Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - Fekete Gábor: Nyíregyháza

Lakótelepi óvoda A fedett uszoda Új lakóházak városi lakótelep mellett a Kossuth utcai és a Krúdy utcai is terebélyesedik, nem szólva arról, hogy a Ságvári-telepen, a Sóstóhegyen és Borbányán mintegy ezer családi otthon épül magánerőből. Egy éve sincs, hogy véglegesen döntöttek a város peremén levő tanyavilág sorsáról is. Nyíregyháza az országos településhálózat-fejlesztési tervekben felsőfokú központként szerepel. Ennek megfelelően a tanács vállalta a saját erőből épülő házak villamosítási költségeit, s mindegyik, a tanya helyén épülő új családi házhoz harmincezer forinttal hozzájárul. Mint iparosodó város, Nyíregyháza sem mentes a civilizációs ártalmaktól. Szerencsére a sok kedvezőtlen természeti adottság mellett akad kedvező is: a sóstói erdő. A 370 hektáros erdő nagyrészét parkká alakítják át, csaknem három kilométeres sétaúttal, szomszédságában padokkal, asztalokkal, kocogópályával. Az üdülőhellyé nyilvánított sóstófürdői területen, a hidegvízű strand mellett ötszázszemélyes közművesített kempinget építettek. Ez a létesítmény Nyíregyháza korábban ismeretlen gondján, az idegenforgalmat fékező helyhiányon enyhít. A telepet a hely régi nevéről Igrice-falunak nevezték el. A hálóhelyiségekkel, mosdóval, főzőfülkével, társalgóval, hidegmeleg vízzel ellátott negyven négyzetméteres faházak mindenesetre nemcsak hangulatossá, hanem lakályossá is teszik a „falut". Nyíregyházának és Szabolcs megyének ez az üdülőközpontja évente egymillió vendéget fogad. A Sóstó strandja két esztendővel ezelőtt szaunát is berendezett a vendégek számára, de vannak itt szökőkutak, van sok pázsit, fásított autóparkoló és több vendéglátó pavilon. Bepillanthattunk a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet által készített általános rendezési tervbe, amely Nyíregyházát már az ezredfordulóra készíti fel. Addigra a mintegy százhúszezer lakosú város lakóterületei a vasútvonaltól északra és keletre, iparterületei délre és nyugatra kerülnek; a város úthálózata sugaras-körutas rendszerben épül ki, a városközpontban átmenő forgalom nem lesz. Összesen hat kétszintes kereszteződést építettek ki, a 4-es számú főútvonal mentén rendezik be az ezredfordulóig minden felsőfokú központunknak kijáró helikopterállomást. A már ma is gyors ütemben növekvő vízigényeket a Kótaji Vízművek, a császárszállási víztározók és a tiszai vízkivételi rendszer elégíti ki. * Összképét, gazdagságát, modernségét tekintve Nyíregyháza ma még a többi megyeszékhely mögött áll, de fejlődésének üteme felülmúlja mindét. A nyíregyházi ember ma még csak kóstolgatja mindazt, amit nagy városaink lakói már szinte megszoktak: az összkomfortos lakást, a gyári fürdőt, a főzést gázzal, az aszfalttal gúzsbakötött futóhomokot, az idegenforgalmi hivatal valutabeváltó pavilonját, a szupermodern filmszínházat. S az ipart, amely Nyíregyházán évente hatmilliárd forint értéket állít elő, az országban egyedül itt létesített növényvédő repülőképző tanszéket, a négy művelődési házat. Egyszóval mindazt, amit a városalapító ősök utódaiknak kívántak: „ ...az állandóbb és boldogabb állapotba helyeztetést. .."