Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Páholy-részlet az Operaházban (Csigó László felvétele)

A Budapesti Közlekedési Vál­lalat igazgatási osztálya tájékoz­tatást adott a vállalat elmúlt évi tevékenységéről, valamint a rövid távon előrelátható eredmények­ről, illetve nehézségekről. Már az MSZMP KB kong­resszusi irányelveiben megfogal­mazódott: „Fejlesztjük a sze­mély- és áruszállítást, a közleke­dés minden ágát, gazdaságos munkamegosztásukat, valamint az úthálózatot. A nemzetközi ta­pasztalatokat is szem előtt tartva, figyelmünket az előttünk álló idő­szakban a tömegközlekedésre össz­pontosítjuk, amely a személyszál­lítás gerince. A személygépko­csik számának gyarapodása nem oldhatja meg a közlekedés prob­lémáit. Ezt is figyelemb evéve, a nagyvárosokban a tömegközleke­dés javítását a járműpark kor­szerűsítésével, a fővárosban pedig a gyors közlekedés — elsősorban a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni." A Budapesti Közlekedési Vál­lalat a következőket állapította meg: A BKV járműveinek (villamos, autóbusz, trolibusz, HÉV, metró, hajó) férőhely-száma 1974 végén 378 ezer volt, 25 ezerrel több, mint 1970-ben. A férőhely-gyara­podáshoz az is hozzájárult, hogy a vállalat jobban kihasználta a meglevő járműveket, csökkent a javítási hányad, s jelentősen csök­kentek a forgalmi üzemzavarok. A vonalhibák száma 40, az úgy­nevezett menetkimaradásoké 79 százalékkal csökkent. A szállított utasok száma tavaly 1 milliárd 636 millió volt, ez 1970-hez képest mindössze 5 milliós csökkenést mutat. Viszont rohamosan nőtt a metró- és némileg gyarapodott az autóbusz-utasok száma, a villa­mosok és a HÉV utaslétszáma pe­dig csökkent. Az úgynevezett utaskilométer­teljesítmény a szóban forgó idő­szakban 8 millió 858 ezer kilo­méterre nőtt; a gyarapodás mint­egy 100 ezer kilométer éven- • ként. A BKV a tömegközlekedésre a IV. ötéves tervben mintegy 14 milliárd forint fejlesztési alapot biztosított. Ez a metró- és az út­építéssel együtt az előző ötéves terv előirányzatának a kétszerese. A helyzet azonban megkövetelte, hogy a budapesti közlekedés ezen felül nagyarányú állami segítség­ben, valamint a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa támogatásá­ban is részesüljön. Ennek néhány példája: 435 millió Ft-ot kapott a BKV autóbuszok beszerzésére, 150 millió Ft rendkívüli beruhá­zási keretet a vágányhálózat kor­szerűsítésére, 100 millió Ft-ot pedig a metró kocsiparkjának gyarapítására. Jelentős összeg szükséges az autóbuszvezetők éves forgalmi juttatására is. (A BKV saját erőforrásaiból, diffe­renciált formában a többi for­galmi ágazat járművezetői szá­mára is biztosított megfelelő for­galmi juttatást.) Ismeretes a kor­mányhatározat, amely a BKV autóbuszvezetői számára nyugdíj­korkedvezményt is megállapított. Naponta négy és fél millió utas A metró, amelynek üzemelte­tését 1973. január elsején vette át a BKV, jelentősen tehermentesí­tette a felszíni tömegközlekedést. A kelet-nyugati metróvonalon naponta 818 ezer utast szállíta­nak. Az 1976-ban átadásra kerülő új, észak-déli vonalat a számítás szerint naponta 367 ezer utas veszi majd igénybe. Tehát a ke­let-nyugati és az új észak-déli vonallal a felszíni tömegközleke­dés naponta 1,185 eze r utassal tehermentesül. (A BKV jármű­vei naponta összesen 4,5 millió utast szállitanak.) A BKV korszerűsítése a jár­műparkra, a vágányhálózatra, a műszaki bázisra, a forgalomszer­vezésre egyaránt kiterjed. Az autóbusz-járműparknak az elmúlt év végén mintegy egy­harmada volt korszerű. Ez év vé­géig előreláthatólag az állomány 54 százaléka modern lesz. Az V. ötéves terv előirányzata: újabb 1100 autóbusz, s ez gyakorlatilag az autóbuszállomány teljes kor­szerűsítését jelenti majd. A villamospark a IV. ötéves terv folyamán a tervezett 40 csuk­lós motorkocsi helyett 72-vel gya­rapodott. A korszerű hányad így is alig haladja meg a 8 százalékot. A következő ötéves terv folyamán nyolcvan darab 1400-as Ganz­csuklós kocsi beszerzésére van le­hetőség. Ezzel a koszerű hányad 14 százalékra emelkedik majd. A millenniumi földalatti meg­hosszabbítása és rekonstrukciója befejeződött. Járműparkja teljes egészében korszerű. Az elővárosi (HÉV) közleke­désben a korszerű járművek ará­nya még ebben az évben eléri a 42 százalékot. Az ötödik ötéves terv végére a HÉV-járműpark kétharmada lesz modern. A hajó­park modernizálásának anyagi terheit a BKV egyelőre nem tudja vállalni. Vágánykorszerűsítések A BKV a vágányhálózat kor­szerűsítésére a most befejeződő tervidőszakban 866 millió Ft-ot A Budapesti Közlekedési költött. 755 kilométernyi hálóza­tot kell állandóan gondozni, a közlekedésfejlesztés által érintett csomópontokat újjáépíteni. Ez nem kis feladat, minthogy a közúti közlekedésben egyre nagyobb a szerepük a hálózati elemeknek is (átjárók, keresztezések), a pálya­építésben pedig régóta tart s egyre súlyosabb a munkaerő­hiány. A nyitott pályák karban­tartására modern gépekből álló gépláncokat szereztek be. Az úgynevezett burkolt vágányok karbantartása azonban egyre ne­hezebb. Noha a BKV által kifej­lesztett tömbsínes-nagypaneles, gumiágyazású vágányrendszer építése a hagyományos vágány­építési rendszernél drágább, ám a korábbi munkáslétszámnak csu­pán egyharmadát igényli, ezért újabban mindinkább ezt a rend­szert alkalmazzák. 1975-ben 15 kilométer vágányt korszerűsítettek (Bajcsy-Zsilinsz­ky út, Bécsi út, Erzsébet királyné útja, Frankéi Leó út, Kolozsvári utca, Kossuth Lajos tér, Mező Imre út, Vörösvári út). A Beton­útépítő Vállalat bevonásával ter­veznek vágányfelújítást a Bartók Béla útnak a Móricz Zsigmond körtér és Hamzsabégi út közötti szakaszán, valamint a Gellért rakparton. Az építésügyi minisz­térium mélyépítési vállalata pe­dig elvégzi a Szilágyi Erzsébet fasori vágány felújítását. A hálózat korszerűsítéséhez tartozik az említett átjárók, vala­mint a 16 kilométernyi, „Lassú jel"-lel visszafogott, kényszerűen kihasználatlan pályákon levő ki­térők és átszerelések javítása, fel­újítása. A vágányhálózat gyor­sabb rekonstrukcióját gátolja, hogy a MÁV gyöngyösi villamos­vasúti sín-kitérő- és váltógyára a BKV rendeléseinek évről évre csak kis hányadát szállítja le. Új autóbuszgarázsok Jelentősen korszerűsödött a BKV műszaki bázisa. Elkészült az óbudai autóbuszgarázs, ahol eredményesen működik egy diag­nosztikai vizsgálósor. Hasonló vizsgálósor dolgozik majd a többi fővárosi autóbuszgarázsban is. Most épül a legújabb, 350 autóbusz befogadására alkalmas Cinkotai úti autóbuszgarázs, tíz hektár területen, négy, egyenként 140 méter hosszú vizsgálósorral. Itt a napi felülvizsgálatot, a 17 ja­vítóállomáson pedig a buszjaví­tási munkákat végzik. A Cinkotai úti garázs kivitelezési összege mintegy 350 millió Ft. A Kilián-autóbuszgarázs ter­vezett felújítása anyagi fedezet hiányában elmaradt. A munkafel­tételek javítására 10 millió Ft-os, úgynevezett miniprogram kere­tében kerül sor. A kezdeti nehéz­ségek után már folyamatos a munka a Fehérvári úti javító­üzemben, ahol a villamos-, a HÉV- és a metrószerelvények javítását végzik. Az üzem több mint 200 millió Ft-ba került. Befejezték a Hungária körúti villamoskocsiszín újjáépítését; ennek beruházási összege mint­egy 140 millió Ft volt. Itt kor­szerű szalagszerviz segítségével javítják a csuklós villamosokat. A forgalomszervezés korszerű­södésének egyik ígéretes lépése az elektronikus számítógépek alkal­mazása. Erre egyelőre a menet­rend, valamint a forgalmi szolgá­lati beosztáskeretek készítésénél van lehetőség. Egyre nagyobb tért hódít a gyors- és az expressz-autóbusz­járatok bevezetése. Jelenleg 34 viszonylaton, 27 kilométer háló­zathosszon 289 autóbusz közle­kedik ilyen módon. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom