Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Fekete Gábor: Debrecen

Akik kevesebb időt szántak országjárásra, mint a történelemkönyvekre, jobbára címszavakban emlékeznek meg Debrecenről. Reformáció, Rákóczi, Bocskay és Csokonai, Nagyerdő, Déry Múzeum és Csapó utca, Aranybika Szálló és Nagytemplom, 1849-es országgyűlés és a felszabaduló Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése. Gazdag történelmi események színhelye, neves személyiségek otthona, mindent összevéve azonban álmos civis város, ez volt az egyébként találó történelmi-társadalmi összkép a városról. Az álmos légkörből semmi sem maradt. Szétfújták a beton-, fa- és üvegépületek, a város sugárútjain robogó kocsisorok, a mopresszó, a Technika Háza, az atomkutatás. És a programok. Debrecen egész éven át műsort ad, rendez: hajdúsági farsangot és hortobágyi lovasnapokat, virágkarnevált és hidi vásárt, kórusfesztivált és szinkronfilm-szemlét, fürdőbált és kongresszusokat. A hajdan oly csendes, majdhogynem tunya város olyan ösztönző erőt kapott, amelytől örökös mozgásba-pezsgésbe kezdett: az ipart. A Biogal Gyógyszergyár, a Gördülőcsapágy-gyár, a Hungária Műanyagipari Vállalat, az Egyesült Izzó, a Rico és az Elzett gyártelepei, a Dohánygyár, a Ruhagyár, a Konzervgyár, a Húsipari Vállalat sűrűn telerakja a város ipari térképét jelekkel, felszámolva a szegényes városi hagyományokat. Épületek, városrészek sem maradtak fenn változatlanul, legfeljebb nyomokban emlékeztetnek a régi Debrecenre. Az Arán? bika ezekben a hónapokban köször. el a konzervatív külsőtől, átépítik, bővítik, modernizálják. A Nagyerdő — az őslakosok igencsak megbántódnak, ha a pesti vendég nem látogat el oda — üdülőnegyeddé vált az idők folyamán: deb-Fekete Gábor DEBRECEN A Nagytemplom CS'GO LÁSZLÓ felvételei A Vörös Hadsereg útja, háttérben a Kistemplom Urbanizálódó ország VIII. A Kossuth Lajos Tudományegyetem épülete Látkép