Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Gábor István: Az Eötvös Gimnázium

A kémiai előadóterem Csigó László felvételei Egy régi épület új élete Gábor István Az Eötvös Gimnázium A patinás belvárosi iskola, az Eötvös Gimnázium épületében 1857-ben nyílt meg az első fő­városireáliskola. Története azon­ban sokkal messzebbre nyúlik vissza, egészen az 1790—91-es országgyűlésig. Ekkor javasolta először a kiküldött művelődés­ügyi bizottság mechanikai és technikai iskolák alapítását. Ám a javaslatot a bécsi udvar elve­tette. Az 1832—36-os ország­gyűlésen már törvényjavaslat szü­letett ipar- és reáliskolák létesíté­séről az ország nagyobb városai­ban. A bécsi kormány ezt a javaslatot is levette a napirend­ről. Nem sokkal ezután Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban követelt reáliskolákat az iparoktatás szá­mára, és Széchenyi István is fel­hívással fordult a főnemesekhez, négy-öt reáltanoda alapítása ér­dekében. Elképzelését 1844-ben megjelent „Magyarország kivált­ságos lakóihoz" című munkájá­ban fejtette ki. A reáliskolák léte­sítése Széchenyi reformprog­ramjának egyik fontos része volt. 1. Az ellenzéki követeléseknek végülis nem állhatott ellen a bécsi udvar. 1846-ban megszüle­tett a József nádor Ipartanoda, a mai Műszaki Egyetem őse. 1849 tői kezdve a bécsi oktatási tör­vény hatosztályos reáliskolák létesítését rendelte el, de ezek a főiskolai tanulásra csak nagyon korlátozott lehetőséget nyújtó intézmények — már német nyel­vük miatt is — elsősorban osztrák érdekeket szolgáltak, emiatt kez­detben a magyarság okkal ide­genkedett tőlük. Ennek ellenére 1850 és 1858 között tizenhét reáliskolát szerveztek a monar­chia területén. A helytartótanács 1851. no­vember 15-én kiadott rendeleté ben fölszólította Pest város pol­gármesterét egy három osztályból álló reáliskola alapítására. A fel­szólításra a polgármester nem válaszolt. 1853. január 19-én a polgármesterhez ismét utasítás érkezett, amelyet hosszas vita és levélváltás követett. Végül gróf Thun Leó, bécsi közoktatásügyi miniszter tett pontot a vita végé­re : Weiser Józsefet, a bécsi land­strassei főreáliskola igazgatóját megbízta a létesítendő pesti in­tézmény vezetésével. 1854. nov­ember 17-én a pesti utcákon né­met és magyar nyelvű falragaszok tették közhírré, hogy rövidesen hatosztályos reáliskola nyílik, kezdetben csak három osztállyal. Beiratkozni november 27-én, 28-án és 29-én lehetett a pesti Vigadó — Redout — első emeletén, ahol először az iskola is helyet kapott. Ami az iskola helyét illeti, A könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom