Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Patay Pál dr.: Harangöntők, harangok

Harangöntők, harangok Apesti Duna-parton sétálók gyakran hallják a Mátyás-templom nagy harangjának a Dunán átszálló, lágy-ércesen zengő-bongó mély hangját. Forgalommentes vasárnapokon a Calvin tér környékén, a Kossuth Lajos utcában, de másfelé a városban is lehet hallani harangszót. Mégis a főváros harangjait alig ismerjük. Még híre sem volt a budai Várhegyen a IV. Béla alapította városnak, amikor Pesten már nemcsak szóltak harangok, hanem öntötték is azokat. Hiszen az első ismert hazai harangöntő, Henrik mester éppen pesti volt; egy közvetlenül a tatárjárást megelőzően, 1240-ben kelt földbérleti szerződés őrizte meg a számunkra a nevét. Természetesen sem az ő, sem több évszázaddal későbben működött mesterek művei közül sem maradt fenn napjainkig egyetlen harang sem fővárosunkban. Pedig a középkori városok Az egykori pesti városháza harangja. Öntötte Nuspickher János budai mester 1697-ben (Budapesti Történeti Múzeum) Az egykori pesti városháza harangjának díszes „koronája" Az önt6mester neve és az évszám az egykori pesti városháza harangján