Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Krasovec Ferenc—Takács Ferenc: A Testnevelési Főiskolaötven éve

Krasovec Ferenc — Takács Ferenc A Testnevelési Siklós Péter felvételei Budapest, Győri út 13. A főváros egyik patinás épülete található ezen a címen. 1925 őszén a bejárati kapu fölé ez a tábla került: Magyar kir. Testnevelési Főiskola. Népszerű nevén így mondjuk már félévszázada: „téef". Évekig tartó előcsatározások után a kultuszkormányzat 1925-ben végre átengedte a Polgári Tanárképző (úgynevezett Pedagógium) létesítményeinek egy részét a főiskola céljaira és november 12-re meghirdették az első felvételi vizsgát, amelyre több mint kétszázan jelentkeztek. Ettől kezdve a Hauszmann Alajos által tervezett épületkomplexum mind a mai napig az ország egyetlen Testnevelési Főiskolájának otthona. Hosszú és kanyargós volt azonban az út idáig. * A magyarországi tornatanárképzés szükségessége már a Ratio Educationis-ban is felvetődött. A reformkorban folytatódott a szakszerű állami képzésért folyó harc. Többek között például 1848-ban — a „magyar tanítói első egyetemes gyűlésen" — Tavasi Lajos indítványának 14. pontja kimondta: „minden tanoda mellett gyimnastikai intézet legyen", és megfelelő szakemberek vezessék a gyakorlatozást. Az intézményes szakemberképzés megvalósítására azonban nem futotta az ország erejéből. így aztán 1840-től a Pesti Testgyakorló Egylet magánvállalkozás formájában kezdte el a tornatanárok oktatását. Később (1868-tól) a Nemzeti Torna Egylet vette át — szintén csak saját erejére támaszkodva — a „testnevelést vezető szakférfiak" kiképzését. 1883-ban mozgalom indult egy magasabb szintű iskoláért: a Magyarországi Tornatanítók Országos Egylete emlékiratot nyújtott be a kultuszminiszterhez a főiskola megalapítása érdekében. Az 1896-os Egyetemes Tanügyi Kongreszszus ismét napirendre tűzte a kérdést. Az első országos test-A Testnevelési Főiskola az 1920-as években