fel majd fejlesztésre, mint a megelőző öt év­ben. A beruházások legnagyobb része a fekvőbetegeket gyógyító intézmények fej­lesztését szolgálja. Megépül a dél-pesti kór­ház, bővül a Margit-kórház, új pavilon ké­szül a-csepeli, a Tétényi úti, a pesthideg­kúti kórházban. Új rendelőintézet épül a VI., a VIII., a XIII., a XIV., és a XVIII. kerü­letben. 25 új körzeti orvosi rendelőt adnak át. A Csepel Vas- és Fémművek pedig új üzemi szakorvosi rendelőintézetet építtet. A népesedéspolitikai határozat értelmé­ben a szülészeti ágyak számát 344 ággyal növelik. Változatlanul nem lesz még módunk több egészségügyi intézmény épületének fel­újítására. Néhány új lakótelepen pedig csak a későbbi években építhető szakorvosi rendelőintézet. A Fővárosi Tanács továbbra is nagy össze­geket fordít a gyermekintézmények fej­lesztésére. De a növekvő feladatok meg­kívánják a társadalom széles körű segítsé­gét is. A bölcsődei hálózatot mintegy hatezer férőhellyel kell bővíteni. Az óvodás korú gyermekek száma 18 ezer fővel nő és eléri majd a 88 ezret. Körülbelül 14—15 ezer új férőhelyre van szükség, hogy a kisgyerme­kek 90 százalékát elhelyezhessék az óvo­dákban. S ez nemzetközileg is számottevő arány. Az új óvodák építéséhez fővárosi támogatást kap a VII., a XI., a XV., a XVII., a XIX., és a XX. kerületi Tanács. Az iskolás korú gyerekek száma 34 ezer­rel nő. Több mint ezer tantermet kell felépíteni. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyi a megelőző öt évben elkészült. Gyorsul a gyermekintézmények fejlesz­tése — mégis számolni kell azzal, hogy minden jelentkezőt nem tudnak felvenni a bölcsődékbe, óvodákba, vagy az iskolai napközi otthonokba. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom