Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Dr. Tetnesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye III.

18. századi főúri pisztoly rctü korallokkal, vésett ezüst le­mezekkel díszített. Az 1626-ban készült győri puskán gyöngyház, csont és zo­mánc képezi az ágyazat borítását. Győr ostromát ábrázolja, hatal­mas sátortáborral, magyar és tö­rök lovasok összecsapásával. A művész jó érzékkel komponálta meg a császári csapatok be- és kivonulását, a középpontba he­lyezve gróf Hardegg Ferdinánd várkapitány és Porlin Miklós al­kapitány kivégzését. E témakör­be utalható a kőszegi puska is, amelynek alkotója Kőszeg ostro­mát örökítette meg. A vár és az ostrom itt nem csupán hátterül szolgál — mint ezt a legtöbb ha­sonló motívum esetében láthat­juk —, hanem ezek ábrázolása áll a középpontban. A főúri lőfegyverek ágyazatá­nak díszítése igen változatos. Be­rakott elefántcsont lombozatok, vaddisznók, rókák, medvék, egy­szarvút ábrázoló motívumok, vagy éppen angyalok jelennek meg rajtuk. A vallásos mester csontfaragó művészetét magas színvonalú, egyházi vonatkozású jelenet bizonyítja. Megeleveníti Noé bárkáját, a bárkába siető állatcsbrdával. És hogy e XVII. századi főúri díszfegyver alkotó­jától a fennkölt eszméken túl az életöröm sem volt idegen, erről vall az elefántcsontba megálmo­dott, művészi kézzel megformált, koronás, mezítelen női alak. Pisztolygyűjteményünk egyik legbecsesebb darabja, az öt­vös- és fegyverművészet re­meke II. Mátyás király nevéhez fűződik. A cső középső tükrén jelenik meg a szemérmes nő mintaképe, Tarquinius Collatinus Kirner József készítette pisztoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom