Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Barkoczi Péter: Séta a Rákóczi út páros oldalán

a közelmúltban az elsők között kel­lett megerősíteni. Rákóczi út 6. A kerepesi bazár 1869-ben épült, Kauser és Frey ter­vei szerint. (Utóbbi ideszármazott német létére annyira magyarrá vált, hogy bár nyelvünket csak törve be­szélte, a nemzeti ellenállás éveiben ő is sújtásos magyar ruhát s árvalány­hajas kalapot viselt, kezében fokos­sal járt.) Az átjáróház udvarának mindkét oldalán üzletek sorakoztak. Első emeletén az öreg Vigyázó gróf­nő lakott, aki reggelente a házban levő Weingruber Kávéházba (a kávés dinasztia őse) járt le kávéját meginni. Kifizette a húsz krajcárt, a pincérek­nek is kettő-kettőt. (Fiával a 23 és félmilliót vajon így spórolták össze ?) A második emelet egyik udvari la­kásában lett öngyilkos 1938-ban Juhász Gyula váradi szerelme, Sár­vári Nusi, a híres Anna-versek inspi­rálója. Nyomorgott, mert csípőficama miatt még statisztának sem szerződ­tették. A második emelet utcai frontját a körülrajongott Meszlényi Adrienne, a Nemzeti Színház művésznője lakta. A kártyacsatáiról, a turfról, a pest­lőrinci birtokról hírhedt Szemere Miklós barátnője volt: maga is ver­senyistálló és bérházak tulajdonosa, a korszak egyik nevezetes személyisége. 1 Rákóczi út 8 a. —b. Az eredeti­leg a Hal téren alakult mintagimná­zium e házban működött, Trefort utcai új hajlékának felépültéig. Rákóczi út 10. Itt halt meg 1897. január 18-án Vajda János. Nyomasz­tó helyzetén írótársai gyűjtéssel pró­báltak segíteni. A segélyből megma­radt 400 forint felét a szegénységet vele megosztó gazdasszonyára hagy­ta. Utolsó éjszakáján e sorokat írta: Óh hátha így, óh hátha úgy van? /Kétségbeejtő borzadály./ És még szörnyűbb is várhat ottan/ határidon túl, óh Halál. Rákóczi út 12. A jelenlegi klin­kertéglás házat 1936-ban Wälder Gyula műegyetemi tanár, számos eklektikus barokk épület alkotója tervezte. Preisich Gábor szerint e késői munkája is eklektikus, Fritz Hörger hamburgi építész modorá­ban. Ennek helyén állt a Marcibányi ház, melyben a múlt század szellem­történetének több kiválósága élt. El­sősorban Petőfi Sándor, aki innen indult Mezőberényen át Segesvárra. („Budapest" 1974. 3 szám.) Prielle Kornélia (akit Petőfi — a sikertelen leánykérés után — nyomban felesé­gül vett volna, ha akad lelkész, ki összeadja őket Debrecenben) emlék­iratában felsorolja a lakókat. Az I. emeleten ötszobás lakásban Egressi Gábor élt, a színház hősszerelmese, 1848-ban kormánybiztos. Ugyancsak az I. emeleten lakott Szentpétery József, aki Petőfi versében hiába inti Megyerit: „kedved majd követendi gyász". . . A gázsit kiegészítendő, fe­lesége kosztosokat vállalt; költők, színészek, festők ülték körül asztalát. A földszinten lakott Egressy Béni, Erkel operáinak szövegírója; Czakó Zsigmond drámaíró, aki egyik darab­jának sikertelensége miatt öngyilkos lett. A ház lakója volt Réthy, Hubenay és még sok más színész. Rákóczi út 14. A Singer varrógép társaság részére 1936-ban Málik Jó­zsef tervezt» az épületet. Rákóczi út 16. Tervezői 1912-ben a Löfflet fivérek voltak. Eredetileg Feszi Frigyes egyik épülete állt a helyén. Feszi a Vigadó építése után részben elkedvetlenedett, részben alig kapott új megbízást, úgyhogy napjainkra csupán pár alkotása ma­radt meg. Rákóczi út 18. Az út egyetlen je­lentős műemléke. Eredetileg az er­zsébetvárosi bank székházának ter­vezte a fiatalon elhunyt Lajta Béla. 1911-ben építette, amikor műtermé­ben mellette dolgozott a jövő ígérete: Kozma Lajos. „Lajta a nyerstégla burkolatú épületen a pillérekkel ösz­szefogott alsó emeletsorok függőleges tendenciája és a vízszintes ablakso­rokkal hangsúlyozott téglasík nyu­galma közti feszültség építészeti áb­rázolását fogalmazta meg" — írja Merényi Ferenc. Rákóczi út 20. Jahn József építet­te a saját részére, 1895-ben. Föld­szintjén volt a város egyik legrégibb kávéháza (előbb „Elite", majd „Os­tende" néven). Volt egy tucatnyi biliárdasztala s itt játszott először a Rajkó zenekar. A „Budapest éjjel" idegenforgalmi autóbuszainak egyik állomása. Előbb a Británniában (a mai Béke Szállóban), majd itt, a kávéház emeleti helyiségeiben gyűlt össze a „Nyugat" barátainak köre, végig­hallgatni a Nagy Endre vezette hol szenvedélyes, hol kedélyes vitákat. Rákóczi út 22. Az Állami Keres­kedelmi Múzeum helyiségei voltak a házban, árubemutató vitrinekkel. Egyébként az intézmény üzletkötés­sel nem foglalkozott, inkább piac­kutatással: a hozzáfordulóknak meg­adta a kívánt partnerek címeit. Mű­ködési köre a Balkán és a Közel-Kelet államaira terjedt ki. Ugyanebben a házban volt a Rádió ősének, a Telefonhírmondónak a stúdiója és leadóállomása is. Adásait Puskás Tivadar indította meg, 1893 februárjában. Az énekszámokat és a kisebb zenekarok muzsikáját fonog­ráf-hengeren rögzítették, a színhá­zakban pedig 4—4 mikrofont szerel­tek fel a közvetítésekhez. 1896-ban már hatezer előfizetőjük volt, havi egy korona díjért. Az I. világháború előtt ez volt a napi műsor váza: 9 óra: műsorkezdés, pontos idő; a hivatalos lap hírei, a legújabb táv­irati jelentések; 10 óra: tőzsdei árfo­lyamok; 12: pontos idő, az ország­gyűlés hírei, a hírlapok vezércikkei; 13: hírek; 16: törvényszéki és vegyes hírek; 17: katonazene a Gambrinus étteremből; 18: színházi közvetítés (ha nincs megfelelő darab, helyette hangversenyközvetítés vagy cigány­zene). 1925-ben a Telefonhírmondó stú­diójában kezdte meg adását a Magyar Rádió. Átvette még a bemondót is, Schertz bácsit, aki kellemes basszus hangú, kétméteres, sovány férfi volt. Rákóczi út 24. Az út egyik legré­gibb épülete. Ezt is Frey és Kauser tervezték. A dúsgazdag földbirtokos Sváb családé volt, ők lakták az egész emeletet. A nagy fogadóterem meny­nyezetét Lötz Károly freskói díszí­tették. (A lakást a harmincas években többfelé osztották s Lötz műve meg­semmisült.) Rákóczi út 28. A Magyar Orszá­gos Takarékpénztár részére Giergl Rákóczi út 12. Rákóczi út 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom