Budapest, 1975. (13. évfolyam)

4. szám április - Szíj Rezső: Istókovits Kálmán Budapest-képei

Csigó László felvételei Szíj Rezső Istókovits Kálmán Budapest-képei Ismét tanúi lehetünk, hogy nemcsak a gazdaságban ismeretes a rejtett tartalék fogalma. Ha történetesen a szobrász Búza Barna nem tartja számon a festő Istókovits Kálmánnak az ostromlott és az ostrom utáni Budapestről készült festményeit, máig sem tudnánk ezekről a képekről. Harminc évnek kellett tehát eltelnie, hogy a művész padlásszobájában eltemetett képek egy része a Józsefvárosi kiállító teremben a közönség elé kerüljön. Istókovits Kálmán 1898-ban született Siklóson. Bécsi és milánói tanulmányok után, 1922-ben jelentkezett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Csóknál kezdte, majd átment Rudnay osztályába. Megfordult Párizsban; Itáliában többször is. Harmincévesen elnyerte a négyezer pengős Ferenc József ösztöndíjat; 1929—1930-ban a római Collegium Hungaricumban élt s alkotott ösztöndíjasként. Hazatérve az Ernst Múzeumban állított ki. Gazdag alkotóévek következtek, de kiállítással csak 1955-ben és 1957-ben jelentkezett ismét. Egyéni ízű művészetébe sajátságos módon ötvözte a neoklasszicizmus mellett Aba-Novák Vilmos és Rudnay művészetének néhány vonását, kiegészítve plebejusízű humorral, meseszerű látásmóddal; s mindezt magasfokú formai kultúrával. Istókovits Kálmán nagy idők tanúja; sajátos eszközét választotta a front elkerülésének: fölvétette magát a Vízművek állományába s mint nélkülözhetetlen „munkaerő" jutott katonai fölmentéshez. Műtermének szomszédságában, a mai Károlyi Mihály utcában állt — áll ma is — a Vízművek székháza, annak pincéjében vészelte át az ostromot. Látta az emberi hősiességet, egyszerű emberek önkéntes fölajánl kozását, hogy helyreállítsák a megrongálódott vízműveket — tudva, hogy vállalkozásuk halállal végződhet. Tanú rá, hogy egyízben az önként vállalkozókból tizenhatan pusztultak el. Nyilatkozatot írt alá, miszerint saját felelősségére merészkedik a front közelébe, hogy mappájában megörökítse az ostrom részleteit; támadó repülőgépeket kereső reflektor-sugarakat, ágyúk torkolattüzét, éjszakai rohamra induló szovjet katonákat, védekező németeket, égő harckocsikat, a lángokban álló Franklin Nyomdát, a városházát s majd alább látjuk még, mi mindent... A háború befejeztével újra bejárta a város már korábban vázlatosan megörökített utcáit, 24