Budapest, 1975. (13. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Radnai Lóránt: Zenetudományi Intézet a Várban

Budapest Főváros Levéltára anyagából 1945 augusztus A nemzeti bizottságok országos vezetőszervének, az Országos Nemzeti Bizottságnak a létrehozásában a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményező szerepet töltött be. Az Országos Nemzeti Bizottság megalakítására 1945. szeptember 4-én került sor, s abba a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai vezető képviselőiket delegálták. A Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményező szerepet vállalt a fasizmus áldozatai emlékének méltó megőrzése terén, valamint a fasizmus maradványainak felszámolásában is. A Horthy-rendszer által felállított irredenta-szobrok eltávolításának követelése is a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén merült fel. Részlet a Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. augusztus 13-i ülésének jegyzőkönyvéből Elnök felkéri Rajk László bizottsági tagot, ismertesse a napirend első pontját: előterjesztését az Országos Nemzeti Bizottság megalakítása tárgyában. Rajk László előadja: a legutóbbi hetekben nagyon sok szó esett arról, hogy a demokrácia sok szerve nem tud úgy működni, ahogyan kellene. Egyes lapok megállapították, hogy az igazolóbizottságok úgyszólván csődbe jutottak . . . Akik a vidéket járják, kénytelenek teljesen elfogulatlanul megállapítani azt is, hogy egyes nemzeti bizottságok nem tudják betölteni azt a hivatást, amelyet a történelmi idők megkövetelnek tőlük; amint egészen bizonyos az, hogy a nemzeti bizottságok helyenként és vidékenként a problémák megoldásához igen hathatósan hozzá tudnak járulni. Mégis, nemcsak a reakció elleni küzdelemben, hanem az újjáépítés feladataiban sem tudják a nemzeti bizottságok felmutatni azt a teljesítményt, amelyet tőlük a demokratikus közvélemény elvár — mint pl. a terménybeszolgáltatás, a munka folyamatosságának a biztosítása, a munkáshiánnyal kapcsolatos egészséges propaganda, hogy be lehessen kapcsolni a termelőerőket a termelésbe . . . Azt hiszi, hogy az egész BNB-nek a véleményét fejezi ki akkor, ha megállapítja, hogy ez nem amiatt van, mintha a nemzeti bizottságok feleslegessé váltak volna, mert igenis a mindennapi működésen keresztül látni lehet, hogy a nemzeti bizottságoknak csak a hatásköre, tevékenységi területe változott meg azóta, hogy sikerült egy központi államhatalmat kiépíteni; ám igen komoly hivatása van minden egyes nemzeti bizottságnak. Az egyik okát a dolgok ilyetén alakulásának abban látja, hogy országos viszonylatban nincsen olyan központi szerve a nemzeti bizottságoknak, amelyik komoly súlyt, komoly tekintélyt és komoly központi irányítást tudna nyújtani valamenynyi nemzeti bizottság számára. Ha lenne ilyen központi szerv és kellő irányítás alatt lehetne tartani országos vonatkozásban is az összes nemzeti bizottságot, akkor biztos, hogy minden központi felhívás serkentőleg hatna valamennyi nemzeti bizottságra. Hiszen vidéken mindenki tisztában van azzal, hogy az óriási politikai feladatokhoz nincsenek kellően kiképzett helybeli emberek, és erre vezethető vissza, hogy a vidéki nemzeti bizottságok nem is tudják, mit kellene csinálni. Márpedig a BNB nem lehet illetékes arra, hogy átvegye az országos vezetést és általános irányító szerepet vállaljon . . . Tekintettel arra, hogy ma olyan rendkívül súlyos történelmi helyzetben vagyunk, amikor az egész nemzet erőfeszítésére szükség van, és minden demokratikus kezdeményezést fel kell használni arra, hogy az újjáépítésbe minden nemzeti erőnket fel tudjuk sorakoztatni — javasolja, hogy tegye meg a BNB haladéktalanul a lépéseket abban az irányban, hogy alakítsanak a demokratikus pártok képviselőiből Országos Központi Nemzeti Bizottságot, amely ténylegesen komoly irányító szerve lehetne országos viszonylatban az egyes nemzeti bizottságok működésének. A technikai keresztülvitel tekintetében javasolná, hogy hívja össze a BNB a budapesti kerületi nemzeti bizottságokat, valamint a Pest vármegyei Nemzeti Bizottságot, azonkívül a közélet egyes kiválóságait, és egy díszgyűlésen válasszák meg az Országos Központi Nemzeti Bizottságot. Természetesen, oda már kész tervvel, kész javaslattal kell menni. Éppen ezért javasolja, hogy az egyes pártok, az ország vezető demokratikus pártjai, előzetesen tartsanak értekezletet, ahol döntsék el, kikből alakuljon meg ez a bizottság. Ebben a tekintetben nem tesz javaslatot, mert — ha jól emlékszik a múltban is felvetődött ez a kérdés és történt is ilyen irányú megbeszélés; legfeljebb arról lehet szó, hogy felül kell vizsgálni még egyszer a szempontokat, hogy az események új alakulása következtében nem kellene-e helyenként esetleges módosításokat végezni. Minden további indoklás nélkül tehát kéri a BNB-t, fogadja el javaslatát és foglalkozzék a kérdéssel . . . Elnök határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság elhatározza: ünnepélyes keretek között kell megalakítani az Országos Nemzeti Bizottságot és meg kell teremteni az egybegyűlt nemzeti bizottságok közösségének az alkotmányát is. A Nemzeti Gondozó Bizottság megalakítása Átirat Nemzeti Bizottságnak Budapest Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1278/1945-M.E. sz. rendeletével (megjelent a Magyar Közlöny 24. számában) intézkedett a nemzeti ellenállási mozgalom vértanúi hozzátartozóinak gondozása tárgyában. A rendelet szerint a nemzeti gondozási igényjogosultság elbírálására és a gondozási díj összegszerűségének megállapítására törvényhatóságonként Nemzeti Gondozó Bizottságot kell alakítani. A Nemzeti Gondozó Bizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője. Tagjai: a tisztifőügyész, a főszámvevő, továbbá a törvényhatóság székhelye szerint illetékes Nemzeti Bizottság által kiküldött öt tag, akiket a lehetőséghez képest úgy kell kiküldeni, hogy a Magyar Nemzeti Frontba tömörült pártok közül minden politikai párt egyegy taggal képviselve legyen. F. évi július hó 25. napján nemzeti gondozás iránti kérelem érkezett hozzám, a kérelmet tárgyalásra mielőbb a Nemzeti Gondozó Bizottság elé kívánom terjeszteni. A fentiek alapján felkérem a Nemzeti Bizottságot, hogy a Nemzeti Gondozó Bizottságba kiküldendő öt tagot — a rendelet 11. §-ának figyelembevételével — kijelölni és a kijelölt tagok nevét^ lakcímét velem mielőbb közölni szíveskedjék. Budapest, 1945. augusztus 3. Dr. Horváth Pollákné h. tanácsnok Kővágó alpolgármester kiad. Vass Zoltán polgármester Budapesti Nemzeti Bizottság Főtitkárság Szekretár Nacionalnovo Komiteta g. Budapest Vas Zoltán úrnak Budapest Székesfőváros polgármestere Budapest Tárgy: A Nemzeti Gondozó Bizottság megalakítása Hivatkozással fenti tárgyban 145.469/1945. IX. ü. o. jelzésű b. átiratukra közöljük a Magyar Nemzeti Frontba tömörült pártok ezen bizottságba delegált tagjainak névsorát és lakcímét. Magyar Kommunista Párt: Mód Aladár V., Akadémia u. 17. Szoc. dem. Párt: Kisgazda Párt: Kéthly Anna V., Szt. István park 22. Dr. Jozefovits László IV. Magyar u. 3. Nemzeti Paraszt Párt: Sipos Gyula VI., Andrássy út 25. Szakszervezetek: Csaplár Péter VIII., Fiumei út 4. Polg. Demokrata Párt: Tábori János XIV., Cobor u. 62. Kérjük föntiek tudomásulvételét. Budapest, 1945. augusztus 18. Rosta László Budapesti Nemzeti Bizottság Titkársága Intézkedések a Szabadság téren levő u.n. irredenta-szobrok lebontása felől Határozat A polgármesteri XI. és XIII. ügyosztály előterjesztése alapján elrendelem az V. ker. Szabadság téren álló Kelet, Nyugat, Dél és Észak feliratú úgynevezett irredenta szobrok azonnali eltávolítását . . . Budapest, 1945. augusztus hó 18. Dr. Péczely Béla főjegyző kiad. Vas Zoltán polgármester 33