Budapest, 1975. (13. évfolyam)

4. szám április - Urbanizálódó ország II. Fekete Gábor: Székesfehérvár

Urbanizölódó ország (II.) Fekete Gábor SZÉKESFEHÉRVÁRI A székesfehérvári Öreghegy oly nagy vihart kavart millenniumi emlékműve óriási gyűrű, rajta régmúlt történelmünk személyiségeinek domborműveivel, stilizált fejekkel, jelképek tömegével. A gyűrűből, közös tőből fakadva, felfelé karcsúsodva, a mennybolt felé tornyosodik a három, egyenként 30 méter hosszú és 30 tonna súlyú oszlop. Mindegyik, akárcsak a díszítő domborművek, alumíniumból készült. Az oszlopok a város történelmi sorsfordulóinak szimbólumai: a Géza fejedelem idejében történt újjászületésé, a török uralom utáni feltámadásé és a felszabadulásé. Ez utóbbi sorsforduló nemcsak a városé, hanem az országé: ám Székesfehérvárott még külön jelentősége van. Ez a város ugyanis minden más magyar városnál, Budapestet Is beleértve, többet szenvedett, amíg a szovjet hadsereg súlyos véráldozata árán elnyerhette szabadságát. 1945 január 3-án, Pest felszabadulása előtt két héttel szabadult fel először — két hétre. Aztán a fővárosban felmorzsolódó fasiszta hordák kimentésére itt indult meg az új német offenzíva, s a hitleristák visszafoglalták Fehérvárt. Ilyen balsors magyar várost a második világháború alatt nem ért. Két hónapon át dühöngött a nyilas Számonkérő Szék és a csőcselék minden képzeletet felülmúló terrorja. Március vége felé, csupán 12 nappal azelőtt, hogy az egész országból kiverték a németeket, szabadult fel a város újra, s immár véglegesen. A harcok során Székesfehérvár rombadőlt, és minden három lakosából kettőt halottként, elhurcoltként vagy menekültként elveszített. Két ünnep, két korszak Alba Regia már akkor öreg volt, amikor az első magyarok ott letelepedtek. S az egyetlen település az országban, amely századokon át főváros volt, királyok, fejedelmek székhelye, uralkodásuk és temetkezésük színhelye. Ilyen értelemben a város Budapestnek is őse, elődje. Helyzetének megfelelően ünnepek, ünnepségek, jubileumok hosszú sora, történelmi események sokasága fűződik Székesfehérvárhoz, amelynek ezeréves történelméről könyvtárnyi írást lehetne összeállítani. Ezeket mellőzve, inkább említsünk meg bevezetőként két jubileumot, kétféle ünneplést. Az egyik 1938-ban történt, István király halálának 900. évfordulóján. A nemzetalapító emlékét nemzetvesztők társaságának jelenlétében idézték fel; ott volt az ünnepségen Horthy őfőméltósága és Imrédy, Jány Gusztáv altábornagy és Serédi Jusztinián hercegprímás, Teleki Pál, Hóman Bálint és a vérbíró Töreky Géza kúriai elnök. Hódolatteljes kíséretükben seregnyi levitézlett vitézzel, díszmagyarban, díszkarddal, lila főpapi díszekben, zsakettban, cilinderben. A honalapító nevében, illetéktelenül, uszító irredenta beszédeket tartottak a szónokok, sötét háborús felhők alatt. Hátborzongató látvány lehetett, amikor elvonultak előttük az első háború rokkantjai, némelyek hiányzó lábuk helyett mankójukat verve a földhöz. A másik ünnepség az átalakult Magyarországon, egy más Székesfehérvárott zajlott le. A békés teremtő munka jegyében, 1972-ben, a város ezeréves fennállásának, Géza fejedelem uralkodása első évének jubileumán. Aki ez idő tájt a millenniumi emlékmű tövéből letekintett a városra, gondosan óvott műemléképületeket és történelmi kincseket, körülöttük új lakótelepeket és modern nagyüzemeket láthatott. A két ünnep között másfélezerről 30 ezerre nőtt a fehérvári gyáriparban dolgozók száma; nem kevesebb, mint 80 új üzem települt a városba, a lakosság száma pedig megduplázódott. Nemzetközi alumíniumipari konferencia és számítógéptechnikai szimpozion, közgazdász vándorgyűlés, írópályázat a Fejér megyéből elszármazott íróknak, fúvószenekar-fesztivál, európai társastánc-verseny, új kórusmű előadása, sportverseny, lakásavatás, kisáruház-avatás, útavatás, szállodaavatás, Géza szobrának avatása, az Aranybulla emlékművének avatása — íme egy töredék az ünnepség programjaiból. A különbség a kétféle ünneplés között — egy egész történelmi korszak. A tanács elhatározta, hogy feleleveníti a díszpolgárság intézményének hagyományát. A régi kitüntetettek közül megerősítette Kossuth, Jókai és Perczel Mór címét. Törölte — mert a történelem is törölte — Hóman Bálint egykori városi képviselő és hírhedt kultuszminiszter nevét a névsorból. Az újak közül pedig elsőként Piszarenko gárdaezredesnek, a város végleges felszabadítása utáni első városparancsnoknak adományozta a díszpolgári címet. A messziről jött kato-A millenniumi emlékmű