Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Dolgozó nő a középkorban

Sajtószemle, 1945 szeptember Sok éves emigráció után hazaérkezett Moszkvá­ból Lukács György, a világhírű esztéta és filo­zófus. A pénzügyminiszter a jegyre kiszolgáltatott cukor és só árát fölemelte. A cukor új ára 130 pengő, az étkezési só ára 18 pengő kilónként. Átadták a MÁV-nak a 450. mozdonyt, amelyet a Rock István gépgyár dolgozói, önkéntes roham­munkával, teljesen ingyen helyeztek üzembe. A Minisztertanács elhatározta egy hadifogoly, deportált és menekültügyi kormánybiztosság fel­állítását, amelynek vezetőjévé Miliők Sándor miniszterelnökségi államtitkárt, helyettesévé Töm­pe András rendőrezredest nevezték ki. Cripps brit kereskedelmi miniszter a legújabb tudományos felfedezésekkel foglalkozott. Kijelen­tette, hogy a radar (a nemrég nyilvánosságra hozott elektromos távolbalátó és helymeghatározó készülék) forradalmasítja az utazást, mert szára­zon és vízen és a levegőben eddig elképzelhetetlen utazási biztonságot lehet alkalmazásával elérni. A szegedi Városi Színházat, mint szegedi Nem­zeti Színházat állami kezelésbe veszik és a folyó évre tízmillió pengő hitelt folyósítanak a színház­nak. A Székesfővárosi Képtárban megrendezték az első kiállítást „Képzőművészetünk újítói Nagybá­nyától napjainkig". T945. szeptember 2: Világbéke! A második világ­háború kezdete és Vége között hat esztendő telt el. 1939 szeptember 2-án üzent hadat a náci-Német­országnak Nagy-Britannia és Franciaország, és 1945. szeptember 2-án írták alá a Missouri fedél­zetén a japán fegyverletételi okmányt. Valamennyi dunántúli vonat szeptember 4-től kezdve a Déli pályaudvarról közlekedik. A napilapok beszámoltak arról, hogy elkészült az országos választójogi törvényjavaslat. A Szovjetunió 23 teljesen felfegyverzett és fel­szerelt hajót, köztük egy rombolót ad Lengyel­országnak, hogy megvethesse balti hajóhadának alapját. Szeptember elsején a Nemzeti Színház meg­kezdte idei évadját. Ünnepélyes keretek között vette át Major Tamás igazgató Tolnay Páltól a helyreállított színházépületet és osztotta ki az emlékérmeket az újjáépítés pártfogóinak és mun­kásainak. Zilahy Lajos ünnepi köszöntője, Major Tamás megnyitó beszéde mellett az újjáépítők és a színház munkásbaráti körének nevében munkások is megszólaltak a színpadon. Ezután a díszelő­adáson a Bánk bán került színre. A francia szocialisták kongresszusán elhatároz­ták, hogy felveszik a barátságos érintkezést a né­met demokratikus munkássággal. Szeptember 6-án, Vorosilov marsall és a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság angolszász vezetőnek jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között ült össze a demokratikus Magyarország első nemzet­gyűlése. „Ne harctér, hanem műhely legyen a ma­gyar nemzetgyűlés, ahol ne egymás ellen, hanem egymás segítségével dolgozzanak" — mondta megnyitó beszédében Zsedényi Béla, a nemzetgyű­lés elnöke. Augusztus 31-én a magyar szénbányászat, az újjáépítés kezdete óta, rekordteljesítményt ért el. Az aznapi termelés 1647 vagon volt — közli a Világosság. A belügyminiszter rendelete alapján a törvény­hatósági bizottsági, városi képviselőtestületi és községi képviselőtestületi tagokat Nagy-Budapest területén október 7-én választják meg. Fabódékat állít fel szeptemberben a főváros köz­élelmezési bizottsága. Ezekben majd zöldséget árusítanak. A főváros Rádium- és Röntgenintézete, ahol eddig csak ambuláns betegeket kezeltek, 50 ágy­gyal megkezdte működését. Berlinben Hitler hatalomra jutása óta első íz­ben ez idén ünnepelhették meg a berlini zsidók az újévet. A német főváros 180 000 zsidó vallású lakosából mindössze 5000 maradt életben. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl, mely­nek értelmében vissza kell adni az 1938 óta jog­talanul szerzett üzlethelyiségeket. A Nemzetgyűlés törvényerőre emelte a fegyver­szüneti egyezményt. 400 lovat kapott a főváros Vorosilov marsall közbenjárására a szovjet katonai hatóságoktól, a szállítási nehézségek leküzdésére. Az újjáépített Royal filmszínházban került be­mutatásra az utóbbi esztendők legnagyobb film­alkotása. a „Lenin 1918". Megnyitották a főváros és a Tudományegyetem közös szabadegyetemét, az egyetem Múzeum kör­úti épületében. A közellátási miniszter Nagy-Budapest terüle­tére a kenyér árát szeptember 10-től kezdődően kilogrammonként 10 pengőben állapította meg. Megindult a békebeli híres Arlberg-expressz Bécsből Innsbruck— Basel —Zürich —Buchson át Párizsba. Szeptember 14-től a budapesti villamosokon a vonaljegy ára 8, az átszállójegyé 10 pengő. Renner osztrák kancellár kijelentette: „Magyar­országot illetően nincs szükség új tájékozódásra, csupán a régi barátság újjáélesztésére." Emlékművet állít a magyar nemzet a szovjet nép hős fiainak, akik életüket áldozták Budapest utcáin a magyar szabadságért. Berlin lakossága az augusztus 12-i népszámlá­lási adatok szerint 2784 000 volt, vagyis másfél­millióval kevesebb, mint 1939 május havában. Mivel lépten-nyomon visszaéltek a húskorláto­zással, a közellátási miniszter a vendéglátó üze­mekben rendeletileg szeptember 15-től megtiltja bármilyen nyers vagy konzervált húsból (bele­értve baromfi, házinyúl, ló, vad) belsőrészekből vagy ezek felhasználásával készült ételek kiszol­gáltatását. Nyugateurópai Magyar Tanácsot alakítanak az angliai, franciaországi, belgiumi és svájci ma­gyarok. Moszkvában hivatalosan közölték, hogy a né­metek által okozott közvetlen károk összege 679 milliárd rubel. A „Nyugat" könyvkiadó új kiadásban jelen­tette meg Illyés Gyula „Petőfi" c. kötetét. A New York-i rádió jelentése szerint Bevin angol külügyminiszter a londoni külügyminiszteri érte­kezleten benyújtotta az Olaszországgal kötendő békeszerződés tervét, Molotov külügyi népbiztos pedig a magyar, bolgár és román békeszerződések főbb pontjait terjesztette elő. A Belvárosi Színház bemutatta a Magyar­jugoszláv Társaság díszelőadásának keretében Balázs Béla partizán-drámáját, a „Boszorkány­tánc"-ot. Kolozsvárott a romániai Magyar Haladó Ifjú­ság Demokratikus Szövetsége kollégiumot alapí­tott és azt Móricz Zsigmondról nevezte el. A kol­légiumot Mátyás király szülőházában rendezték be. Átadták a forgalomnak az MFTR egyetlen sze­mélyhajóját, melyet „Rákosi Mátyás"-ra keresz­teltek. Első útját a szegedi Tiszán tette meg. Felavatták a magyar rádió új 20 kilowattos adóállomását. A fővárosi „villanyrendőrök" az ostrom alatt elpusztultak. Helyreállításukat megkezdték. Az első ilyen „villanyrendőrt" az Oktogon téren állít­ják fel. A továbbiak is rövidesen elkészülnek. Szeptember 19-én Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ünnepélyesen átadta a polgári forgalomnak az újjáépített József-táv­beszélő központot. A Népbíróság tárgyalta Kun András, 35 éves, volt minorita szerzetes bűnügyét. Az ügyész halál­büntetést kért. Az ítéletet szeptember 19-én vég­rehajtották. Az Associated Press amerikai hírügynökség be­számolójában megállapítja, hogy Magyarorszá­gon az angolszász laptudósítók minden korlátozás nélkül küldhetik külföldre távirataikat és hír­szolgálatukban még technikai korlátozások sincse­nek. Az Operaház munkásbérlet keretében, 30 elő­adásban, az operairodalom remekeit mutatja be. Részvénytársaságot alapítanak a szovjet—magyar áruszállítási egyezmény lebonyolítására. A rész­vénytársaság 75 százalékban az állam és 25 száza­lékban a Magyar Nemzeti Bank alapítása lesz. A „2000 éves Budapest" c. művet kiadták oro­szul és angolul is. Budapest polgármestere szerint a jó munkát végző tisztviselők részére be kell vezetni a prémi­umrendszert. Az utcai telefonfülkéket üzembe helyezi a pos­ta. Az állami pénzverdében tantuszokat vernek, amelyek ára a mindenkori telefondíj szerint alakul. A főváros megvásárolta a Belvárosi Színházat. Művészi vezetésében és irányításában nem törté­nik változás, továbbra is Bárdos Artúr marad a színház élén. A színház felügyeletére héttagú bizottság alakult. Bródy Sándor „A tanítónő" színművének vál­tozatát kezdik forgatni a Hunnia filmgyárban. Ez az első magyar játékfilm, amely a felszabadulás óta készül. Szeptember 23-án a Szabad Nép első oldalán közli a Magyar Kommunista Párt választási prog­ramjának keretében Magyarország újjáépítésének hároméves tervét. Megalakult a Magyar —Román Társaság. Elnö­kévé Kodály Zoltánt, főtitkárává Balázs T. Bélát választották. Megnyílt a közvetlen távíró-összeköttetés Ma­gyarország és az Egyesült Államok között. A londoni rádió jelentése szerint a „Hortobágy" c. magyar film nagy sikerrel került bemutatásra Angliában. A Nemzeti Főtanácsot kibővítették. A Nemzet­gyűlés politikai bizottsága Zsedényi Béla és Dál­noki Miklós Béla mellé harmadik tagnak Rákosi Mátyást választotta meg, míg a Nemzeti Főtanács póttagja Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt főtitkára lett. A pesti piacokat mindennap új drágulási hul­lám önti el — panaszkodik a Világosság, majd megállapítja: egy héten átlagosan 300 százalékot is elér az áremelkedés. Ezzel valóban képtelenség lépést tartani annak a dolgozónak, akinek jövedel­me havonta alig 50 százalékkal emelkedik. Budapestre érkezett Varga Jenő, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a „Világ­politikai és Világgazdasági Intézet" igazgatója. Szeptember 27-én közölte a Szabad Nép a két munkáspárt közös kiáltványát „Nagy-Budapest népéhez!" címezve. A Szovjetunió és Nagy-Britannia megnyitotta a ráditávíró-forgalmat Magyarországgal. Budapesten vízre bocsátották az első úszódarut, amely „József Attila" nevét viseli. Háromszázezer főnyi tömeg páratlan tüntetése volt a munkáspártok közös felvonulása Budapes­ten. A lapkiadók szövetsége október i-től 6 pengő­ben állapította meg a napilapok példányonkénti árát. Szekeres István 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom