Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Vargha Balázs: Illés Endre találatai 3.

Jelenet Illés Endre Homokóra című drámájából (Fotó MTI) Irodalmi városképek Vargha Balázs Illés Endre találatai 3. Tegnapi figurák A félborjú esete, amelyet Mik­lós úr fogadásból a vállára vetett és átsétált vele Budára — kétség­telenül múltbeli történet. Fogadá­sok esnek ugyan ma is, furcsa fo­gadások is, de olyan, amelyiknek félborjú a tárgya, nem eshet. A színhely azonban, amelyet a két öreg jóbarát, György úr és Miklós úr naponta végigcser­kész, akár a mai Belváros is le­hetne. Ahol a két úr elkezdi módsze­res szemléjét, ott, ha jól emlék­szem, Habig márkájú kalapokat és divatcikkeket árultak egykor. „ . . . a sarkon találkoztak, az autóbuszmegálló mellett, ahol a divatos, szűk belvárosi utca bele­torkollik a nagy, előkelő térbe, melynek egyik sarkát hiába seprik a galambok miatt. Ott álltak már jó félórája, mögöttük a híres férfi­divatüzlet fénytől átmelegedett, kolibri kirakattáblái, előttük a közlekedési tábla tikk-jére meg­megtorpanó utcai forgalom." „Szelíd erőszakkal belefúrják magukat a sűrű hullámba, s csak a második stáció mellett állapodnak meg. Ez az új vadászles: a közeli ékszerbolt. A keskeny kirakat sar­kához húzódnak, itt már eleveneb­bek, érdeklődőbbek. A cél is meg­foghatóbb: női arcokat néznek. Mindig áll egy-két nagyon szép nő a remek kövek előtt. . . Most következik a porcelános. Mit keres­nek itt? Senki nem tudja. Évek óta ismerkednek makacsul az új meisseni kék színével, a rosenthali nyersebb festésével, a herendi figu­ráival." Innen visz tovább a két kedves vén kamasz útja a mészáros kiraka­tához. Fogadásuk afféle dzsentri­tempó, legendás grófi szeszé­lyek utánzata. Egy kis legenda ebből is kikerül. S az író éppoly barátilag szemléli őket, mint Mikszáth a maga dzsentrijeit. És kik azok, akik számára nincs irgalom ? Két indító jelenet egy-egy el nem készült drámából. Bankárról szólt volna az egyik darab, gróf­ról a másik. Bármily eleven ma is az ellenérzés az íróban, ha rájuk gondol — drámájukat már nem írja meg. Nincs miért. A bankár-darab első jelenete a vezérigazgató szobájában játszó­dott volna, kora délelőtt. „Az igazgató egy karosszékben ül, hát­radönti a fejét, a borbély éppen szappanozza, borotválni fogja. Né­gyen ülnek az igazgató mellett a hatalmas terem egyik sarkában, ugyanolyan kényelmes bőrfotelek­ben, mint az igazgató. Egy kor­mánypárti képviselő az egyik úr. Amolyan névtelen csillag. De arra éppen jó, hogy elmondja a politikai élet legfrissebb híreit. Egy napilap 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom