Budapest, 1976. (14. évfolyam)
3. szám március - A címlapon: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasóterme (Csigó László felvétele)
Tídapest XIV. ÉVFOLYAM 3. SZAM 1976 MÁRCIUS a FŐVÁROS FOLYÓIRATA Vfl A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT ® 76.0057 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Te'efon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál. z kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII., Lenin krt.9—11 IV.457. Telefon: 223-625 Olvasószolgálat: Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Olvasószerkesztő: KÖVENDÍJUDiT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL A Főváros 1976. évi aranyérmesei 5 Urbanizálódó ország XIII. Tamás Ervin: Békéscsaba 6 Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 10 Széli Jenő: Belváros, kisváros 18 Vargha Balázs: Déry Tibor ezer alakban II. .. 20 Dr. Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye 23 Zolnay László: Terv az egész várbástyasétány megnyitására 30 Visszaemlékezések Juhász Gábor: Egy pesti építőmunkás viszontagságos élete 34 Vértesy Miklós: Bárczy István építési akciója .. 37 Gál Éva: Az eltűnt Óbuda 40 A címlapon: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasóterme (Csigó László felvétele) A hátsó borítón: A Ferenc József részére készített emlékbuzogány (Csigó László felvétele) A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona Szerkesztő bizottsáf: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓ PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztáiyának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Szinai János Korszerű lakásforma korszerű életforma Az életforma alakulásának egyik döntő tényezője a lakáshelyzet. A lakásépítési program igyekszik kielégíteni az igényeket, felszámolni azt a nagyfokú lemaradást, amely részben a múlt öröksége, s még ma is oly súlyosan terheli a népgazdaságot. A házgyárak termelése jó minőségű, jól felszerelt, nagyszámú lakást biztosít a modern technológiával épülő, gazdaságosan koncentrált telepítéseken: a lakótelepeken. A mennyiségi lakáshiány azonban még mindig igen nagy. Budapesten például 1970—75 között a lakásigénylők száma 95 ezerről 143 ezerre nőtt. Az új, 15 éves lakásépítési terv indításakor nagyon fontos felfedni azokat az okokat, amelyek következtében — ilyen nagy ütemű lakásépítés ellenére — a lakásigénylők száma nem csökken. Ez a feladat igen sokrétű és bonyolult munkát igényel; írásunkban nem vállalkozhatunk a téma teljes kidolgozására. Most csak a lakáskérdés megoldásának aránylag már körülhatárolódott problémájával: a mennyiségiminőségi lakáshiánnyal, annak minőségi oldalával és egy javaslat ismertetésével kívánunk foglalkozni. Mindenekelőtt: hibásnak tartjuk a menynyiségi, illetőleg minőségi lakáshiány kifejezést — bár jobb híján, s a közhasználat okán cikkünkben is élünk vele. Holott nincs tisztán mennyiségi, illetve tisztán minőségi lakáshiány. (Figyelemre méltó tény, hogy pl. a Szovjetunióban a mennyiségi és minőségi lakáshiányt már egyidejűleg, a minőségi oldal egyre nagyobb arányú növelésével oldják meg. Jelenleg az 1 fő/1 szoba igénnyel számolnak, és általánossá vált a fekhelymentes nappali tervezése is.) Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy minden egyes beadott lakásigény számszerűen növeli a lakásigénylők számát. Ugyanilyen nyilvánvaló, hogy az igénylő valamilyen értelemben minőségileg jobb lakást kér. Közismertek azok a tényezők is, amelyek a lakásállomány korszerűsödését jellemzik. Végeredményben Magyarországon is növekvő mennyiségű minőségi lakásépítés folyik. Fel kell azonban figyelnünk a minőségi lakáscsere-igényeknek a lakásigényekénél erőteljesebb növekedési ütemére. Ez a jelenség arra utal, hogy megkezdődött a lakásigények minőségi jellegű újratermelődése. A minőségi jellegű lakáshiány emelkedő tendenciáját jelzi a nyugdíjas-házak, a minigarzonok és a garzonházak iránti kereslet növekedése is. Összefoglalva az eddigieket: véleményünk szerint a jelenleginél és a tervezettnél nagyobb figyelmet kell fordítani a jellegzetesen minőségi lakásigények kielégítésének különböző módjaira. Természetesen az adott gazdasági helyzet körülményeit, lehetőségeit mérlegelve, nem szabod veszélyeztetni a mennyiségi lakástermelést — de éppen a lakáshiány csökkentése érdekében a minőségi lakáshiány újratermelődését is meg kell akadályozni. Az igények változását a családi élet átalakulása, a nők nagyarányú mu.nkába állása is jelzi. E tényezők fontosságára figyelmeztetnek a népesedéspolitikai, a nő-és ifjúságpolitikai, a közművelődésügyi, s nem utolsósorban a pártkongresszusi 1