Budapest, 1975. (13. évfolyam)

4. szám április - Urbanizálódó ország II. Fekete Gábor: Székesfehérvár

Urbanizölódó ország (II.) Fekete Gábor SZÉKESFEHÉRVÁRI A székesfehérvári Öreghegy oly nagy vihart kavart millenniumi emlék­műve óriási gyűrű, rajta régmúlt tör­ténelmünk személyiségeinek dombor­műveivel, stilizált fejekkel, jelképek tömegével. A gyűrűből, közös tőből fakadva, felfelé karcsúsodva, a menny­bolt felé tornyosodik a három, egyen­ként 30 méter hosszú és 30 tonna sú­lyú oszlop. Mindegyik, akárcsak a dí­szítő domborművek, alumíniumból készült. Az oszlopok a város történel­mi sorsfordulóinak szimbólumai: a Géza fejedelem idejében történt újjászületésé, a török uralom utáni feltámadásé és a felszabadulásé. Ez utóbbi sorsforduló nemcsak a városé, hanem az országé: ám Székes­fehérvárott még külön jelentősége van. Ez a város ugyanis minden más magyar városnál, Budapestet Is bele­értve, többet szenvedett, amíg a szov­jet hadsereg súlyos véráldozata árán elnyerhette szabadságát. 1945 január 3-án, Pest felszabadulása előtt két héttel szabadult fel először — két hétre. Aztán a fővárosban felmorzso­lódó fasiszta hordák kimentésére itt indult meg az új német offenzíva, s a hitleristák visszafoglalták Fehérvárt. Ilyen balsors magyar várost a második világháború alatt nem ért. Két hóna­pon át dühöngött a nyilas Számonkérő Szék és a csőcselék minden képzele­tet felülmúló terrorja. Március vége felé, csupán 12 nappal azelőtt, hogy az egész országból kiverték a németeket, szabadult fel a város újra, s immár véglegesen. A harcok során Székesfe­hérvár rombadőlt, és minden három lakosából kettőt halottként, elhurcolt­ként vagy menekültként elveszített. Két ünnep, két korszak Alba Regia már akkor öreg volt, amikor az első magyarok ott letele­pedtek. S az egyetlen település az or­szágban, amely századokon át főváros volt, királyok, fejedelmek székhelye, uralkodásuk és temetkezésük szín­helye. Ilyen értelemben a város Buda­pestnek is őse, elődje. Helyzetének megfelelően ünnepek, ünnepségek, jubileumok hosszú sora, történelmi események sokasága fűződik Székesfe­hérvárhoz, amelynek ezeréves törté­nelméről könyvtárnyi írást lehetne összeállítani. Ezeket mellőzve, inkább említsünk meg bevezetőként két ju­bileumot, kétféle ünneplést. Az egyik 1938-ban történt, István király halálának 900. évfordulóján. A nemzetalapító emlékét nemzetvesz­tők társaságának jelenlétében idézték fel; ott volt az ünnepségen Horthy őfőméltósága és Imrédy, Jány Gusztáv altábornagy és Serédi Jusztinián her­cegprímás, Teleki Pál, Hóman Bálint és a vérbíró Töreky Géza kúriai el­nök. Hódolatteljes kíséretükben sereg­nyi levitézlett vitézzel, díszmagyarban, díszkarddal, lila főpapi díszekben, zsa­kettban, cilinderben. A honalapító ne­vében, illetéktelenül, uszító irredenta beszédeket tartottak a szónokok, sö­tét háborús felhők alatt. Hátborzonga­tó látvány lehetett, amikor elvonultak előttük az első háború rokkantjai, némelyek hiányzó lábuk helyett man­kójukat verve a földhöz. A másik ünnepség az átalakult Magyarországon, egy más Székesfehér­várott zajlott le. A békés teremtő munka jegyében, 1972-ben, a város ezeréves fennállásának, Géza fejede­lem uralkodása első évének jubileu­mán. Aki ez idő tájt a millenniumi emlék­mű tövéből letekintett a városra, gon­dosan óvott műemléképületeket és történelmi kincseket, körülöttük új lakótelepeket és modern nagyüzeme­ket láthatott. A két ünnep között más­félezerről 30 ezerre nőtt a fehérvári gyáriparban dolgozók száma; nem ke­vesebb, mint 80 új üzem települt a vá­rosba, a lakosság száma pedig megdup­lázódott. Nemzetközi alumíniumipari konferencia és számítógéptechnikai szimpozion, közgazdász vándorgyűlés, írópályázat a Fejér megyéből elszár­mazott íróknak, fúvószenekar-feszti­vál, európai társastánc-verseny, új kó­rusmű előadása, sportverseny, lakás­avatás, kisáruház-avatás, útavatás, szál­lodaavatás, Géza szobrának avatása, az Aranybulla emlékművének avatása — íme egy töredék az ünnepség prog­ramjaiból. A különbség a kétféle ünneplés kö­zött — egy egész történelmi korszak. A tanács elhatározta, hogy felele­veníti a díszpolgárság intézményének hagyományát. A régi kitüntetettek közül megerősítette Kossuth, Jókai és Perczel Mór címét. Törölte — mert a történelem is törölte — Hóman Bálint egykori városi képviselő és hír­hedt kultuszminiszter nevét a névsor­ból. Az újak közül pedig elsőként Pi­szarenko gárdaezredesnek, a város végleges felszabadítása utáni első vá­rosparancsnoknak adományozta a dísz­polgári címet. A messziről jött kato-A millenniumi emlékmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom