Budapest, 1975. (13. évfolyam)
10. szám október - Preisich Gábor: Feljegyzések meg nem írt cikkekhez
nem írt cikkekhez nem eredményez. Különben elviselhetetlen ellentmondás keletkezik az új városrészek és a szlömösödő városmag között. Rámutatni a felújításos átépítés társadalmi és gazdasági indokaira, ilyen irányú terveinkre, szociológiai vizsgálataink eredményeire. Ez a feladat nem teljesen azonos a városközpont korszerűsítésével; városközpont alatt elsősorban felsőfokú intézmények együttesét értjük. Ezen a téren is sok a tennivaló. Vitatható az irodaház-építés leállítása akkor, amikor lakások tömegét foglalják el az irodák (egyrészük elviselhetetlenül zsúfolt), és amikor az ún. 3. szektor dolgozóinak száma törvényszerűen emelkedik. Nyilván a kulturális, felsőoktatási, egészségügyi, lakosságellátási stb. vonatkozású építési igények kielégítésének is lépést kellene tartaniok a lakásépítéssel. Azonosíthatjuk tehát magunkat Granasztóinak az idézett előadásban kifogásolt mondatával: „Állítsuk helyre a megbillent egyensúlyt!" Gyalogos utcák és passzázsok a Belvárosban Indokoltságuk. Elterjedésük világszerte. Példák kapitalista és szocialista nagyvárosokból (München, Bécs, Prága, Varsó stb.). Társadalmunkban kiváló lehetőséget nyújt a bérházak állami tulajdona. Éljünk ezzel a lehetőséggel. A budapesti Belváros passzázs- és gyalogút rendszerének bemutatása, megkülönböztetve a már meglevő és a tervezett passzázsokat. A Váci utcai üzletközpont tervének méltatása. Szinte érthetetlen, hogy a tervezés óta több mint egy évtized telt el, és még semmi se valósult meg, csak a meglevő üzleteket bontották el. A nehézségek, akadályok elemzése; a legfőbb ok: ágazatokra osztott merev beruházási rendszerünk. Még érthetetlenebb meglevő passzázsaink, gyalogos átjáróink elhanyagoltsága (a Párizsi-udvar az egyetlen kivétel). Felsorolás. Példák fényképekkel: rosszul megvilágított, rendezetlen passzázsok, lehúzott redőnyök, törmeléklerakás stb. Persze így a közönség se használja. A kereskedelem fantázia-hiánya, vagy a szervezés hiányosságai ? Különleges példa és javaslat. Fényképek : Petőfi Sándor u. 3. — Városház utca 6. átjáróház. Szépen helyreállított klasszicista műemlék. Az udvarok és a földszint helyreállítására nem került sor. Részletes bemutatás: megsüllyedt kockakőburkolat, gizgaz, szemétkupacok, málladozó vakolat, elhanyagolt üzletbejáratok, primitív cégtáblák, Corsó étterem ízléstelen kerítése. Milyen szép lehetne! Díszburkolat, vízmedence, padok, szép kis üzletportálok, jó világítás. Kevés ráfordítással nagy értékkel gazdagodna a Belváros. Amíg az új meg nem valósul, legalább a meglevőt hozzuk rendbe! E sorok írása közben kaptam a hírt: a Petőfi Sándor u. 3. udvarának terveit megrendelték a tervező vállalatnál. Félbehagyott épületek — elveszett milliók Példa a Roosevelt téri irodaház; bár sok más példa is akadna. A cikk célja nem ezek felsorolása. A félbemaradás, elhúzódás okozta népgazdasági kár is közismert (ha még nem is mutatták ki összegszerűen, mindenki által érzékelhetően). A cikk azzal a kérdéssel foglalkoznék: mi az oka, hogy a kárnak nincs felelőse ? Végigmenni a beruházások irányítási rendszerén, az ötlet felmerülésétől a tervezésig, hitelszerzésig, a beruházás megindulásáig, végrehajtásáig, vagy félbemaradásáig. Hol és miben hibás az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a beruházás megkezdését az összes körülmények megfelelő tisztázása nélkül ? Vagy lehetővé teszi a körülmények alapvető megváltoztatását építkezés közben ? (Kevés az olyan irodaházunk, amelyet az a szerv használ, amelynek a számára épült.) És melyek beruházási rendszerünknek azok a hiányosságai, amelyek odavezetnek, hogy a felelősség (ill. felelőtlenség) olyan mértékben megoszlik, hogy gazdája (vagy gazdái) nem találhatók ? Elszalasztott lehetőségek II. A Katójáéban 1969-ben megjelent cikkem folytatása. Több példa; köztük a Metró Fehér úti végállomása mellett, a Kerepesi út déli oldalán fekvő területsáv sorsa. Városrészközpont, kitűnő közlekedés, egészséges fekvés. Az általános rendezési terv intézményterületnek jelölte, azzal, hogy egyetem, kutatóintézetek, vagy más jelentős intézmények céljára tartandó fenn. Most 1500 lakás épül ide. Ez 5 éves lakásépítési tervünknek mindössze 2%-a. Egyszer s mindenkorra elveszett viszont az az egyedülálló lehetőség, hogy itt Budapestnek tudományos intézmény-központja alakulhasson ki. (Külföldi példák: Moszkva, Varsó, Párizs stb.) Jelentős intézményeinket ötletszerűen telepítjük, sokszor olyan területre, amely lakásépítésre ideális lenne. (Rózsadomb, Zugliget stb.) A városrendezési terv keretet ad a beruházások területileg kedvező, tervszerű megvalósításához. Miért nem használjuk ki ezt a lehetőséget ? Torzszülöttek diszproduktumok A cím magyarázata: az építészetben is vannak torzszülöttek. Aránytalan, az épület funkciójával ellentétes, kirívó formájú épületek. Diszproduktum — a zenei diszharmónia mintájára. Az épület megzavarja a környezet harmóniáját. Példák; elsősorban a Balaton-vidékről és Budapestről. A balatoni műút mentén nagy luxussal felépített „Gorsium" étterem. Ál-római és moderneskedő motívumok keveredése. Kényelmetlen bútorok, drága vörösréz mennyezet. Az építészeti ízléstelenséget a jó konyha sem tudja ellensúlyozni. Szigligeten dombtetőn álló, a falusiak által „mauzóleumnak" csúfolt idétlen, hatalmas nyaralóépület. Az út mentén szorosan egymás mellett álló négy lakóház; a tetősíkok iránya, aránya még véletlenül se azonos. Budapesti példaként két, moderneskedő motívumokat halmozó eszpresszó épület (az Újlaki templom mellett és a Lékai téren). A Bartók Béla út—Villányi út sarki lakóház viszont sivársága miatt „diszproduktum". A jelenség okainak elemzése: — Az ízlés-tradíció hiánya. A magyar kapitalizmus idejének társadalmi ellentmondásai nem tették lehetővé egészséges Aős-ízlés kialakulását; — A közízlés nevelésének hiánya (nem fogadható el az olyan álláspont, hogy a kispolgári giccs szükségszerű állomása a paraszti ízlés módosulásának, a munkásosztály ízlés-kialakulásának); —• Az induvidualizmus túlburjánzása. Még ma is, sőt az utóbbi években különösen. A magántulajdon olyan értelmezése, hogv tetszés szerint ronthatom el a környezetemet. Orvosságok: — A tervezői jogosultság szigorítása, indokolt esetekben visszavonása. — Az engedélyező hatóság színvonalának emelése (ez nagyon nehéz és hosszadalmas feladat). — Szigorúbb megkötések a helyi építési előírásokban. — És főként: társadalmi megvitatás, jó épületek jutalmazása, csúfak kipellengérezése. Néhány szép és jó példa környezetbe illeszkedő épületekről. Funkcionalizmus — modern építészet Reflexiók a Valóságban megjelent cikkhez (Batta Imre: Építész és társadalom, Valóság, 1975. 3. sz.). Téves az az állítás, amely a modern építészetet vulgarizálva, azt funkcionalizmusnak nevezi. A modern építészet elveinek, az elvek változásának, fejlődésének rövid áttekintése a húszas évektől napjainkig. Funkció, konstrukció és forma egysége. Egyik komponens se alakuljon a másik kettőtől függetlenül. Hivatkozni Walter Gropiusra, aki már a húszas években kifejtette, hogy a funkcionális követelmények nemcsak az épületben lejátszódó fizikai folyamatok, de a pszichikai igények kielégítését is magukban foglalják. A modern építészet elveinek félreérte se az olyan álláspont, mely szerint a funkció kielégítésére tervezett épület nem idomulhat az igények változásához. Sőt. A „flexibilitás" a modern építészetnek egyik mindinkább előtérbe kerülő követelménye. Még hibásabb a gazdasági kényszerűségek miatt kialakult merev építési rendszereket a modern építészettel azonosítani. Éppan arra törekszünk, hogy a változó funkciók mennyi '-obb kielégítése érdekében nyitottabbá és változatosabbá tegyük ezeket a rendszereket. /i