Budapest, 1975. (13. évfolyam)

8. szám augusztus - Vida Sándor: Josephine Bakerelső budapesti fellépése

Josephine Baker 1920-ban (Csigó László reprodukciója) Sajtóvihar, parlamenti interpelláció, rendőrségi vizsgaelőadás Josephine Bnker első budapesti fellépése 40 Josephine Baker 1975. április 11-én Párizsban elhunyt. Cikkünkben felidézzük a művésznő 1928-as budapesti bemutatkozásának a hazai állapotokra jellemző körülményeit. * A lexikonok tanúsága szerint: Josephine Baker 1906. június 3-án született St. Luisban. Philadelphiában, majd New Yorkban lépett fel, de Párizsban szerzett világhírt 1925-ben, a Théatre des Champs-Elysées „Néger Revü"-jének sikerével. A párizsi varieté színházak kedvelt sztárja volt. Gyakran szerepelt Európa és Amerika színpadain. Josephine Baker 1928. május i-én lépett fel először Budapesten. A Zerkovitz Béla igazgatása alatti Royal Orfeumban mutatta be akkor már világhírű műsorát. Az egy hónapig tartó vendégszereplést azonban nagy sajtó-vihar előzte meg. Az ellenforradalmi rendszer úri prüdériájából fakadó maradi szemlélet képviselői meg akarták akadályozni „a banánszoknyás táncosnő" budapesti fellépését. Az előzetes sajtókampány hatására 1928. április 25-én az országgyűlés képviselőháza is foglalkozott Josephine Baker budapesti felléptével. Egy képviselő interpellációt nyújtott be, melynek szövege így szólt: „Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz egy meztelen táncosnő tervezett felléptetése tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszer úrnak arról, hogy a budapesti színházakban és mulatóhelyeken, dacára a rendőrségi ellenőrzésnek, a szereplő nők meztelensége már a közerkölcsöket veszélyeztető mértékben elharapódzott? 2. Van-e tudomása arról, hogy mindezek tetejébe a Royal Orfeum azt a néger meztelen táncosnőt akarja májusban felléptetni, akinek erkölcstelen produkciói a külföldön mindenütt közbotrányt okoztak és ellentüntetésekel váltottak ki? 3. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az államrendőrséget szigorúan utasítani az előzőkben jelzett visszaélések megakadályozására és elejét vétetni annak, hogy maga a felháborodott jóizlésű közönség tegye az ily botrányos produkciókat lehetetlenné? Petrovácz Gyula s. k.\ Az interpelláció felolvasását követően a képviselő még hosszasan kommentálta előterjesztését, melyből — a kor atmoszféráját felidézendő — az alábbiakat jegyeztük ki. „Örömmel olvastam a múlt napokban azt, hogy a budapesti rendőrség 1400 főnyi legénysége egyszerre végezte el a húsvéti szent áldozását; de nem tudom elképzelni, hogyan egyeztethető össze ezzel a végtelen lazaság, amely ezeknek a jelenségeknek kapcsán a színházakban és a mulatóhelyeken tűri ezeket az abuzusokat. Nagyon szeretném, ha Budapest első számú rendőre nemcsak a közlekedési ügyek tanulmányozásában merülne el, hanem venne magának fáradtságot és megnézne egyes színházi produkciókat s megnézne egynéhány mulatóhelyet is. ( . ..) Nagyon szeretném, ha Budapest első számú rendőre kissé az erkölcsrendé-