Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Hajdú Tibor: Károlyi Mihály hazatérése

lazatérése Budapestre miféle pártnak. Itthon neve az 1918-as őszirózsás forradalmat idézte, melynek programjától Károlyi egyébként régen elhatárolta magát — a koalíciós pártok közül a szociáldemokraták tekintették magukat 1918 folytatóinak. Az emigráció küzdelmeiben viszont Károlyi a kommunista párthoz állt közel s hazatérését illetően is mindenekelőtt az MKP szava érdekelte volna, a hivatalos meghívásnál is jobban. (Bár emigrációja utolsó éveiben, Londonban, viszonya nem volt zavartalan az ottani kis magyar kommunista csoporttal, részben utóbbiak politikai járatlansága miatt. A hazatértek olyan információt adhattak Károlyiról, hogy becsületes antifasiszta, de szeret külön utakon járni.) A párt általa ismert régi vezetőinek nagyrésze elpusztult, akik megmaradtak, nem számítottak többé vezetőknek — Károlyi tehát a párt főtitkárához fordult. Rákosi Mátyás — Fierlinger csehszlovák miniszterelnök útján — féléves késéssel válaszolt Károlyi levelére. Igaz, Károlyi már jóval előbb, 1945 szeptemberében megkapta a „hivatalos" meghívást. Ezzel ugyan még nem vált egyszerű-DUDAPEST SZEKrSFOVARQS HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., Központi városháza, Somogyi Béla-út 28. KIADÓHIVATAL: Központi városháza. Somogyi Béla-út 28. — Hirdetéseket a Fővárosi KözlOny részérc felvesz a kiadóhivatal, ahová a lip szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése Is intézendő. — Egyes szám ára 8 oldalankint 320,000.000 pengi. — E nám ára I.2M.0M.M3 pengi. TARTALOM owai otdal •ftj aékts/iváros tönvnyhatósági bizottsága 1946. A hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványok éti május hó 15.-én Ionon rrnitei kizgyiUstnek napUja 647 kiadásánál irányadó közönséges napszámbér P^m^eirenáetet: újabb megállapltá* 674 .. . A megrendelések, valamint a hitelek feletti rendel-Idciglenes bevételek és ktétek elszámolása 663 keifs és utalványozás szabályozása a központi _ igazgatásban 674 Bizottsági ülések : ® . Z „ • ^^ . . Geperejű gépkocsivállalat fenntartására Jogosító A pénzügyi szakbizottság Qlese május 14.-én 60 engedélyokirat kiadása ...... 674 Attattm rész : Knzjegyzőhelyettes kirendelése 674 A háztartási gázárszabás \ áitozásának életbeléptetése 674 Hivatalos hirdetések 674 Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1946. éri május hó 15.-én (szerdán) tartott rendes közgyűlése. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Ízen.) Ha Igen, akkor ezt határozatként kimondom. Felkérem a küldöttség tagjait, hogy tisztükben eljárni szíveskedjenek. A küldöttség visszaérkeztéig a közgyűlést felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket ismét Ott Károly foglalja el. .'. küldöttség étén a terembe lépi Károlyi Mihályt a közgyűlés taglal felállva, lelkes éljenzéssel és tapssal fogadják). Elnök: A felfüggesztett közgyűlést ismét megnyitom. (Károlyi Mihály MvözMae.) Elnök Úri Budapest törvényhatósági bizottsága, Budapest dolgozó népe nevében szeretettel köszöntöm önt. Köszöntöm a 27 évi hontalanság után hazatérőt abban a városban, amelyhez politikai harcainak annyi emléke fűződik. 25 év elnyomatása alatt Budapest kövei némán Mrdették 1918 októberét. A csendes Egyetem-utcai palota ablakai, az Astoria-szálló, a Duna partján álló nagy palota : az Országháza tanúi az ön politikai pályájának é> a 23 éves reakció alatt figyelmeztettek bennünket a magyar szabadságharcnak 1918-as határkövére. A Felszabadulás a magyar függetlenségért és a népjogokért való küzdelemnek két nagy történelmi határkövét: 1 848-at és 1918-at közelebb hozta egymáshoz és mihozzánk. A reakció a magyar történelemnek fényes lapjait mesterségesen ködösítette el és hamisította meg. Ma tisztán látjuk az összefüggéseket : 1848 nélkül nem lehetett volna 1918, de nem lehetett volna 1945 sem. 1848 demokratikus hagyományai, Kossuth és Petőfi szMIeme éledt fel újra és vetett hatalmas lángot 1918-ban. A magyar demokráciáért folyó nagy küzdelem az első világvé a hazautazás; egyszerre az angol hivatalos út vált nehézkessé, felesége betegsége is kiújult és közeledett a tél. Mégis, mindezek ellenére hamarabb hazatér, ha nem járulnak az utazás nehézségeihez a belső, a lélekben megteendő út akadályai, aggályai. indenekelőtt az a meggyőződés, hogy a felszabadult ország vezetése elsősorban azoknak a feladata, akik otthon az ellenállás élén álltak — s nem a hazatérő emigránsoké. E véleményén nem változtatott — csak aggodalmát növelte —, hogy nem voltak illúziói a magyar ellenállás méreteiről és erejéről, már ami az aktív ellenállást illeti; a szellemi és passzív rezisztenciának a valóságosnál is kevesebb jelentőséget tulajdonított. Örült, hogy a Vörös Hadsereg szabadította fel Magyarországot, mert így remélte a szocialista irányú fejlődés biztosítását — de tudta: a tényleges, katonai erővel történt felszabadítás csak lehetővé teszi és nem pótolja a belső felszabadulást. Félt, hogy a nép nehezen mozdul és félt, hogy a horthysta hivatalnokréteg, az uralkodó osztályok, hagyományos beilleszkedési képességükkel, könnyen alkalmazkodnak az új helyzethez. (Ennek a félelemnek volt tárgyi alapja. Gyorsan változó szituációkban politika és személyi összetétel gyakran az előző, esetleg éppen ellentétes szituáció terméke. A debreceni kormányban három magasrangú horthysta tábornok foglalt helyet, még Horthy sikertelen kiugrási kísérletével kapcsolatos remények alapján. Mire a kormány megalakult, szereplésük inkább ártott, mint használt. Itthon ugyan mindenki tudta, hogy éppen a be nem vált várakozások következtében nincs politikai súlyuk, de Károlyit megdöbbentette átmentésük a demokráciába s attól félt — ugyancsak alaptalanul—, hogy katonás engedelmességük könnyebb partnerré teszi őket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szemében a marakodó koalíciós pártoknál. Túl a tényeken, volt az emigráns Károlyiban jó adag szektásság is: sok jelenséget ok nélkül vélt a fasiszta rezsim „átmentésének".) 1945-ös levelei ezekkel az aggályokkal vannak tele. De mindig egy újabb hazatérési dátummal végződnek. Őszre. Március 15-ére. Bár félt, hogy már nem tud itthon gyökeret verni, s lassan nőtt benne a bizonyosság, hogy hazatérése senkinek sem nagyon fontos, látni akarta az új Magyarországot. 1946 márciusában írja Göndör Ferencnek: mennyire szeretett volna résztvenni a földreform végrehajtásában. De: ,,a fő dolog, hogy megcsinálták és a nincstelenek földhöz jutottak . . . Mégis, a mellőzésekből azt olvastam ki, hogy a magyarság nem kívánja a bekapcsolódásomat, ma még nincs szüksége a történelmi folytonosságra, a haladószellemű hagyományra. Remélem, hogy éppen a földreform és az új rendszer egyéb intézményes vívmányain keresztül ennek az értékeléséhez is el fog jutni." Úgy gondolta, a legtöbb segítséget az új, demokratikus külügyi szolgálat kialakításához adhatná, ahol akkor még többségben voltak a leigazolt régi diplomaták. Ezért is nagy — és teljesen hamis — reményekkel töltötte el az angol Munkáspárt 1945-ös választási győzelme. 29 ^^A rtnáes ktZfyüUs Olt Károly elnökletével 11> órakor M: A mai napra egybehívott rendes közgyűlést mcpiyttoai és a megjelent tagokat szívélyesen üdvözlöm. Javasolom, méltóztassanak a jegyzőkönyv hitelesltéaért Lakatot Imre és Supka Qéza bizottsági tag urakat klkOMeni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen.) Ha igeit, akkor ezt határozatként kimondom. Távolmaradását kimentette betegsége miatt: Szakastts Árpád elnök úr, továbbá' Acs->y László, Andaházy-Kasnya Bél?, Dajkoviti István. Somogyi Imre. Jékely László, Kostandi látván, Szakasits György, Kőműves József né. Hedry Endre és Révész Mihály bizottsági tag urak 4a Sárfl Rózsi bizottsági tag úrnő. Különösen fájlaljuk, hogy Szakasits Árpád, törvényhatóságunk elnöke nem vehet részt az ülésen, betegsége miatt. Kívánunk neki Javulást és mielőbbi felgyógyulást, hogy a magyar demokrácia újjáépítésében minél hamarab és minél tovább tevékenykedhessék. Tisztelt Közgyűlési Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke, (Nagy taps.) néhány perccel ezelőtt megérkezett a törvényhatóság székházába, hogy megbízó levelét átvéve, elfoglalja helyét ebben a teremben. Javasolom, hogy méltóztassék Illusztris bizottsági tagtársunkat küldöttség útján a közgyűlési terembe meghívni. (Hetyeslés.) A küldöttség vezetésére Kővágó József polgármester urat, tagjaiul pedig Bechtler Péter. Katona János és Morvay Endre alpolgármester urakat, továbbá Bognár József, Csécsy Imre, Csobányl Zoltán, Földes Mihály, Kovács Imre, Supka Géza, Varga László bizottsági tag urakat és Vámos Sándorné bizottsági tag úrnőt kérem fel.