Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - Munkával a kongresszusért

Budapest Főváros Levéltára anyagából Kenyér érkezett . . . Az ország népe A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 26-i ülésén elfogadott felhívás Budapest megsegítésére szólította fel a vidék dolgozóit, s hatására megindult a segítség áradata az ország fővárosa felé. E munkában döntő szerepet vállaltak a vidéki kommunista pártszervezetek és az állami posztokon dolgozó kommunista funkcionáriusok. Elismerésre méltó munkát végeztek az alakuló parasztpárti szervezetek is. Az újjászerveződő közigazgatás demokratikus tisztségviselői is segítőkezet nyújtottak; gyorsan és öntevékenyen szervezték a gyűjtést és a szállítást. A felhívás azonban több, mint a segítségkérés dokumentuma. Dokumentuma annak az eltökéltségnek, mellyel Budapest dolgozói vállalták, hogy maguk is romot takarítanak, egészségügyi óvintézkedéseket hoznak, biztosítják az élelmiszerszállítást, egyszóval a maguk erejéből mindent elkövetnek az új élet kibontakoztatására. A mezőgazdasági termelés fellendítésére is gondoltak: kötelezték magukat arra, hogy a lehető leggyorsabban mezőgazdasági munkaeszközöket állítanak elő. A felhívás dokumentuma annak az elszántságnak is, mellyel a Budapesti Nemzeti Bizottság harcba hívott és harcot szervezett a reakció ellen, az új népi demokratikus rend megteremtéséért. A Budapesti Nemzeti Bizottság — a Magyar Kommunista Párt programját magáévá téve — hirdeti a főváros és a vidék dolgozói egységének szükségességét a földért, a kenyérért és a szabadságért vívott harcban. * MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ! Az ország összes nemzeti bizottságaihoz ! A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban egyesült demokratikus pártokhoz! Budapest népe végszükségbe került. Romok közt, víz és világítás nélkül, ablaktalan házakban tengődünk. Tegnap a háború , ma az éhínség, holnap a járvány tizedeli meg sorainkat. Nők és gyermekek halnak éhen, férfiak esnek össze munkahelyükön. A fasiszta gyilkosok hagyatéka ez. Nem tudták hosszú időre megkaparintani a várost, de arra telt erejükből, hogy elrabolják gépeinket, téli élelmünket, lerombolják házainkat. Azt akarták, hogy uralmukat ne a szabadság, hanem a halál váltsa fel. A fasiszták katonai megsemmisítése után tcvábbra is előttünk a kérdés: szabadság vagy halál. Budapest népe élni akar. Mindent 8