Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat

Geodéziai műszerek karbantartása törvényhatósági bizottság határo­zata alapján a főváros új felméré­sét előkészítő háromszögelési munka 1932 demberében kezdő­dött és 1935 végén fejeződött be. Az alaphálózati munka elké­szülte után, 1937-ben Iának hoz­zá Budapest új, részletes felméré­séhez. A korszerű, megfelelő szabatosság ú felmérés a műszaki munkák tervezését alapozta meg, valamint számszerű helymegha­tározásokat szolgáltatott. A rész­letes felmérés a Dunától nyugat­ra, Budán kezdődött s északról dél felé haladt. A felmérést kü­lönböző magánmérnöki irodák végezték, a Budapest Székes­fővárosi Városmérési Kirendelt­ség irányításával és ellenőrzésé­vel. Új méretarányok A felszabadulás után — az ál­lami vállalatok szervezésekor — a főváros felmérését végző szer­vezetben is változás történt. 1951. szeptember i-én megalakult a Földmérési Iroda; a földmérési munkálatokat jelenleg végző Bu­dapesti Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat jogelődje. Az I., a II. és a III. kerület újrafelmé­rése után sor került Pesthidegkút, Békásmegyer és Csillaghegy fel­mérésére. Az ötvenes évek elején kezdődött el — sorrendben — a XIV., a XIII., a IV., a XIX., a IX., a X., a XV. és a VI. kerület­ben az úgynevezett szabatos földi eljárással végzett mérés. Ez az el­járás egyre nagyobb költségeket igényelt. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 1954 de­cember elsején az ország egész területére kiterjedő háromszöge­lési és mérési munkálatokra ka­pott megbízást. Kezdetben a vál­lalat meglehetősen szerény kere­tek között dolgozott. Kiépítette — eleinte még szegényes — fotogrammetriai műszerparkját, felállította az első síknyomógépet, megkezdte az 1:5000 és az 1:10000 méretarányú topográ­fiai térképek készítését. Megala­kult az intézmény kartográfiai osztálya is. Mindez előnyösen hatott fővárosunk felmérési tech­nológiájának fejlődésére. Kevés volt azonban a szakember. Házi tanfolyamok és oktató brigádok szervezésével oldották meg a szakemberképzést. A kétezret is meghaladja azoknak a száma, akik földmérési szaktudásukat és gya­korlatukat a vállalat által szerve­zett tanfolyamokon szerezték. A vállalat régebbi munkái mellé több éven át tartó új fel­adatot is kapott: a kataszteri tér­képiek felújítását. Az Elnöki Ta­nács 1957. évi 10. számú törvény­erejű rendelete kötelezővé tette a mezőgazdasági ingadanok tulaj­doni és használati viszonyainak rendezését. Az ehhez szükséges térképeket gyors helyesbítéssel kellett biztosítani. E munka meg­követelte a fotogrammetria kiter­jesztését a nagyméretarányú tér­képezésre. 1958-ban a térkép­feíújitásoknál már üzemszerűen alkalmazták az úgynevezett ős­vonalakra való transzferálást. A legmodernebb műszerekkel Sok nehézséget okozott a fotog­rammetriai műszerek hiánya, a földmérési munkák megszerve­zése, az átfutási idő csökkentése. A szeszélyes időjárás, az évsza­kok akadályozó hatása, a légi fényképezés kényszerű, időbeni eltolódása mind-mind hátráltatta a munkát; a fotogrammetriai feladatok idegen gépparkban tör­ténő elvégzése úgyszintén. Az ötvenes évek végén a gyor­sabb, szabatosabb, pontosabb munka érdekében a vállalatnál már korszerű fotogrammetriai kiértékelő műszereket, valamint koordináta-felrakó gépeket alkal­maztak. Ezt követte az elektroni­kus számítógépek, majd az auto­mata térképező berendezések üzembe állítása. A vállalat végül is az elmúlt, közel negyed század során a legjobb, legképzettebb geodétákat, térképészeket s foko­zatosan a legmodernebb eszkö­közöket gyűjtötte egybe a főváros továbbfejlesztéséhez szükséges geodéziai és térképészeti munká­latok elvégzésére. Az új lakótele­pek kialakítása, az úthálózat vál­tozásai, az egyre növekvő közmű­vesítés újabb és újabb feladatok elé állította az intézményt. Nagy és küzdelmes volt a mun­ka, amit a geodéta-gárda a gyor­sabb és jobb eredményekért, nagy­részt önerőből kifejtett. Rájuk há­rult a közműhálózatok feltárása és térképezése, a rádió- és tévé­láncok kitűzése, a besugárzott területek ábrázolása; általában minden mérnökgeodéziai jellegű és a termeléssel összefüggő fel­adat. 1963 óta feladatkörük to­vább bővült az úgynevezett IV. rendű háromszögeléssel, 1966 óta a mesterséges hold megfigyelé­sekkel. Feszített munkatempóval, de eredményekben gazdag utat tett meg a vállalat. S végre azt is el­érte, hogy rendkívül szerteágazó tevékenységét saját székházból irányíthatja. 1968 májusában a legkiválóbb hazai, ausztriai, bolgár, csehszlo­vák, jugoszláv, lengyel, NDK-beli és román geodéták részvéte­lével, a Technika Házában meg­rendezett konferencia mélyreha­tóan taglalta a múlt mulasztásait, s a tennivalókat, melyek a jelen és a jövő geodétáira várnak. Rá­mutattak : olyan korszakban élünk, melyben a lakás-, intézmény- és üzemépítkezés a társadalmi alko­tótevékenység egyik legfontosabb tényezője. Új városok, ipari köz­pontok keletkeznek, a régi, sok­szor nagy történelmi múlttal rendelkező településeket sorra, nagy sietséggel modernizálják. És ez a lázas alkotó-átalakító tevé­kenység még a legkisebb közsé­gekre, falvakra is kiterjed. A hu­szadik század még le sem zárult műszaki fejlődése megváltoztatja az életformát; az új technikai fel­szerelések segítségével a régi be­rendezések is átalakíthatók, alkal­massá tehetők a további haszná­latra. Lézeres iránykitűzés a metróépítkezésen Önálló kutató osztály Különösen jelentős feladattá vált a fővárosi utak tervezése. A műszaki tervek szellemi és fizikai munka ráfordításával nyert ter­méknek tekintendők — ezek leg­fontosabb alapanyaga is a térkép, a hozzátartozó geodéziai adatok­kal. A fővárosi utak tervezésének munkája az egyes szervek, válla­latok között mind horizontális, mind vertikális értelemben tago­zódik. Ugyanígy, több lépcsőben történik a tervezés egy vállalaton belül is, s menete ugyanaz: a nagyból, az egységek koncepció­jából kiindulva a részfeladatok megoldására irányul. Ennek meg­felelően történik a különböző méretarányú térképek felhaszná­lása: a kis méretarányú áttekin­tést nyújtó városrajzokat mind nagyobb léptékű helyszínrajzok követik a rajzasztalokon. A hatá­rok meglehetősen tágak; 1:200 ooo-től az 1:100-as méret­arányig terjed az alkalmazási te­rület. A Budapesti Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat saját erőből hozta létre tudományos kutató és műszaki fejlesztési munkacso­portját. Az újabb geodéziai mű­szerfajták és műszertípusok tanul­mányozását, a hagyományos mé­rési és számítási eljárások moder­nizálását, új technológiák kidol­gozását, felmérési utasítások és útmutatók szerkesztését, gazda­sági eredmények elemzését, a ha­zai és a külföldi geodéziai iroda­lom tanulmányozását és a geodé­ta-társadalom szakmai tájékozta­tását tűzték feladatként a csoport elé. 1969-ben a munkacsoport levált a gépi számító üzemtől s önálló kutató osztállyá szervező­dött. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom