Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Pannónia, a Hungária, a Margitszigeti Nagyszálló

Csillag Teréz színművésznő kávéház, ahol „legfinomabb a mocca, leg­jobb a thea"; díszes étterem, amelyben a magyar és a francia konyha különlegességeit szolgálták fel (még „mászóház lében" is volt az étlapon), persze mindent a megfelelő italok kíséretében. Volt délszaki növények­kel teli, üvegtetős díszudvar, levelező-, dohányzó- és olvasószoba is. Sok világhírű vendég fordult meg a szálló­ban. Vörös téglával borított falán hatalmas, szürke márvány emléktábla hirdette, hogy 1875-ben itt lakott Wagner Richárd, felesé­gével, Liszt Cosi mával. Wagner érkezése fel­villanyozta Pestet: itt már azokban az évek­ben is elismerték géniuszát, amikor Európa­szerte még viták dúltak operái körül. Az emléktáblát fejének domborművű mása díszítette, és talán a sok megvívott harc tette, hogy „arca bizonyos dac kifejezését viseli", ahogy a „Reform" cikke leírta. Richárd Wagner helyezték oda, amikor 1906-ban a fejedelem hamvait Rodostóból hazahozták és a Kere­pesi útnak ezt a szakaszát róla nevezték el. Az épület ma egyetemi hallgatók otthona: Bolyai János kollégium. * Alig két évvel a Pannónia felépítése után az Alsó-Dunasor elé terveztek luxus szál­lodasort. A Széchenyi István és Táncsics Mihály álmodta, széles és dúsan fásított Duna-parti sétány nem valósult meg, a Fő­városi Közmunkák Tanácsa célszerűbbnek látta áruba bocsátani ezeket a telkeket. A szállodák létesítésére részvénytársaság ala­kult, amely 1871-ben nyitotta meg az elsőt: a Hungáriát. A 250 szobás szálló impozáns épületében pazar helyiségek fogadták a vendégeket: „Óriási tükrökkel ékes ünnepi terem"; Wagner Richárd és Liszt Ferenc (aki ekkor Pesten lakott) közös hangversenyt adott; ez az este ünnepet jelentett a magyaror­szági koncertek történetében. A Hungária mindennapi lüktető életé­ben váltakoztak a táncvigalmak, felolvasó­estek, bankettek. A „politikai ebéd"-eknek se szeri, se száma nem volt. A Borsszem Jankó cikkekben és karikatúrákon figurázta ki ezeket a fehér asztalnál folyó egyezkedé­seket. Az egyik „pártközi ebéden" — úgy­mond — pincér helyett „békeangyalnak öltöztetett, cselszövényekben ártatlan kis­lányok szolgáltak fel". De az asztalnál ülők, úgy látszik, nem békéltek meg és nem ré­szesültek egyenlő elbánásban, mert a rajz szerint volt olyan, akinek rőfnyi kolbász ju­tott, más meg csak üres csontot szoron­gatott ... A szállodasor felépülésével ugyan meg­szűnt a Hungária egyeduralma, de elegan­ciáját mindvégig megtartotta. 1945-ben bombatalálatok érték, az épületből csak romhalmaz maradt, a leírt emléktáblának pedig szilánkja sem. * Egy év sem telt el a Hungária nyitása óta, már letették a Margitszigeti Nagyszálló alapkövét. A Sziget akkori tulajdonosa, József nádor fia, Habsburg József főherceg a Margitsziget gyógyhellyé való fejlesztésé­ben nagy perspektívát és üzletet látott. A lappangó hévizekről már a rómaiak óta tudtak. Amikor a fúratások során az első gyógyforrás kibuggyant, a kor legnevesebb építészét, Ybl Miklóst bízta meg a fürdő­épületek megalkotásával. És felépült a mes­ter egyik legszebb műve, a neoreneszánsz stílusú Margit-fürdő. A mögötte álló sze­rény Kisszálló az igényeket már nem elé­gíthette ki. 39 A Hungária termei a megnyitás idején A nagy , Hungaria* szálloda Pesten. EMtf«m Dtutertfn Udvar. Elöctarsofc

Next

/
Oldalképek
Tartalom