Budapest, 1975. (13. évfolyam)
6. szám június - Berkovits György: A külváros külvárosa
Lewin Jakab igazgató, 1871—1884 A díszterem A Budapesti Kereskedelmi Akadémia felső kereskedelmi iskolájának tanári kara 1907/8-ban téseket már két nyelven írták, 1867 decemberében pedig határozatot hoztak arról, hogy a jegyzőkönyveket ezentúl magyarul vezetik. Az 1867-es kiegyezés, amely az ország nagyarányú gazdasági fejlődésének alkotmányos alapjául szolgált, kereskedelmi oktatásunk kiteljesedését is elősegítette. Az önálló magyar törvényhozás hamarosan létrehozta első népoktatási törvényünket, majd a kereskedelmi oktatásnak is egységes szervezetet próbált adni. A hirtelen gazdasági fellendülés a kereskedelmi minisztériumot arra késztette, hogy felsőfokú, egyetemi színvonalú képzést kezdeményezzen. A program középpontjába a Kereskedelmi Akadémia került. Az iskola szerkezete időközben átalakult: 1869-ben kapcsolódott hozzá a vasárnapi iskola, az esti tanfolyam elsorvadt, a felsőbb kereskedelmi iskola jelentősége pedig ugrásszerűen megnőtt. Az 1868 —69-es tanévben a záróvizsgát úgy szervezték át, hogy az a gimnáziumi érettséginek feleljen meg. A kibővülés miatt a bérelt helyiségek szűknek bizonyultak. 1867-ben megvették a Váci körút és Új utca (ma: Bajcsy-Zsilinszky út és Zichy Jenő utca) sarkán álló házat, amit 1870-ben iskolaépületté alakítottak át. Az építkezésekhez kapcsolódott az akadémia átszervezésének kérdése. E célra ugyanis segélyért folyamodtak a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz. A miniszter az államsegélyt feltételekhez kötötte: az akadémiát felsőbb fokú közgazdasági, állam- és közigazgatási tudományok, és a kereskedelmi szakiskolák jövendő tanárait képző ismeretek tanítására kötelelezte; emellett előírta, hogy „a magyar nyelv ápolására" fokozottabb gondot kell fordítaniok. A minisztérium tervezete idő előttinek bizonyult, hiszen akkor az országban még nem sok kereskedelmi iskola létezett. Előbb a középfokú kereskedelmi oktatás rendszerét kellett megteremteni. E feladatot az általános közoktatás keretein belül végezték el; a kereskedelmi oktatásügy ugyanis 1872-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hatásköréből a vallás- és közoktatásügyiébe került át. Az akadémia vezetősége kezdetben a javasolt reformok ellen foglalt állást. Be kellett azonban látniok, hogy ha az akadémia a működő reáliskolák közül ki akar emelkedni, felsőfokú szakiskolává kell átalakulnia. A továbbfejlődés gyakorlati megoldását az új, 1871 közepén kinevezett igazgató, Lewin Jakab találta meg. Lewin tanulmányait a bécsi és a pesti műegyetemen végezte. Részt vett a szabadságharcban, vizsgálati fogsága után nevelősködött, majd a bécsi Kereskedelmi Akadémián a számtan tanára lett. Tizenhárom évig állt az intézet élén, ez idő alatt végzett munkássága, nagy szaktudása kiemelte őt kortársai közül. Részt vett az 1872-ben kiadott első hivatalos kereskedelmi iskolai szervezet elkészítésében is. Lewin Jakab intézkedései között a legjelentősebb az volt, hogy egy időre négy évfolyamúvá fejlesztette a felsőbb kereskedelmi iskolát. (Ezzel elsőnek teremtett példát a csak 1919 —20-ban bevezetett négyosztályos iskolának.) 1872-ben új tagozatként nyitotta meg a vasúti tanfolyamot. 1883-ban felállította a középiskolát végzettek egyéves kereskedelmi szaktanfolyamát. Ugyanekkor kezdődött a keleti nyelvek oktatása is, külön tagozaton. Ekkorra már nem látszott célszerűnek a négy évfolyam fenntartása, visszatértek tehát a három évfolyamú felsőkereskedelmi iskola típusához. „Aki nem hajhász eszményeket és nem zárja be szemeit a tényleges viszonyok előtt — írta Lewin igazgatóságának kezdetén —, hanem ismeri és tekintetbe veszi kereskedelmünk és kereskedelmi pályára lépő ifjúságunk szükségleteit, az sajnosnak találhatja ugyan, de mindenesetre meg fogja engedni, hogy a Kereskedelmi Akadémián a hazai nyelv egyelőre nem képezheti a kizárólagos oktatási nyelvet." Ugyanakkor azonban szorgalmazta jó, magyarnyelvű iskola-A könyvtár 38