Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Vértesy Miklós: A Váci út

Pest külső körútjának, a Róbert Károly körútnak (neve helyesen Károly Róbert körút lenne, I. Károly királyról elnevezve) a Váci úttal való kereszteződése az Árpádhíd elkészülte óta fontos csomópont. Azelőtt a körutat a későbbi hídfővel még út sem kötötte össze. A Váci út, a Róbert Károly körút, a Dagály és a Népfürdő utca által határolt tömbön épült fel a hatvanas években Mester Árpád és Preisich Gábor tervei alapján az Árpád-hídi lakónegyed, 8 és 12 emeletes, távfűtéses házakkal, 1756 lakással. A negyedet 40 000 m2 területű park veszi körül. A kereszteződésnél, az út páratlan oldalán találjuk a XIII. kerületi pártházat, földszintjén a József Attila Színházzal. A színház eredetileg kultúrháznak készült, ez a magyarázata annak, hogy kicsik azok a helyiségei, ahol a közönség a felvonások szüneteiben tartózkodhat. Eleinte operettszínház volt, majd a Vígszínház kamaraszínháza. Mai nevén, önálló társulattal, 1956 óta működik. Műsorán egyaránt szerepelnek prózai és zenés előadások, drámák és vígjátékok, klasszikus és modern darabok, magyar és külföldi szerzők művei. Ügyes műsorpolitikájával és kitűnő színészgárdájával sikerült az angyalföldi munkásnegyed lakóit rendszeres színházlátogatókká nevelnie. A színházzal szemben messziről láthatóan nyúlik az ég felé a Váci út legmagasabb épülete, a Szakszervezetek Országos Tanácsának húszemeletes székháza, Dul Dezső alkotása. A SZOT-on kívül más intézményeknek (nyugdíjfolyósító igazgatóság, nyomda stb.) is otthont nyújt. Az Árpád-hídtól az Újpesti összekötő vasúti hídig A Róbert Károly körutat elhagyva, nemsokára keresztezzük a fővárosi Duna-szakasz leghosszabb patakját, a Rákos-patakot. Gödöllőtől északra ered és 42 km-es folyás után ömlik a Dunába. Vízhozama rendkívül szeszélyes, alacsony vízállás idején 0,27 m3 vizet szállít percenként, árvízkor ennek százszorosát. Torkolati szakaszát, amely ma gátak közé van szorítva, egyidőben Ördögároknak is hívták, valószínűleg a mai Váci út 109. sz. ház mögötti Ördög-malomról. A Rákos-patak menti zöld területen, a Budapesti Hőerőmű Vállalat angyalföldi erőműve mellett gyakran, de leginkább vasárnaponként hangos csaholás jelzi, hogy itt működik a főváros észak-nyugati kutyaiskolája. A Váci út sok jelentős gyára közül csak a legnagyobbak megemlítésére van helyünk. Ilyen a 152—156. szám alatti, száz évnél régebbi Láng Gépgyár. 1868-ban Láng László a Váci körúton egy kis gépjavító üzemet alapított, 1873-ban a Váci útra költöztette, 1882-ben vasöntödével bővítette ki, és fő profiljává a gőzgépgyártást tette. A gyár a kilencvenes évek közepén már az egész ország gőzgép-szükségletét ki tudta elégíteni. 1911-ben az üzemet megvásárolta a Hitelbank, és részvénytársasággá alakította át. A gyár a két világháború közt nyersolaj- és gázmotorokat, légsűrítő szivattyúkat, centrifugákat, nyomdagépeket, szövőszékeket, bányák részére szállítógépeket, cukor-, szesz- és konzervipari berendezéseket is gyártott, és sokat szállított külföldre, főleg a Balkánra és a Szovjetunióba. A Láng gyár mellett találjuk a Fertőtlenítő Intézet 1913-ban elkészült épületét. Az intézetet 1954-ben teljesen átszervezték, feladatait megsokszorozták, új épületrésszel bővítették ki, s elnevezését Fővárosi Közegészségügyi-járványügyi Állomásra változtatták. A KÖJÁL — ahogyan nevét rövidítik — feladata az ételmérgezések okainak megállapítása, a védőoltások elrendelése, az élelmiszerek minőségének ellenőrzése; azoknak a vendéglőknek, üzleteknek, otthonoknak a bezáratása, ahol figyelmeztetés ellenére sem tesznek eleget az alapvető egészségügyi követelményeknek; a környezeti ártalmak vizsgálata; általában a betegségek keletkezésének megelőzése, illetőleg elterjedésük megakadályozása. A KÖJÁL-tól északra két vasúti pálya íveli át a Váci utat. Az első a hajógyárba vezető iparvasúté, a másik az esztergomi vonalé. Ez utóbbi töltésén húzódik az Angyalföld és Újpest közti határ. Lábánál, a lóvasút egykori végállomásánál terül el a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi telepe, kocsiszíne. Itt található a Váci út második műemlék épülete (az óvoda lebontása óta az egyetlen), amelyet Wagner János — Ybl Miklós közreműködésével — határcsárdának tervezett. Kétemeletes épület, második emeletén törpe ablaksorral; alaprajza hosszúkás téglalap, sok kiugró résszel. A Váci út ezen a helyen érinti a Dunát, pontosabban a Dunának a Népsziget és az újpesti rakpart között húzódó mellékágát. A szigetre, s onnan tovább Római fürdőre, Aquincumba 670 méter hosszú, gyalogjáróval ellátott vasúti híd vezet. Ezsn keresztül érkeznek a dorogi szénmedencében feladott szállítmányok a fővárosba. A hidat a németek 1944 szilveszterén felrobbantották, a nem végleges formában történt helyreállítás után 1955-ben adták át újból a forgalomnak. Az újpesti ágat 1856 után felül egy gáttal elzárták a Nagy-Dunától és téli kikötővé építették ki. Jégzajlás idején itt találnak menedéket a hajók. Területe 32 hektár, 500—600 hajó fér el benne. A téli kikötő tervezésénél nem vették figyelembe, hogy a mellékágba ömlik több bőr- és szeszgyár csatornája. A bűzös anyagokat tartalmazó szennyvíz megfertőzte és valóságos járványfészekké változtatta a vizet. Tűrhetetlen bűz feküdte meg a környéket és a közelben lakókat még házaikból is elüldözte. 1872-ben, Jókai Mór interpellációja után úgy segítettek a bajon, hogy a gátba zsilipet építettek, s ezfjn keresztül a felülről addig elzárt ágba állandóan friss vizet juttattak. A víz annyira kitisztult, hogy uszodát is tudtak itt létesíteni. A húszas évek elején, a Császár fürdő 33 méteres medencéjének elkészültéig itt rendezték az úszóbajnokságokat. A téli kikötő két partja ad otthont hazánk egyik legjelentősebb gépipari vállalatának, a Magyar Hajó- és Darugyár központi telepének. A régibb és újabb épületek közt hatalmas, 8—10 emelet magas daruk meredeznek az ég felé. Újpesten 1867 óta két hajógyár működött, az egyiket Hartmann János alapította, A Váci ut 9. sz. ház homlokzati részi ;te 18