Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Nyugati pályaudvar (Csigó László felvétele)

hogy figyelemre méltó értékeik el ne tűnje­nek, ezekről — a városrendezési szándékba ütköző épületekkel együtt — egy kiegészítő jegyzék készült az építési hatóságok számára. Ennek alapján a műemlékvédelemnek mód­jában áll szakmai segítséget nyújtani a város­kép értékeinek mentéséhez, a későbbi mű­emléki védelem, illetve az adott épület sor­sának végleges eldöntéséig. Ilyen például a Szilágyi Erzsébet fasor 61. sz., a Bimbó út 63. sz., a Párisi utca 6. sz. épület. Az egyes épületeken kívül, e korszak együtteseinek a védelméről is időszerű volt gondoskodni, hiszerí azok, mint a város­szerkezet nagyobb egységei, még nagyobb jelentőségűek. Ezek között szerepel a Nép­köztársaság útja, melynek építése a főváros egyesítésének évében kezdődött. Ilyen a fő­város első telepszerű munkás és tisztviselő negyede Kispesten, ahol a központ kialakítá­sát Kós Károly tervezte, 1912—13-ban, vala­mint Óbudán a Gázgyár munkásai részére 1912-ben egységes beépítési és építészeti tervek szerint megvalósult gyári lakótelep. Védelmet igényel Pasaréten a Napraforgó utcában 1931-ben épült családiházas telep, ahol az épületeket többek között Molnár Farkas, Kozma Lajos, Vágó László tervezte, olyannyira korszerűen, hogy ma is mércéül szolgálhatnak. Ezeknek az épületeknek a megőrzése, ille­tőleg helyreállítása új s nem is olyan egyszerű feladatot jelent majd a műemlékvédelem gyakorlata számára, annak ellenére, hogy a szóban forgo anyagok és szerkezetek a ma használatosakhoz hasonlóak. Mivel azonban az építészetben a legutóbbi időszakban dön­tővé vált az elemek és szerkezetek nagyipari előállítása, a közelmúlt építményei hirtelen egyedi ritkasággá változtak. A szóban forgó épületek — melyeknek száma a feldolgozó munka továbbfolytatásá­val még minden bizonnyal gyarapodni fog — a főváros teljes épületállományának csekély részét képezik, ennek ellenére a városfejlődés jelentős korszakának tárgyi emlékei. Észre­vétlen, akár csak részleteikben való eltűné­sükkel, pusztulásukkal is szegényebbé válna az építészeti környezet. XI., Kelenhegyi út 12—14. Tervező: Kosztolányi Kann Gyula, 1903 XIV.. Május 1 út 47. Villabelső. Tervező: Lechner Ödön, 1905 XIV., Május 1 út 47. Épületrészlet TAHIN GYULA felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom