Budapest, 1976. (14. évfolyam)
3. szám március - Vértesy Miklós: Bárczy István építési akciója
Kamra.W. C. minden lakáshoz készült, holott akkoriban a bérkaszárnyák udvari lakásaihoz csak közös illemhelyek tartoztak. Fürdőszoba a kétszobás lakások javarészében volt, a többihez s az egyszobásakhoz emeletenként rendeztek be közös fürdőket. Századunk elején a kisebb lakások bérlői is — ha csak tehették — teljes hálószoba és úgynevezett ebédlő berendezést vásároltak. Ám ezek a bútorok csak nagy alapterületű szobákban fértek el. Ennek az igénynek megfelelően a Bárczy féle programban épült házakban nagy szobákat terveztek. Egyetlen dicséretes kivétel a Simor utcai, egymás mellett álló négy ház. Ezekben Spiegel Frigyes és Márkus György aránylag kis alapterületű, de rendkívül ügyes beosztású háromszobás lakásokat építettek. Kár, hogy példájukat sem kortársaik, sem később élt kartársaik nem követték. A lakbéreket az átlagosnál 20—30%kal alacsonyabban állapították meg; az egyszobásakét évi 260—280, a kétszobásakét 450—500 és a háromszobásokét 1000—1050 koronában. Kivétel a Simor utca, ahol a háromszobás lakásokat 700 koronáért adták bérbe. A telepeken a lakások túlnyomórészt egyszobásak, kamrával, konyhával, W. C.-vel, bérük az egyszerűbb kivitelezés miatt a bérházi lakásoknál olcsóbb volt: évi 200—230 korona. A lakásigénylők száma átlagosan nyolc-tízszerese volt az elkészült lakások számának. A Margit körúton épült 70 lakásra például ezernél több kérvényt adtak be. Eredetileg a bérlők nagyrészét a fővárosi alkalmazottak közül akarták kijelölni. Ezt az elhatározást később megváltoztatták; a gyakorlatban a nagyobb lakások jelentős része mégis a városi tisztviselőknek jutott. A sokgyermekes családokat elvileg — a kislakásos telepeken gyakorlatilag is — előnyben részesítették. Új iskolák Az akció során 36 új iskolát építettek 11—44 tanteremmel és négy régi iskolát hozzáépítéssel kibővítettek. Mivel ez a szám sem fedezte a teljes szükségletet — különösen a gyorsabban fejlődő külterületeken —, ideiglenes megoldásként még 15 barakk-iskolát is felállítottak, összesen 967 tanterem készült el, 65 m2 átlag alapterülettel. Ez nemcsak azt jelentette, hogy minden osztály kapott tantermet, hanem lehetővé tette a nagylétszámú osztályok kettéválasztását is. A tantermek mellett 200 m2 -es tornatermek, szertárak, könytárak, szakoktatási termek, orvosi szobák, napközi otthonok, ifjúsági olvasószobák létesültek, sőt egykét iskolában még fürdő is. Húsz iskola épületében óvoda is helyet kapott. Az udvarok nagyságát tanulónként 1,5, óvodásonként 3 m2 -ben állapították meg; ezt azonban a legtöbb helyen nem tudták betartani, mert nem állt rendelkezésre megfelelő nagyságú telek. Művészeti szempontból a legsikerültebb a Vas utcai felsőkereskedelmi iskola, mely a modern építészet egyik kiemelkedő magyar mesterének, Lajta Bélának az alkotása. Több épületet magyaros-népies stílusban terveztek Lechner Ödön tanítványai. Ilyen Koós Károly és Görgyi Dénes Városmajor utcai, Zrumetzky Dezső Áldás utcai, Haász Gyula és Málnai Béla Juranícs utcai iskolája. Népház, Népszálló Az akció során a Váci úti gyárnegyed központjában három különleges rendeltetésű épület készült el. A Vág utca 12—14-ben a Népház jótékonysági intézmény volt, csökkent képességűek és munkanélküliek foglalkoztatására, 150 ágyas munkásotthonnal, 1500 személyre főző népkonyhával, a felügyelet nélküli gyerekek gondozására bölcsődével, óvodával, napközi otthonnal, ahol reggel 6-tól este 7-ig foglalkoztak a gyerekekkel, s teljes ellátást adtak nekik napi 28 fillérért. Népművelési központ is tartozott hozzá. Elkészülte után a főváros a létesítmény üzemeltetését átadta az Általános Közjótékonysági Egyesületnek. Az Aréna úton, közel a Váci úthoz, Népszálló épült 396 fülkével és 44 kis szobával, kizárólag éjszakai alvásra, 14 éven felüli férfiak részére. A lakók nappal a közös helyiségekben tartózkodhattak: a 420 m2 -es étteremben, a 125 m2 -es dohányzó és a 95 m2 -es nemdohányzó társalgóban, a 25 m2 -es könyvtárban és a 30 ülőhelyes írószobában. Volt betegszoba, orvosi szoba és három fülkénként mosdó. Egy fülke egy napra 60 fillérbe, egy hétre 3 korona 60 fillérbe került. A bennlakók főzhettek maguknak, vagy 60 fillérért igénybe vehették a kétfogásos közös étkezést. A Népszállót nem jótékony, hanem önmagát a bevételekből fenntartó inézménynek tervezték. Bárczy azokra a kisjövedelmű iparosokra is gondolt, akik nem találtak olcsó bérű műhelyt. Számukra készült a Lehel és Taksony utca sarkán egy központi fűtésű műhelyház, 76 egy-és kétszobás lakással, mindegyik mellett 25—30 m2 -es műhellyel. A manzardon 52 ágyas inasotthont rendeztek be. Az építkezések jelentősége Az 1909—12. évi lakás- és iskolaépítkezés sikeres végrehajtása nem jelentette ugyan a „szocialista uralom" meghonosítását, amivel Preyer vádolta a polgármestert, de az akkori társadalmi viszonyok között mégis kiemelkedő jelentősége volt. Ilyen nagyarányú közületi építkezés az első világháború előtt nemcsak nálunk nem folyt, hanem külföldön sem. Eredményeként a lakáshiány enyhült, a lakbérek néhány százalékkal csökkentek, az iskolai tanteremhiány pedig teljesen megszűnt. A Népház, a Népszálló nem változtatott az alapvető társadalmi ellentmondásokon, de valami kevéssel enyhítette a munkásnyomort. Bárczy további programjában szerepelt egy második iskolaépítési akció, 30 milliós költségelőirányzattal. Feltehetőleg a lakásépítés folytatására Is gondolt, bár ilyen jellegű kidolgozott tervről nincs tudomásunk. 1914-ben azonban az első világháború kitörése egy évtizednél is hosszabb időre mindennemű köz- és magánépítkezésnek véget vetett. Az Áldás utcai iskola főbejárata, Bárczy István emléktáblájával A Városmajor utcai általános iskola
