Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Szántó László-Dr. Göbel József: Budapest fürdői I.

Budapest Főváros Levéltára anyagából 1945. NOVEMBER Az 1945. október y-i választások alapján létrejött törvényhatósági bizottság 1945. november 28-án tartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlés meghallgatta Vas Zoltán távozó polgármester beszámolóját, számára a felmentést megadta és érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Vas Zoltán polgármesteri tevékenységének egyik utolsó dokumentuma a sokgyermekes anyák érdekében hozott rendelet. Polgármesteri rendelet a sokgyermekes anyák helyzetének enyhítésére Az általános népgondozás bevezetése a székesfővárosban módot ad a terhes nők, az anyák, elsősorban a sokgyermekes anyák hathatós védelmére. A nyár folyamán intézkedtem, hogy a rászoruló sokgyermekes anyák élelmiszerjuttatásban részesüljenek. A szociális segítésnek azonban nem szabad egyszerű juttatásra vagy juttatásokra szorítkoznia, ezért szükségesnek tartom a sokgyermekes anyák védelmének intézményes kiépítését. A jelenlegi gazdasági helyzet és közellátási viszonyok szükségessé teszik, hogy a sokgyermekes anyák elsősorban juthassanak hozzá a nélkülözhetetlen, elsőrendű élelmezési és közszükségleti cikkekhez, de szükséges az is, hogy ügyeiket úgy a hatóságok, mint a magánosok soron kívül intézzék. A fentiek alapján elrendelem, hogy minden sokgyermekes anyát az általam e célra rendszeresített soron kívüliséget biztosító igazolvánnyal kell ellátni. Sokgyermekes anyának kell tekinteni ebből a szempontból azokat az anyákat, kik hat vagy ennél több gyermekről gondoskodnak saját háztartásukban. Az igazolványok kiadását a kerületi elöljárók végzik népjóléti osztályaik útján. A népjóléti osztályok az igazolványt igénylőkről minden esetben környezettanulmányt vesznek fel. Az igazolványt a szociális rászorultságtól függetlenül minden igénylőnek ki kell szolgáltatni. Azokat a folyamodókat azonban, kiknél a szociális rászorultság is fennáll, nyilvántartásba kell venni, figyelemmelkellkísérni életüket, a 147.779/1945—IX. sz. rendelet alapján rendszeresen gondozni, célszerűen és helyes módon biztosítani kell részükre a székesfőváros által rendelkezésre bocsátott támogatásokat és oda kell hatni, hogy minden körülmények között szociálisan és gazdaságilag jól megalapozott családok maradjanak, illetve ilyenekké váljanak . . . A fentiek alapján utasítom a székesfőváros összes hivatalait, intézeteit és intézményeit, hogy a sokgyermekes anyák részére rendszeresített igazolvánnyal jelentkezők ügyeit soron kívül intézzék el. . . Budapest, 1945. november 15. Vas Zoltán polgármester Részletek a törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlése jegyzőkönyvéből .. . Rajk László helyettes elnök a következő beszédben tekint vissza az ideiglenes törványhatósági bizottság elvégzett munkájára: Mindnyájunk emlékezetében ott élnek még a januári napok. Pusztulás és rom volt mindenfelé. Leküzdöttük a kezdeti nehézségeket, megteremtettük és leraktuk az új magyar életforma: a demokrácia alapjait. Budapestnek oroszlánrésze volt ebben a munkában. Innen sugárzott szét az országba a magyar élniakarás, az akaraterő s a példaadás minden áldozat vállalására országunk újjáépítése érdekében. Hála és köszönet ezért a főváros dolgozóinak. És elismeréssel kell megemlékeznem a volt ideiglenes törvényhatósági bizottság munkájáról is, amellyel elősegítette azt, hogy a romokból Budapest ismét a fiatal demokratikus Magyarország fővárosa lehessen. A törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának közérdekű és felelősségteljes munkájához sok szerencsét kívánok . .. Dr. Szászy Lajos főjegyző felolvassa a szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvét a törvényhatósági bizottság elnökének, két alelnökének, négy jegyzőjének, továbbá a szellemi és közéleti vezetők közül tíz törvényhatósági bizottsági tagnak megválasztásáról.. . A helyettes elnök a szavazás eredményéhez képest Szakasits Árpádot a törvényhatósági bizottság törvényesen megválasztott elnökének, dr. Kerék Mihályt és Olt Károlyt törvényesen megválasztott alelnökeinek, Gáspár Árpádot, Hegedűs Andrást, Haypál Bélát és Királdy Lajosnét törvényesen megválasztott jegyzőinek jelenti ki. Megállapítja továbbá, hogy a szellemi és közéleti vezetők közül Ágoston Péterné, dr. Csorba János, dr. Harrer Ferenc, dr. Hedri Endre, Károlyi Mihály, Kmetty János, dr. Lukács György, dr. Rassay Károly, dr. Szladits Károly és Verebély László törvényesen megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok. Szakasits Árpád elnök a következő beszédet intézi a közgyűléshez: Mélyen tisztelt Közgyűlés! A magam és elnöktársaim, valamint a jegyzők nevében is köszönetet mondok a megtisztelő bizalomért, amellyel bennünket megajándékoztak. Rajta leszünk, hogy méltók legyünk erre a bizalomra és megfeleljünk a várakozásnak, amelyet jövendő tevékenységünkhöz fűznek. Úgy érzem, hogy nem lesz nehéz dolgunk itt a közgyűlésben. Szerencsés kezdetnek tartom, hogy már az első lépésünk is a közmegegyezés jegyében történt. Remélem és kívánom, hogy izzó és nyugtalanító pártharcok zaja ne verje fel a törvényhatósági bizottság munkatermeinek csendjét és a főváros lakosságának érdeke lebegjen mindenek felett. Ez a megpróbáltatott város, amely martaléka volt a magyar történelem leggonoszabb és legbecstelenebb banditáinak, a'nyilas brigantinizmusnak és a náci hordáknak, joggal várja tőlünk, hogy leomlott falait felépítjük és e falak között megteremtjük a szabad, békés, demokratikus közszellem kialakulásának feltételeit. Mert Budapest a szabadság városa akar lenni, a magyar élet sugárzó metropolisza, boldog, szabad emberek vidám otthona; olyan város akar lenni, amelyben az alkotó munka, a termékenyítő szellem és a teremtő művészet harmóniája uralkodik. Mondhatnánk: vakmerő reménység, esztelen ábrándozás, vak optimizmus. Hiszen ez a város most éhezik és didereg, rettegve tekint a tél elé, fogvacogva gondol a fagyra és az anyák rémülten szorítják keblükre gyermekeiket: mi lesz velük. Szinte hallani vélem a láthatatlan kórust: azt mondjátok meg, hogy lesz-e kenyér, lesz-e tüzelő, lesz-e világítás, lesz-e villamos. Ne a jövőről: a jelenről beszéljetek! Bizonyára igazuk van. De az elmúlt télen a pincék éjszakájában mi tette képessé a milliós város rettegő lakosságát arra, hogy kibírja az infernális borzalmakat, a hetekig tartó kenyértelenséget, az éhséget, a halálfélelmet, a hideget ? A jobb jövőbe vetett reménység, a halhatatlan életösztön és az a sajátságos életszemlélet, amelyet ez a felszabadult város, ez a dolgos nép tenyésztett ki magából. És mi emelte fel Budapestet a véres iszapból, a romlás szennyéből és a pusztulás romjai alól? Az a szellem, amely a földalatti ellenállási mozgalmat áthatotta a reménytelenség legsötétebb pillanataiban is; a szabadság, az igazság, a demokrácia alkotó, teremtő, jövőt építő szelleme; a magyarság történelmi rendeltetésének tudata és felismerése, és a szebb magyar jövendő igézete, 18