Budapest, 1975. (13. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Hemzö Károly felvétele

Sajtószemle, 1945 április „Eljött a világosság ideje" cím alatt idézi a Sza­bad Szó április i-én Batthyány Lajos 1791-ben elhangzott beszédének részletét: „Végre, úgy lát­szik, eljött az idő, midőn világosság terjed el 'a felvilágosodás fáklyájáról a mi hazánk horizontján, és a szeretet és természetes szükség kötelékeit köt­jük szeretett polgártársainkkal, akik készek azt elfelejteni, amit szenvedtek miattunk." A napilapok április i-én beszámolnak arról, hogy a Vörös Hadsereg csapatai elfoglalták Vas­várt, Körmendet, Szentgotthárdot, valamint Nyitrát és Galántát. Ugyanakkor közlik, hogy Eisenhower tábornok felhívta a német véderőt a harc beszüntetésére és a megadásra. Április i-én kimagasló esemény volt a buda­pesti képviselő választó nagygyűlés. Ez a válasz­tás a demokrácia újabb megerősödését jelenti. „Felemelő tudat számunkra, hogy az új képvise­lők soraiban a munkások, kisiparosok és haladó polgárok mellett irodalmunk kiváló és haladó szel­lemű vezető alakjait is ott látjuk" — írja a Szabad Szó. 108 képviselőt küldött Nagy-Budapest és környéke az ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ugyancsak április i-én, ünnepélyes külsőségek között adták át a forgalomnak a harmadik buda­pesti hidat, amely addig Horthy Miklós nevét vi­selte. A híd felüljárójánál óriási embertömeg várta lelkes hangulatban a híd megnyitását. Tosenko ve­zérőrnagy rövid beszédében rámutatott arra, hogy amit a német fasiszták szétromboltak, azt a szov­jet hadsereg utászai helyreállították. Bechtler Péter alpolgármester Budapest lakossága nevében mondott köszönetet a Vörös Hadsereg tisztjeinek és katonáinak. Jókai Mór szoborműve előtt van egy orosz ka­tonasír. A síron húsvét vasárnapján gyönyörű ko­szorút helyeztek el, a következő felirattal: „Az ismeretlen tovarisnak hálával — a magyar barát­tól." „Az elmúlt rezsim kiskorú gyermekként kezelte nemzeti közvéleményünket. Sohasem akarta tu­domásul venni, hogy ennek a népnek szellemvi­lága, sajátos lelkisége van, hogy elő kell segíteni a szabad véleményalkotást a szükséges információk megadásával, a szabad kritika gyakorlásával, hogy minden erővel őrködni kell az egészséges közvé­lemény kialakításán, és egyedül a közakarat alakít­hatja és formálhatja politikai életünket ... Jól tudták, miért irtóznak annyira a demokráciától. Attól az egyedüli politikai gondolattól, amely megakadályozhatta volna hanyatlásunknak és tönkremenetelünknek példátlan folyamatát... Az ő világuk a cimborák és érdektársak közkereseti társaságát akarta. Ez ráterpeszkedett sokmilliós népünkre, hogy korlátlanul kiaknázzon minden lehető hasznot és előnyt. . . Most újra megin­dulnak a rotációs gépek, újra hallhatóvá lesz hangunk, és híven a múltunkhoz, első szavunk az, hogy elég volt a hamis, szellemi és lelkivilágun­kat lealjasító, politikai erkölcsöt romboló, hazug­ságokon felépülő politikából! Mi a régi eszmé­nyeinket szolgáljuk. A demokráciát, a szabadsá­got és a függetlenséget. Ebben az ősi harcunkban szövetségesünknek tekintjük mindazokat, akik egy jobb, erkölcsösebb népi Magyarországért minden áldozatra készek, és akik az üldöztetés korszakában velünk együtt hirdették, hogy elég volt a múltból, és akkor is vallották, hogy a demok­rácia eszményeivel meg fogjuk teremteni a ma­gyar milliók új Magyarországát" - írja vezércik­kében az április i-én újból megjelent Kis Üjság, a Független Kisgazdapárt lapja. Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország herceg­prímása nagycsütörtök délután váratlanul meg­halt. Húsvéthétfőn temették el Esztergomban. Esztergom érsekének holttestét a kriptában rava­talozták fel, ahol megjelent az orosz parancsnok­ság két tisztje is, hogy részt vegyen a gyászszertar­táson. A beszentelési és temetési szertartást Angelo Rótta c. érsek, apostoli nuncius végezte. „A szabadságot nem volt elég megszerezni, élni is kell vele!" — mondta Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója, majd hozzátette: „Jó, becsü­letes, bátor színházat akarok csinálni." A HÉV rendszeres járatokat indított Budapest — Lukácsfürdő —Szentendre végállomások kö­zött. Budapest lakosságának köszönetét tolmácsolta a polgármester a Vörös Hadseregnek és Malinov­szkij marsallnak, az Operaház ünnepi előadásán. A Belvárosi Hiradó Mozi helyén nyitja meg a ré­gi Belvárosi Színházat Bárdos Artúr. Társulatá­nak egyik érdekes tagja Simonyi Mária lesz, Mó­ricz Zsigmond özvegye, aki hosszú évek után visszatér a színpadra. Április 3-án bejelentette a Kossuth Rádió, hogy beszünteti további adását. „Búcsú a Kossuth Rádiótól" címmel a Népszavaban olvassuk: .Hosszú, sötét éjszakákon hányszor csavargattuk a rádió gombjait, keresve a Kossuth Rádió leadá­sát. Hallgattuk lopva, titkon a híreket, a lelkes szavakat. A csüggedés nehéz óráiban erőt adtak nekünk a kitartáshoz és reményt a jobb jövőhöz. Most már nem fogjuk hallani a szívünkből jövő mondatot: ,Halál a német megszállókra!' Német megszállók már nincsenek, a Kossuth-adó be­szüntette adását. Megtette kötelességét. Talán nemsokára megszólal a Budapesti Rádió adója is és újra, de most már szabadon hallhatjuk az új idők szabad szavait." Április 4-én közlik a napilapok hogy Bécset hadműveleti területté nyilvánították és azt, hogy Magyarország már majdnem teljesen felszabadult. Április 5-én közlik a lapok, hogy Magyarorszá­got teljesen megtisztították a német betolakodók­tól. A Vörös Hadsereg elfoglalta Pozsonyt és Ba­dent is. Április 5-én délelőtt végleg elnémult a bécsi rádió és vele együtt a hírhedt Donau-Sender, amely az Anschluss óta vezetőszerepet játszott Délkelet-Európa népeinek félrevezetésében és egymás elleni uszításában. A nyilasok fasiszta szellemű színházi világa száműzte a magyar színpadokról és a mikrofon elől az egész világon elismert Kálmán Imre mű­veit. Most a Fővárosi Operett Színházban fel­újítják a „Csárdáskirálynő"-t, amelynek színlap­ján, több évtized után, ott szerepel a fordító neve is: Gábor Andor. Az ingatlantulajdonosokat bombasérült házaik megjavítására kötelezik; ha a rendeletnek nem tesznek eleget, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa építteti fel a házat, amely a közösség birtokába megy át. Megindult a HÉV közlekedés a Vágóhíd és Csepel között. A mozdony vontatta vonat naponta hat fordulót tesz. Az Egészségügyi Tanács elhatározta, hogy az egészségügyi és tisztasági rendelkezések végre­hajtására Budapesten a házakban, a házmegbízot­tak mellé női megbízottat is kell választani, akinek feladata a tetvetlenítés, fertőtlenítés, az egyéni tisztálkodás megszervezése, végül a gyermekvé­delem. Egész Magyarország felszabadult — bevonult Pozsonyba a Vörös Hadsereg — tizenhárom kilo­méterre vannak az oroszok a Stefanskirchétől — közli a Szabad Nép április 5-én, majd a „Szabad ország" c. vezércikkében ezt írja: „Magyarország földjét most már nem tapossa többé egyetlen terrorlegény csizmája sem. Most már Magyar­ország, a német imperializmus utolsó csatlósa is, végképp kihullt Hitler vazallusai sorából... Az elmúlt esztendőben, főleg pedig az elmúlt hóna­pok alatt az egész nemzet újra megtanulta e sza­vak értékét: szabad Magyarország, magyar szabad­ság ... A Duna-medence általános demokráciája módot nyújt minden kis országnak arra, hogy népeik elnyomás nélkül, szabadon élhessenek egymás mellett." A pesti pékek jelentős része szívesebben süt „feketén" kenyeret és süteményt, mint a közellá­tás részére jegyrendszerű kenyeret — írja a Sza­bad Nép. — Mivel a közellátás érezhető javulásá­val a kenyérellátás biztosnak tekinthető, a köz­ellátási kormánybiztos elrendelte, hogy április 5-től kezdve Nagy-Budapesten tilos finom lisztből kenyeret, zsemlét, pogácsát és süteményt készí­teni. A kormánybiztos a kórházaknak vagy gyógy­intézeteknek külön engedélyt adhat fehér kenyér vagy sütemény sütésére. Az orosz katonai parancsnokság tízezer tonna petróleumot, azonkívül jelentős mennyiségű ke­nőolajat és benzint bocsátott rendelkezésünkre, traktoraink tavaszi üzemanyag-szükségletének fedezésére. A fővárosi községi gimnáziumok felső osztályai­ban, továbbá a kereskedelmi középiskolákban, ipa­rostanonc fiú- és leányiskolákban megkezdődött a tanítás. A két munkáspárt támogatásával megalakult a Munkás Kultúrszövetség. Célja: a munkásságot bekapcsolni a művészetbe. A szövetség elnöke Jemnitz Sándor, titkára Székely Endre. Debreceni jelentés szerint a kormány elhatá­rozta, hogy április 4-ét, Magyarország felszaba­dításának napját, nemzeti ünneppé nyilvánítja. A kereskedelem újraéled a fővárosban. Az áru az utcáról beköltözik a kirakatokba, a kirakatokból az üzlethelyiségekbe. Ácsolják a portálokat, és min­den kapható immár, mi szem-szájnak ingere. Min­den kapható — de milyen méregdrágán! Amilyen örömmel jegyezzük fel az életteljes jelent, olyan sajnálattal látjuk az élősdiség megnyilvánulását is. Mert az, természetesen, nem baj, hogy van liszt a boltokban — az a baj, hogy a vidéken nyolc pen­gőért vásárolt lisztért nyolcvan pengőt kérnek. A szalonna háromszáz pengős ára sincs arányban a „beszerzési árral" — írja a Szabad Nép. A posta vezérigazgatósága közölte, hogy április 11-tői kezdődőleg a postautalvány forgalmat és a postatakarékpénztárban a csekk- és takarék­szolgálatot Nagy-Budapest területén újra meg­indítja. (Folytatás a 48. oldalon) 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom