Budapest, 1975. (13. évfolyam)
1. szám január - Preisich Gábor: Mit tekintsünk a város történeti értékének?
Határozottabb fellépés az engedély nélküli építkezésekkel szemben Az utóbbi két évtizedben az építkezési fegyelem meglazult és ennek következtében jelentős mértékben elszaporodtak az engedély nélküli építkezések. Ez nagyban akadályozza a tervszerű városfejlesztést, egyes helyeken kimondottan járv.ányveszélyt, gazdasági kihatásában pedig szinte fel sem mérhető kárt okoz a társadalomnak. Az engedély nélküli építkezések főbb okai a következők: Nagyon sokan költöztek fel vidékről a fővárosba, de csak egy részük jutott lakáshoz. Ezért sokáig úgy próbálták megoldani lakásgondjukat, hogy házépítésbe fogtak, engedély nélkül, főként a peremkerületekben. A szabadidő, a motorizáció növekedése nyomán szintén sokan kaptak kedvet hétvégi ház, szerszámoskamra, garázs, sufni stb. építéséhez. A fentiek mellett segítette az engedély nélküli építkezések terjedését az is, hogy nem volt egységes szemlélet és gyakorlat a közigazgatási eljárásban a fokozódó kielégítetlen igényekkel szemben. A közületek, vállalatok — megfelelő ellenőrzés és felelősségrevonás hiányában — az építési hatóságok kikerülésével bonyolították le kisebb-nagyobb beruházásaikat, arra számítva: ha szükség lesz rá, majd utólag legalizálják az építkezést. A helyzet tarthatatlanná vált. A Minisztertanács 1972 júniusában hozott határozata kimondta: A tanácsok építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveinek, munkájuk megjavítása, tevékenységük szakszerűsége és ügyintézésük egyszerűsítése érdekében tovább kell szilárdítaniuk az állami fegyelmet. Biztosítani kell számukra, hogy következetesen érvényt tudjanak szerezni a területrendezési tervek és a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, s hogy gondoskodni tudjanak a rendszeres ellenőrzésről. A Minisztertanács határozata alapján, a további felmérési adatok és az újabb ellenőrzési tapasztalatok figyelembevételével a Fővárosi Tanács V. B. Városrendezési és Építészeti Főosztálya felkészítette a kerületi műszaki osztályokat az engedély nélküli építési tevékenység felszámolására. Értékelte a tényleges helyzetet, számbavette a feladatokat, irányelveket és intézkedési tervet dolgozott ki a végrehajtás módjára. A Főosztály előterjesztése alapján a Végrehajtó Bizottság 1973. augusztus i-én megtárgyalta és elfogadta az engedély nélküli építkezések helyzetéről szóló jelentést. A vb megállapította, hogy különösen az ún. „vadtelepülések" okoznak súlyos károkat. Ezeken a településeken, a közművesítés hiánya következtében, a környezet- és talajszennyeződések járvány veszélyt okoznak. E területek megfelelő rendezése és közművesítése csak rendkívül költséges módon, lakásszanálásokkal valósítható meg. A fővárosban az engedély nélküli épületek nagy része lakás céljára épült. A nyilvántartásba vett 6603 épületből 1666-ot állandó lakás céljára használnak. A legjelentősebb, közegészségügyileg is kifogásolható telepek Óbudán a Mocsaras-dűlőben, Rákoshegyen a Homoki szőlőben, Erzsébeten a Kövesút mentén, a soroksári horgásztelepen, a csepeli kavicsbánya környékén vannak. De a XVII. kerületi Mező útnál, a Ferihegyi út keleti részén s az újpesti Székes-dűlőben is vannak ilyen telepek. Sorsukról mielőbb dönteni kell. Azonban az engedély nélkül építkezők kitelepítése azoktól vonná el a lakásokat, akik évek óta várnak lakásigényük kielégítésére. A Végrehajtó Bizottság utasította illetékes szerveit, hogy a legnagyobb körültekintéssel, következetességgel és határozottsággal rendezzék az engedély nélkül keletkezett épületek helyzetét. Vizsgálják meg fennmaradhatóságukat, állapítsák meg ennek szükséges feltételeit és a legrövidebb időn belül zárják le az építésügyi eljárást. Azokat az építményeket pedig, amelyeknek fennmaradása nem engedélyezhető — minden törvényes eszközt, szükség esetén a hatósági bontást is igénybevéve — bontassák le. S akadályozzanak meg minden további, engedély nélküli építkezést. A vb egyidejűleg felkért minden illetékes állami és társadalmi szervet, hogy nyújtsanak segítséget ennek a bonyolult, társadalmi tartalmú feladatnak a megoldásához. 1974. szeptember 4-én a Végrehajtó Bizottság újból megvitatta az eltelt év tapasztalatait, • felhasználva a kerületi tanácsok végrehajtó bizöttságainak értékelését és az ellenőrzési tapasztalatokat is. A vb megállapította, hogy évtizedek súlyos örökségét egy esztendő alatt nem lehetett maradéktalanul felszámolni. A hatóságok igyekezete érezhető volt, azonban — különösen a külső kerületekben — a feladat elvégzéséhez szükséges feltételek nem alakultak a kívánt mértékben. A segítség sem volt minden kerületben egyforma, sem a tanácsi vezetők, sem a külső szervek részéről, illetve a kapott segítséget nem minden kerület kereste és használta fel kellően. A vb határozatok végrehajtásának hatékonysága jórészt azon múlt, hogy az illetékes vezetők mennyiben tették magukévá és hogyan továbbították a végrehajtás irányelveit. A vb elmarasztalólag állapította meg: a tanácsi vezetők között többen olyan nézetekkel érveltek, hogy sok munkáscsalád van az engedély nélkül lakást, hétvégi házat stb. építők között; tehát a munkásokkal szemben alkalmazzon eljárást a tanács ? A Végrehajtó Bizottság a vitában rámutatott: a párt és a kormány vezetői, valamint a törvényalkotók a Minisztertanács határozata előtt megvitatták és reálisan értékelték az engedély nélküli építkezéseknek mind gazdasági, mind társadalmi vonatkozású veszélyességét. Sem törvényeink, sem szocialista szemléletünk nem engedheti meg, hogy az egyéni érdeket — bármilyen teóriával — a közérdek fölé helyezzük. S az engedély nélküli építkezések felszámolása egyértelműen közérdek. Az engedély nélküli építkezéseknek eddig közel a felét sikerült számszerűen felmérni. Ugyanakkor az eddigi erőfeszítések jelentős eredményeként értékelte a vb, hogy feltártak és nyilvántartásba vettek 6603 engedély nélküli építményt. Ebből 839-et lebontottak, 1608-ra pedig fennmaradási engedélyt adtak. Jelenleg 4156 engedély nélküli építkezés ügyében folytatnak eljárást. Előreláthatóan további 1678 építményre meghatározott feltételekkel fennmaradási engedély adható; de 3000-et még le kell bontani. Tehát 2447 ilyen ügyet véglegesen lezártak a fővárosban. Az eddig kivetett bírság összege 4 millió forint, ebből mindössze 60 ezer forintot fizettek be. (Az országban jelenleg 60 ezer engedély nélküli épületet tartanak nyilván. A bírság összege országosan 52 millió forint, ebből eddig csak 12 milliót hajtottak be. Különösen a Balaton környékén és a Duna-kanyarban sok az engedély nélküli építkezés.) A tanácsi apparátusban az utóbbi két esztendőben javultak a feltáró és ellenőrző tevékenység személyi és anyagi feltételei. Az ÉVM is hozzájárult a problémák enyhítéséhez. Mindezek hatása remélhetően már a közeljövőben érvényesülni fog. Az elmúlt év tapasztalatai azt igazolták, hogy a hozott határozatok nemcsak szükségesek, de célravezetők is voltak, teljes végrehajtásuk közös társadalmi érdek. Szeptember 4-i ülésén a Végrehajtó Bizottság egyes jelentős kérdésekben még konkrétabb, célravezetőbb és határozottabb intézkedéseket rögzített. Az újabb határozatok értelmében: — Folytatni kell és teljessé kell tenni a feltárást az engedély nélküli építkezésekről. — A feltárt adatok körültekintő mérlegelése után a vonatkozó törvény, illetve jogszabályok alapján következetesen le kell folytatni az eljárást. — Minden erőt összpontosítva, a törvény valamennyi célravezető eszközét felhasználva meg kell akadályozni az újabb engedély nélküli építkezéseket. — E feladatokat az illetékeseknek folyamatosan, nagy figyelemmel kell irányítaniuk és ellenőrizniük, felhasználva a felelősségrevonás eszközeit is. A Fővárosi Tanács központi építészrendészeti szolgálat felállítását tervezi, főleg a feltáró munka elvégzésére. De a legfontosabb : a megelőzés. A vb megállapítása szerint a határozatok eredményes végrehajtásához elsősorban az szükséges, hogy az illetékesek megértsék a feladat súlyát, felmérjék az abból rájuk háruló tennivalókat, s biztositsák a szükséges feltételeket. Mivel nagy jelentőségű, közérdekű társadalmi probléma megoldásáról van szó, a legteljesebb társadalmi összefogásra van szükség az egységes végrehajtás érdekében. — 6 — a