Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Győr

A strandfürdő Az Ady-város gálát lesújtó eredménye: mintegy ezer engedélynélküli építmény, családi ház, garázs, ól, szerszám­kamra és nyárikonyha csúfítja a várost. A vétkes tulajdonosokra egy és negyed millió forint bírsá­got vetettek ki. Kérdés, hogy a bír­ságolásnak lesz-e foganatja ... A másik negatívum: a távbeszélő állomások hiánya. A gyárakkal, üzemekkel, intézményekkel teli megyeszékhelynek a meglevő öt­ezer állomás igen kevés; a posta minduntalan kénytelen a lakos­sági vonalakat elvenni és azokat átadni a közületeknek. Ez a leg­könnyebben járható út - csak ép­pen sehová sem vezet. Most hát elkezdik egy új központ építését. 1979-re épül fel a 11 ezer vonalas új távbeszélőközpont, ami még mindig nem lesz elegendő, de azért érezhető javulást eredmé­nyez majd. Észak-Dunántúl fővárosa az anyagi bázis mellé a szellmit is igyekszik megteremteni. A Köz­lekedési és Távközlési Műszaki Főiskola idén szeptemberben ün­nepli egy éves fennállását. Igaz, a tervezettnél éppen tíz esztendővel később láthattak csak hozzá építé­séhez, de e tekintetben is érvényes a közmondás: jobb későn, mint soha. Ez a főiskola az első olyan intézmény az országban, amelyet kizárólag üzemmérnökök képzé­sére hívtak életre. A 630 millió fo­rint beruházással készült létesít­mény a tanulmányi épületeken kí­vül laboratóriumokkal, kollégium­mal, könyvtárral, konyhával, ét­teremmel ellátott. A hallgatók sport- és vízitelepet is kapnak. A ma még budapesti és szegedi ta­gozatokkal is folytatott képzés 1977-re már kizárólagosan győ­rivé válik. Amennyire fontos szellemi tő­kéhez jutott Győr a főiskolával, annyira sokat várnak a közműve­lődés leendő bázisától: az új szín­háztól. Egy év múlva Thália győri papjai visszaköltöznek ideiglenes soproni rezidenciájukból a külső és belső építészeti élményt nyújtó új színházba. A belvárosban emel­kedő színház hármas színpad­rendszerrel, a legkorszerűbb szín­padtechnikai berendezésekkel ké­szül; balett-terem, próbaszínpad, sőt — gépkocsiparkoló is épül hozzá. Egyébként Győr közművelő­dési élete a színház nélkül sem volt szegényes. Ma, amikor a vá­ros lakosságának hozzávetőlege­sen 27 százaléka szervezett okta­tásban részesül, s igen tekintélyes létszámú a munkásosztály, külö­nösen nagy a társadalmi igény a művelődésre. A város kulturális profiljának kialakításában jelentő­sek az országos jellegű rendezvé­nyek. A Xantus Múzeum kiállítá­sai, a múzeum gyűjtő, rendsze­rező és kutató munkája az ország­határon belül és kívül is elismert. A győri filharmonikus zenekar fel­lépései és turnéi ugyancsak hazai és nemzetközi rangot vívtak ki. A város zenei életét a Liszt Ferenc zeneiskola, az Ifjú Muzsikusok fesztiválja, a több ízben itt meg­rendezett országos zenei nevelési konferencia s a győri Leánykar szereplései is fémjelzik. A Győri Nyár rendezvényei között a kép­zőművészeti kiállítások is helyet kérnek. Többekével együtt innen indult el Kovács Margit és Borsos Miklós pályafutása. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a nyári művésztelep, a Műcsarnok kiállítóhelyisége, meg a Képcsar­nok Vállalat bemutatóterme min­dig népes látogatósereget vonz. Az ifjúsági ház és a Rába mű­velődési központ ugyancsak jelen­tős szerepet vállal a közművelő­dési feladatok ellátásából. Külö­nösen az új lakótelepeken és a kül­városokban, amelyek egyelőre na­gyon nélkülözik a helyi művelő­dési, szórakozási intézményeket. Igen kedvezőtlen jelenleg a könyvtárhelyzet. A harmincezer lakosú Nádorvárosnak például egyetlen, alig nyolcvan négyzet­méter alapterületű könyvtára van; sőt a megyei könyvtár is egy ki­vénhedt szükségépületben húzza össze magát, mindaddig, amíg anyagi lehetőség nem nyüik új épület felhúzására. Bevezetőnkben a Képes Króni­kára hivatkoztunk. Befejezésül is hadd emeljük ki Győrnek ország­kapu-szerepét. Évente átlagosan hetvenezer látogató tölt a város­ban több-kevesebb vendégnapot. És ennek a számnak a többszörö­sét adják a tranzit-utasok. Sok­sok vonzerővel bír ez a város! A polgári barokk igen szép, egy­séges városképének érintetlensé­ge, a folyópartok hangulata, az intenziv ipar, a széles sugárutak­kal ellátott monstre lakótelepek, az utcák pezsgő élete és a nagy­városi fények szimbolikus értel­met nyernek: egy megújuló or­szág kapuja tárul fel előttünk ... 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom