Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - A főváros 1976. évi aranyérmesei: Gobbi Hilda, Döcher József és dr. Salyámosy Miklósné

Az Oktatási Bizottság munkája a Fővárosi Tanács napirendjén A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény lényegesen növelte a tanácsok szerepét a helyi állami munkában. Fokozódott a tanácsok önállósága és felelőssége a feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A tanácsok megnövekedett szerepe nagy feladatokat ró a Fővárosi Tanácsra és szerveire is. Bővült, érdemibbé vált például a tanácsi bizottságok tevékenysége. A tanácstörvényben külön fejezet foglalkozik a tanács bizottságainak sokrétű feladataival. E bizottságok tanácstagokból és külső szakemberekből választott testületek; jellegüket tekintve javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és összehangoló szervek. Feladatuk a tanács eredményes működésének elősegítése. Fontos részük van az intézkedések, tervek kidolgozásában, megvalósításában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, érdemben beleszólhatnak az ügyekbe. A bizottságokban dolgozó nem tanácstag szakemberek tudása, tapasztalata nagy segítség a tanács számára. Mérnökök, orvosok, jogászok, padagógusok stb. eredményesen vesznek részt ily módon a városfejlesztés közvetlen irányításában. Az állandó bizottságoknak mind nagyobb a szerepük és a tekintélyük a tanácsi munkában. A tervgazdasági, a jogi, az építőipari, a lakás-politikai, az ifjúsági, az oktatási, a szociális és a többi bizottságok jól közvetítik a lakosság jogos kívánságait, észrevételeit, s alkotó munkájukkal hasznosan hozzájárulnak a döntések előkészítéséhez, a tanácsi demokrácia érvényesítéséhez. A legfrissebb bizonyíték: az ötödik ötéves terv céljainak meghatározásánál a Fővárosi Tanács állandó bizottságai is állást foglaltak a lakásépítés, a lakáselosztás, a lakóház felújítási feladatok meghatározásában, részt vettek a közlekedés-fejlesztés céljainak kidolgozásában. Foglalkoztak a közmű-hálózat állapotának felmérésével, az egészségügyi hálózat fejlesztésének kérdéseivel. Elemezték Budapest oktatáspolitikai helyzetét, szociálpolitikai tevékenységét, művelődési feladatait is. A tanácsi bizottságok tervszerűen működnek, munkatervük teljesítéséről időnként beszámolnak a tanácsnak. A Fővárosi Tanács idei első ülésén például az Oktatási Bizottság adott számot munkájáról. A párt oktatáspolitikai, közművelődési és ifjúságpolitikai határozataiból a tanácsokra háruló fontos feladatokat mérlegelve s a Budapesti Pártbizottság javaslatait figyelembe véve, a Fővárosi Tanács 1974. október elsejei ülésén megszüntette az 1973. május 7-én megválasztott Művelődésügyi és Ifjúságpolitikai Bizottságot és létrehozta az Oktatási, a Közművelődési, az Ifjúságpolitikai valamint a Sport Bizottságot. A huszonhárom tagú Oktatási Bizottságnak több mint a fele tanácstag, s helyet kapnak benne pedagógusok, tapasztalt oktatási szakemberek. Az Oktatási Bizottság mint a megszűnt bizottság egyik jogutóda, az 1973 májusától eltelt időszak alatt végzett munkájáról számolt be januárban a Fővárosi Tanácsnak. A beszámolót a Bizottság elnöke, Farkasinszky Lajos tanácselnökhelyettes terjesztette a testület elé. F. beszámoló lényegét ismertetjük az alábbiakban. Az Oktatási Bizottság általában kéthavonta ülésezik. Az elmúlt közel három év alatt ötvennél több előterjesztést vitatott meg. Javaslattevő funkciójából eredően a Bizottság egyebek között megtárgyalta „Az örökbefogadási eljárás tapasztalatai és egységes követelményei" című előterjesztést. „A munkáslakta kerületek alsófokú oktatási intézményeinek ellátottsága, javaslatok a fővárosi ellátottságot javító intézkedésekre" címen tett előterjesztésük több hasznos kezdeményezéssel, ajánlással hozzájárult az ágazat ötödik ötéves fejlesztési koncepciójának kidolgozásához. „A közművelődés és a közoktatás együttműködésének néhány elvi és gyakorlati kérdése" című tanulmányt a Művelődésügyi Főosztály a Bizottság javaslatára megküldte a kerületi osztályoknak s ezzel jelentős segítséget nyújtott az egységes irányítás megszervezéséhez. „Az új óvodai nevelési program bevezetésének tapasztalatai, különös tekintettel az iskolai előkészítésre" című előterjesztés megvitatása során a Bizottság felhívta a Művelődésügyi Főosztály figyelmét az óvónőképzés kiterjesztésének fontosságára; ennek eredményeként több osztályt indítottak az óvónőképzőkben. Néhány más téma vitája során javasolta a Bizottság a szakmunkástanuló otthonokban a felszereltségben különbségek fokozatos, tervszerű felszámolását; az ifjúsági bűnözés helyzetének évenkénti vizsgálatát a fővárosban; a pedagógus továbbképzés rendszerének felülvizsgálatát stb. Az utóbbi két évben sokat foglalkozott a Bizottság a középfokú szakoktatási intézmények fejlesztési lehetőségeivel, az egységes fővárosi szakoktatási hálózat kialakításának kérdéseivel. A gyors intézkedés érdekében e témát is javasolták a Végrehajtó Bizottság napirendjére. Véleményező-előkészítő funkcióját gyakorolva a Bizottság az elmúlt három évben elemezte, gyakorlati tapasztalataival kiegészítette „A fővárosi általános iskolák helyzete, fejlesztésük főbb irányai" és „A Családjogi Törvény módosításából adódó ifjúság- és gyermekvédelmi feladatok" című tanácsülési előterjesztéseket. Az Oktatási Bizottság véleményezte a vb elé kerülő napirendek többségét, olyan fontos témákat, mint például: „A gyermekélelmezés formáinak és térítési rendszerének módosítási lehetőségei", „A cigányfiatalok művelődésének javítására hozott határozatok budapesti végrehajtása", „Az alsó- és középfokú felnőttoktatás helyzete, szervezeti és tartalmi korszerűsítésének feladatai". A Bizottság tagjai közreműködtek az ötödik ötéves terv koncepciójának kidolgozásában. Egyebek között javaslatot tettek a közművelődés, az oktatás fejlesztésének arányaira, hangsúlyozva, hogy e tervidőszakban az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzők fejlesztése az elsődleges. A Bizonság tagjai résztvettek a választott tanácsi testületek részére készített javaslatok többségének előterjesztésében és végső megfogalmazásában. A Bizottság rendszeresen tájékoztatást kapott a vb üléseiről. Az általa már korábban megvitatott témákban megismerhette a vb állásfoglalásait, határozatait és meggyőződhetett véleményének érvényesüléséről. összehangoló, ellenőrző feladatának ellátására is nagy figyelmet fordított a Bizottság. A népesedéspolitikai határozatok végrehajtásával kapcsolatos fővárosi tennivalókat az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsággal együtt vitatta meg. Közösen tárgyalták meg a tanulók egészségvédelmének kérdéseit is. Az Egészségügyi Főosztály és a Művelődésügyi Főosztály együttes előterjesztésében került a Bizottság napirendjére „A családi életre nevelés eddigi iskolai tapasztalatai, javaslatok a tantárgy általános bevezetésére" című elemzés. A beszámolási időszakban — főként az elmúlt másfél évben — a Bizottság szorgalmazta az egészségügyi, a sport és a kulturális ágazatok közötti együttműködést. Tevékenységében jelentős helyet foglalt el a tanácsi és nem tanácsi szervek, intézmények munkájának összehangolása is. A közoktatás és a közművelődés jcb^ együttműködési lehetőségeinek vitája során a Bizottság hasznos javaslatokat tett, különösen a nem tanácsi hatáskörbe tartozó intézményekkel való közös tevékenység tartalmára és formáira. Például a fővárosban folyó ismeretterjesztéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet a tanácsok és a TIT budapesti szervezeteinek jobb együttműködési lehetőségeire. Ellenőrző tevékenységét a Bizottság az elmúlt három esztendőben főleg beszámoltatások formájában gyakorolta. Tájékoztatást kért különböző feladatok elvégzéséről; a Budapesti Diákparlamenten felvetett javaslatok sorsáról, a nevelési tanácsadók működéséről, a középiskolai ösztöndíjak helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről stb. összefoglalva megállapítható, hogy a Bizottság az elmúlt hároméves időszakban tervszerűen működött, tevékenységét aktivitás, kezdeményezés jellemezte. Javaslatait, ajánlásait a Fővárosi Tanács V.B. szakigazgatási szervei — elsősorban a Művelődésügyi Főosztály — a döntések, intézkedések során figyelembe vették. Eredményesen együttműködött más tanácsi bizottságokkal. A tanácstörvényben megfogalmazott követelményeknek megfelelően élt javaslattevő jogával, véleményező-előkészítő lehetőségeivel. A Bizottság a következő időszakban fokozni kívánja ellenőrző tevékenységét. A beszámoltatásokon túlmenően helyszíni ellenőrzésekkel is elő akarja segíteni a fővárosban az oktatáspolitikai célkitűzések megvalósítását. Emellett szükségesnek tartja koordinációs tevékenységének fokozását ; például a fővárosi oktatásügyi törekvések eredményesebb öszszehangolását a tanácsi és a nem tanácsi szervek között. A Fővárosi Tanács elfogadta az Oktatási Bizottság munkájáról szóló beszámolót. 7