Budapest, 1975. (13. évfolyam)
8. szám augusztus - Gábor István: A Magyar Nemzeti Bank
Gábor István Egy régi épület új élete A Magyar Tahin Gyula felvételei Folyosórészlet 1901-ben az Osztrák—Magyar Bank nemzetközi pályázatot hirdetett új épület tervezésére. A helyszínt a Szabadság téren jelölték ki. A pályázaton indult Lechner Ödön, valamint a hírneves bécsi építész, Ottó Wagner is. A dijat Alpár Ignác terve nyerte el. A Közmunkatanács a mai Szabadság tér helyén levő területet 1897 október 22-én vette át, és a telkekből összesen 11 és fél millió koronát árusított ki. 28 eladó telek volt itt, ezekből az első évben 21-nek akadt gazdája, négyszögölenként 680—1200 forintos áron. Az egyik legelső vásárló az Osztrák—Magyar Bank volt. A banképület számára szolgáló telek helye a Szabadság tér 8—9. szám alatt volt, 1359 négyszögöl területen. Vételárát 1 495 010 koronában szabták meg. Mielőtt magáról a bankról beszélnénk, ide kívánkozik annak leírása is, hogy minek a helyét kellett olyan sürgősen kiárusítania a Közmunkatanácsnak. A mai Szabadság téren hosszú időn át egy szürke falú hatalmas épület állt, amely mély gyűlöletet ébresztett a magyarságban. Ez volt a hírhedt Újépület, amelyet hosszas huzavona, viták után 1897 november 15-én kezdtek lerombolni. 110 éven át állt ez a csúf épület, amelyet még II. József építtetett. A munkálatokat 1785-ban kezdték meg, Canevale bécsi udvari építész tervei alapján, akkor még meghatározatlan céllal. A kétemeletes, négyszögletes épület véglegesen 1814-ben készült el, s egy tüzérezred költözött bele; attól kezdve „pattantyús kaszárnyának" nevezték. Az épülethez mind a négy sarkán egy-egy háromemeletes ház csatlakozott, összesen kilenc udvarral; a főudvar területe — és ez is elmond valamit az Újépület nagyságáról — 9489 négyszögöl volt. A „pat-