Budapest, 1975. (13. évfolyam)
7. szám július - Fekete Gábor: Veszprém
CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei A viadukt, háttérben a Vár Urbcmizálódó ország V. A Séd-patak Fekete Gábor VESZPRÉM Böngészgeti az ember a Veszprémről írott útikönyveket és már az első mondatoknál meglepődik. Az egyik szerint „fekvése elragadó, a dolomitsziklás dombok tövén kanyargó vadregényes patak az erdők üzenetét hozza a házak közé..." A másik bédeker viszont azt adja tudtul, hogy „bármely irányból közeledünk is a városhoz, annak környéke egyhangú, többé-kevésbé kopár, a várost útbaejtők egy óránál többet nem is áldoznak a kilátásra..." Ebből is nyilvánvaló, hogy a veszprémi tájak megítélése az ízlések különbözőségén múlik, tehát hadd ne foglalkozzunk tovább Veszprém esztétikumával. Inkább arról szóljunk, hogy ebben a városban gyakran hal-6 lani olyan dicsérő jelzőket, amelyek valamiféle „önvédelem"-ről tanúskodnak. Arról van szó, hogy nemcsak Veszprém megye ragaszkodik közigazgatási status quo-jához (Zala megyével vívott küzdelme Keszthely megtartásáért már eléggé ismert ahhoz, hogy ne kelljen róla titkolózva beszélni), hanem a város is ragaszkodik megyeszékhelyi mivoltához. Budapestről talán groteszknek tűnik, pedig valóság, hogy az ország harmadik iparilag legfejlettebb megyéjének többi városa — Pápa, Keszthely, Tapolca, Ajka, Várpalota, Balatonfüred — olykor leplezetlenül célozgat olyan sajátosságokra, amelyek képessé tennék hasonló rangra. Hivatalnokvárosból iparváros Arról persze nincs szó, hogy Veszprémet a trónfosztás veszélye fenyegetné. Ám a fejlődés lelassulásától való aggódás mindenesetre ott rejtőzik a város légkörében, különösen olyankor, amikor az évszázados múltat idézik fel a veszprémiek. Az 1848-as szabadságharc leverése után a város fejlődése teljesen megbénult, a megépülő déli vasút is elkerülte, pedig vonatra igazán nagy szüksége lett volna Veszprémnek. így azonban a város képtelen volt bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe. Kereskedői, iparosai elszegényedtek, mezőgazdaságát, pontosabban a veszprémi szőlőművelőket a filoxéra-