Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Gál Éva: Az eltűnt Óbuda

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA ANYAGÁBÓL KLAPKA GYÖRGY „TITKOS KÜLDETÉSE" Magyarország királyi helytartója 1863. november 11-én körlevelet bocsátott ki Budáról. Értesítette valamennyi megye kormányzóját, valamint Buda és Pest polgármestereit, hogy; „Bizalmas úton nyert tudósítás szerint Klapka forradalmi tábornok — ki jelenleg Londonban tartózkodik — a legközelebbi időben forradalmi czélokból Magyarországba szándékozik utazni." Svájci vagy angol útlevéllel ellátva kívánja a Habsburg Birodalom határát átlépni, hogy a Károlyi család birtokán rejtőzve „a felforgató párttal érintkezhessék". Ezért; „A fennkitett hatósági Főnök urak felhivatnak — folytatja a körlevél —, hogy Klapka megjelenését a' legszorosabb őrszemmel kísértessék, és netaláni észleleteiket rögtön tudomásomra juttassák." Amikor e felhívást a helytartó kibocsátotta, a lengyel nép már 11 hónapja vívta szabadságharcát a cári zsarnokság ellen. Az 1863 januárjában kirobbant felkelés az európai forradalmi helyzet új hullámát indította el, amely mozgásba lendítette a magyar emigrációt. Kossuth mellett — aki minden lehetőséget megragadott egy új abb hazai mozgalom elindítására — elsősorban a nemzetközi akciók kovácsolásában fáradhatatlan Klapka György jutott fontos szerephez. őt a lengyel forradalmárokhoz már előzőleg is szoros kapcsolat fűzte, ezért megbízást kapott egy magyar—lengyel szövetségi szerződés létrehozására. A ratifikáció szerint „... ennek az egyezménynek a célja, hogy kiharcolja Lengyelország és Magyarország teljes függetlenségét, s egyben a legerősebb támogatást nyújtsa a népszabadság és igazságosság ügyének, és segítsen ledönteni annak a brutális erőn alapuló despotizmusnak az uralmát, melyet Európában Moszkva, a porosz és osztrák kormányok képviselnek, hogy ily módon biztosíttassék az emberiség szabad fejlődése azoknak az erkölcsi elveknek az alapján, melyeket a despotizmus gyakorlói folytonosan semmibevettek." Az emigráció tevékenységével - egyidőben Magyarországról is megindult a kapcsolat-teremtés a lengyelekkel; a Szepességben 1863 nyarán a titkos magyar forradalmi bizottmány meghatalmazottja légiót toborzott a lengyel felkelés támogatására. A lengyel Nemzeti Kormány képviselőjével kötött szerződés szerint a légió október i-én átlépi a lengyel határt. Az emigránsok és a hazai konspiráció abbéli törekvése, hogy összekössék a lengyel felkelést a magyar függetlenségi mozgalommal, az európai politikai viszonyok miatt nem járt eredménnyel. Mindamellett nem mondtak le annak megvalósításáról, hogy Magyarországon elegendő fegyveres erő álljon rendelkezésre arra az esetre, ha a lengyel felkelés és Ausztria magatartása Magyarország számára kedvező fordulatot venne. Kossuth ezért 1863 őszén felszólította a Turinban nála járó Nedeczky István volt honvédtisztet, hogy működjék vele együtt egy magyarországi fegyveres mozgalom megszervezésében. Nedeczky vállalta a feladatot, majd november 20-án visszatért Turinból és decemberben megkezdte Pesten a szervezkedés előkészítését. A Birodalom rendőri szervei természetesen rendelkeztek információkkal mind az emigráció, mind a hazai ellenállási mozgalom tevékenységéről, még ha értesüléseik a hírszerzés pontatlansága következtében nem tükrözték is mindig hűen a valóságot. Téves volt a Klapka tábornok érkezéséről szóló rendőri jelentés is, jóllehet a valóság bizonyos elemeire épült, és a rendőrhatóságok óvatossága sem volt teljesen indokolatlan. Létrejöttének reális magva a lengyel felkelés, a fokozódó hazai nyugtalanság és szervezkedés, meg Klapka közismert nemzetközi aktivitása lehetett. A tábornok sokat utazott Európában, katonai, politikai tárgyalásokat folytatott, amiért joggal tarthattak attól, hogy megjelenik Magyarországon és kísérletet tesz a „forradalmi czél" megvalósítására; szorosabbra fűzi a kapcsolatot az emigráció, az itthoni „felforgató párt" és a lengyel szabadságmozgalom között. Tény azonban, hogy Klapka nem járt Magyarországon 1863 végén, s nem okozott gondot sem a megyei kormányzóknak, sem Pest-Buda polgármestereinek. A következő esztendőben, amikor felgöngyölítették a Nedeczky-féle szervezkedést és a lengyel felkelés is elbukott, megszűnt a két nép összefogásának lehetősége — Klapkának pedig nem nyílott többé alkalma magyarországi „titkos küldetés"-re. Néhány esztendővel később a kiegyezés tette lehetővé számára, hogy legálisan Magyarországra utazzék. Varga J. János 48 A Klapka György megfigyeltetésére kiadott körlevél. Budapest Főváros Levéltára tulajdona