Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Pannónia, a Hungária, a Margitszigeti Nagyszálló

Sajtószemle, 1945 március „Köszöntünk, szabad Március 1" címen Darvas József írt vezércikket március 15-én a Szabadságba. „A munkásság és parasztság legöntudatosabb része s a szellemi élet legjobbjai a Te tanításod felmutatásával próbálták megakadályozni a készülő nemzetgyilkosságot. A március. 15-i ünnepséget a rendőrség verte szét, az írókat, tudósokat meghurcolták s nem egyet börtönbe zártak, száz meg száz munkást félig agyonvertek a csendőrnyomozók, egyik vezetőjüket felakasztották, másokat tíz-tizenötévi fogházra ítéltek . . . Talán megérted, hogy miért nem várt Téged így még soha senki újra, szabad Március, mint mi, mai magyarok! ... A magyar szabadságnak eddig csak mártírjai voltak. Elbukott szabadságharcok, levert forradalmak, kivégzett vezérek, száműzött próféták, megcsúfolt milliók. Tőled várjuk, új Március, a mártírok után a győző hősöket s a szabad jövőt építő népet!" Budapest népe számos gyűlésen ünnepelte meg március tizenötödikét. A Magyar Kommunista Párt a szabadság ünnepét a Magyar Színházban rendezte meg. Elsőnek Gobbi Hilda szavalta a „Szózat"-ot, ünnepi beszédet Révai József mondott. Az ünnepséget Major Tamás rendezte. Az Operaházat március 15-én ünnepélyesen megnyitották. A zsúfolásig megtelt nézőtér páholyaiban és a nézőtéren nagy számban megjelentek a Vörös Hadsereg katonái. Az előadást Kodály Zoltán „Psalmus Hungaricus"-a vezette be, a szerző vezényletével és Udvardy Tibor tenorszólójával, ének és zenekari előadásban. Majd Gobbi Hilda Ady „Hadak útján" c. költeményét szavalta. Az est második felében Erkel Bánk bánjának két felvonása került színre, Ferencsik János vezényletével, az ismert szereposztásban: Osváth Júlia, Palló Imre, Székely Mihály, Fodor János, Komáromy Pál, Udvardy Tibor közreműködésével. Gertrudis királynő szerepében az először bemutatkozó fiatal énekesnő, Palánkay Klára lépett fel. Március 15-én délután, ünnepélyes külsőségek közepette megnyitották a Ferencz József-hidat a polgári közlekedés számára. A híd két pillére épen maradt, közéje öt, négyszer nyolcvan méteres uszályt helyeztek, ezekre „jármokat", majd tizennégyméteres, tehát az eredeti szélességben kocsimat. Éjszakánként reflektorfényben dolgoztak a hatalmas munkán. Száznegyven méteres rész hiányzott a hídból, ezt kellett rövid, négyhetes munkával pótolni. A szükséghíd alkalmas arra, hogy telefon-, villany- és gázvezetéket is átvezessenek rajta. A főváros újjászervezett társadalompolitikai ügyosztálya céltudatos munkával elérte, hogy a budapesti csecsemők felét el tudja látni tejjel. Az elmúlt hetekben összesen 3998 litert tejet juttattak az apróságoknak. Teljes üzemben van 14 védőintézet. Ezekben 3000 terhes anyát, 9030 csecsemőt és 33 165 1—3 éves gyermeket gondoznak. A megnyíló Gyulai Pál utcai gyermekvédő intézetben 300 hely lesz. Ezt az intézetet sikerült úgy felszerelni, hogy hatéves korukig a gyermekek az otthonban maradhassanak. Egyéves korig tehát a csecsemővédő, hároméves korig a gyermekvédő, hatéves korig az óvoda lesz a fővárosi gyermekek otthona. A legutóbbi napokban 500 gyermek részére csecsemőkelengyét is szereztek. A napilapok hírül adták, hogy március 15-én Debrecenben a rendkívüli minisztertanács egyhangúlag elfogadta a földművelésügyi miniszter által beterjesztett földreform-javaslatot. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról teljes egészében közlik a lapok. Az OTI elnökségének ülésén szóvá tették, hogy az OTI rendelőintézete és központi kezelőorvosainak száma az elmúlt hónapok során jelentősen megcsappant. 1944 október i-ével szemben 1945. március i-én a rendelőintézeti orvosok száma 40 — 50 százalékkal csökkent. Még súlyosabb a helyzet a körzeti kezelőorvosoknál. Budapest balparti részén 126-ról 77-re, Pesterzsébeten 10-ről 3-ra, Újpesten 13-ról 6-ra, Rákospalotán 6-ról 2-re, Csepelen pedig 8-ról i-re csökkent az OTI körzeti kezelőorvosainak a száma. A Vendéglátó és Szállodai munkások Szabad Szervezete elnökségének utasítására április l-ig meg kell nyitni a vendéglátó üzemeket. Váratlanul meghalt Fényes Adolf, a nagy magyar festő, 78 éves korában. Fényes Adolf mindig frissen, fiatalosan dolgozott, míg a szolnoki művésztelep „vezetői" ki nem zárták a tagok sorából, őt, aki a telep egyik alapítója volt. Első komoly sikerét a „Szegényember élete" c. nagy festménysorozatával aratta. Végtelenül fájdalmas a Népszava beszámolója, amelyből megtudjuk, hogy a mester lakásában, melyből mentőkocsival vitték szanatóriumba, nem volt egyetlen takaró sem, mely befödje, egyetlen kályha, mely melegítse . . . Bechtler Péter alpolgármester vezércikket írt a „Fővárosi Közlöny" legújabb számába. „Az ország büszkesége, szép fővárosunk, romokban hever és mi mégis bízunk abban, hogy a demokrácia és a szabadság alkotó ereje képes lesz újból felépíteni a fővárost." Az újonnan megalakult Magyar Újságírók Országos Szövetsége Szakasits Árpádot választotta meg a szabad újságírók elnökévé. „Tiltott művek" címmel hangversenyt rendezett a Székesfővárosi zenekar, Ferencsik János vezényletével. A műsoron olyan zeneszámok szerepeltek, melyek a sötét esztendők után felszabadultak az előadási tilalom béklyói alól. Bach C-dur Toccata és fúgája — Weiner Leó hangszerelésében, Mendelssohn hegedűversenye, Goldmark „Falusi lakodalom" c. szerzeményének egy tétele, Bartók „Csodálatos mandarin" és Sztravinszkij „Petruska" balettszvitje szerepelt a műsoron. A Sziget utcánál épült fahidat a városparancsnokság átadta a polgári személyforgalomnak. A Ferencz József-híddal együtt ismét megindult a vérkeringés Pest és Buda között — közli a Népszava március 22-én. A hídfőnél egyenruhás magyar rendőrök igazoltatnak mindenkit, aki át akar menni a hídon. Egyelőre délelőtt 1 o órától délután 4 óráig szabad a hídon a közlekedés. „Az egyiket a semmiből, a másikat a romokból varázsolta elő a Vörös Hadsereg mérnökeinek tervezői zsenialitása. Szebb ajándékot ennél nem kaphatott volna hadirokkant fővárosunk felszabadítóitól!" — írja vezércikkében a Népszava. „Harcos útjára újra elindul a Szabad Nép" — írja Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt március 25-én megjelent központi lapjának élén, majd így folytatja: „A Magyar Kommunista Párt központi lapjának nemcsak hűen, pontosan, színesen kell beszámolnia az ország eseményeiről, a világ folyásáról, hanem ezen túlmenően, utat kell mutatnia, kezdeményeznie, serkentenie, vezetnie kell a magyarság minden kérdésében . . . Legyen a Szabad Nép eleven, tettrekész, szókimondó, buzdító, iránytmutató és harcos. Olyan, mint az a párt, melynek szócsöve volt a nyilas dúlás szörnyű napjaiban, s amelynek minden tagja joggal büszke arra, hogy 25 évi kíméletlen elnyomás és üldözés sem tudta kicsavarni kezéből az emberi haladás és szabadság lobogóját." Ortutay Gyula, a Magyar Rádió megbízott vezetője, nyilatkozott a rádióadással kapcsolatos kérdésekről és elmondta, hogy a fegyverszüneti bizottság, Puskin követ és a magyar kormány egyöntetűen azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a demokratikus magyar rádió mielőbb kezdje meg adásait. Az orosz polgári és katonai hatóságok a legmesszebbmenően támogatják ezt a tervet. A Szabad Nép hírül adja, hogy egész Budapest lakosságát beoltják tífusz ellen. A Nemzeti Parasztpárt központi napilapja, a Szabad Szó március 27-én újból megjelent. Főszerkesztője Darvas József, szerkesztője Boldizsár Iván. Első oldalán a dolgozó parasztságot Dózsa György szavaival köszönti: „ . . . Fel hát magyarok, egy jobb reménységre!" A közellátásügyi miniszter rendelete értelmében Budapesten és a hozzácsatolt 24 környéki városban és községben 1 kg kenyér ára 1 pengő 40 fillér. Néhány pesti pék azonban szép fehér kenyeret — feketén, 80 pengőért árusít, amint erről a Szabad Szó „Tollheggyel" c. rovatában beszámol. A főváros közkórházaiban, a polgármester rendelkezése szerint, a közös kórtermi ápolás napi díja 20 pengő. A Pódium kabaré műsorában szerepel a „Találkozás Brenneren" c. tréfa is, melyben Hitler és Mussolini rikácsolnak a színpadon (Hitlert Pethes Sándor. Mussolinit Komlós Vilmos alakította, kitűnően). A lakosság szétszedte a városligeti Iparcsarnokot — adja hírül a Szabad Szó. — Az épületnek csak a vasváza maradt meg. A nagy fahiányra való tekintettel a környékbeli, sőt távolabbi lakosság először a padlódeszkákat kezdte elhordani, majd amikor a padló elfogyott, a kerítést és a belső faanyagot hurcolták el. Merészebb vállalkozók felmásztak a tetőzetre és a bádogot lefejtve, eltávolították az összes gerendákat és az egész tetőzet faanyagát. Annyi bizonyos, hogy ezt az épületet többé felhasználni már nem lehet. A bukott Szálasi kormány rádiója, mely Magyaróváron működött és „Rádió Magyarország" vagy „csakazértis Rádió Budapest!" néven jelentkezett, mint március 29-én jelentették Zürichből, végleg elhallgatott. Szekeres István 48