Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Barkoczi Péter: Séta a Rákóczi út páros oldalán

a közelmúltban az elsők között kellett megerősíteni. Rákóczi út 6. A kerepesi bazár 1869-ben épült, Kauser és Frey tervei szerint. (Utóbbi ideszármazott német létére annyira magyarrá vált, hogy bár nyelvünket csak törve beszélte, a nemzeti ellenállás éveiben ő is sújtásos magyar ruhát s árvalányhajas kalapot viselt, kezében fokossal járt.) Az átjáróház udvarának mindkét oldalán üzletek sorakoztak. Első emeletén az öreg Vigyázó grófnő lakott, aki reggelente a házban levő Weingruber Kávéházba (a kávés dinasztia őse) járt le kávéját meginni. Kifizette a húsz krajcárt, a pincéreknek is kettő-kettőt. (Fiával a 23 és félmilliót vajon így spórolták össze ?) A második emelet egyik udvari lakásában lett öngyilkos 1938-ban Juhász Gyula váradi szerelme, Sárvári Nusi, a híres Anna-versek inspirálója. Nyomorgott, mert csípőficama miatt még statisztának sem szerződtették. A második emelet utcai frontját a körülrajongott Meszlényi Adrienne, a Nemzeti Színház művésznője lakta. A kártyacsatáiról, a turfról, a pestlőrinci birtokról hírhedt Szemere Miklós barátnője volt: maga is versenyistálló és bérházak tulajdonosa, a korszak egyik nevezetes személyisége. 1 Rákóczi út 8 a. —b. Az eredetileg a Hal téren alakult mintagimnázium e házban működött, Trefort utcai új hajlékának felépültéig. Rákóczi út 10. Itt halt meg 1897. január 18-án Vajda János. Nyomasztó helyzetén írótársai gyűjtéssel próbáltak segíteni. A segélyből megmaradt 400 forint felét a szegénységet vele megosztó gazdasszonyára hagyta. Utolsó éjszakáján e sorokat írta: Óh hátha így, óh hátha úgy van? /Kétségbeejtő borzadály./ És még szörnyűbb is várhat ottan/ határidon túl, óh Halál. Rákóczi út 12. A jelenlegi klinkertéglás házat 1936-ban Wälder Gyula műegyetemi tanár, számos eklektikus barokk épület alkotója tervezte. Preisich Gábor szerint e késői munkája is eklektikus, Fritz Hörger hamburgi építész modorában. Ennek helyén állt a Marcibányi ház, melyben a múlt század szellemtörténetének több kiválósága élt. Elsősorban Petőfi Sándor, aki innen indult Mezőberényen át Segesvárra. („Budapest" 1974. 3 szám.) Prielle Kornélia (akit Petőfi — a sikertelen leánykérés után — nyomban feleségül vett volna, ha akad lelkész, ki összeadja őket Debrecenben) emlékiratában felsorolja a lakókat. Az I. emeleten ötszobás lakásban Egressi Gábor élt, a színház hősszerelmese, 1848-ban kormánybiztos. Ugyancsak az I. emeleten lakott Szentpétery József, aki Petőfi versében hiába inti Megyerit: „kedved majd követendi gyász". . . A gázsit kiegészítendő, felesége kosztosokat vállalt; költők, színészek, festők ülték körül asztalát. A földszinten lakott Egressy Béni, Erkel operáinak szövegírója; Czakó Zsigmond drámaíró, aki egyik darabjának sikertelensége miatt öngyilkos lett. A ház lakója volt Réthy, Hubenay és még sok más színész. Rákóczi út 14. A Singer varrógép társaság részére 1936-ban Málik József tervezt» az épületet. Rákóczi út 16. Tervezői 1912-ben a Löfflet fivérek voltak. Eredetileg Feszi Frigyes egyik épülete állt a helyén. Feszi a Vigadó építése után részben elkedvetlenedett, részben alig kapott új megbízást, úgyhogy napjainkra csupán pár alkotása maradt meg. Rákóczi út 18. Az út egyetlen jelentős műemléke. Eredetileg az erzsébetvárosi bank székházának tervezte a fiatalon elhunyt Lajta Béla. 1911-ben építette, amikor műtermében mellette dolgozott a jövő ígérete: Kozma Lajos. „Lajta a nyerstégla burkolatú épületen a pillérekkel öszszefogott alsó emeletsorok függőleges tendenciája és a vízszintes ablaksorokkal hangsúlyozott téglasík nyugalma közti feszültség építészeti ábrázolását fogalmazta meg" — írja Merényi Ferenc. Rákóczi út 20. Jahn József építette a saját részére, 1895-ben. Földszintjén volt a város egyik legrégibb kávéháza (előbb „Elite", majd „Ostende" néven). Volt egy tucatnyi biliárdasztala s itt játszott először a Rajkó zenekar. A „Budapest éjjel" idegenforgalmi autóbuszainak egyik állomása. Előbb a Británniában (a mai Béke Szállóban), majd itt, a kávéház emeleti helyiségeiben gyűlt össze a „Nyugat" barátainak köre, végighallgatni a Nagy Endre vezette hol szenvedélyes, hol kedélyes vitákat. Rákóczi út 22. Az Állami Kereskedelmi Múzeum helyiségei voltak a házban, árubemutató vitrinekkel. Egyébként az intézmény üzletkötéssel nem foglalkozott, inkább piackutatással: a hozzáfordulóknak megadta a kívánt partnerek címeit. Működési köre a Balkán és a Közel-Kelet államaira terjedt ki. Ugyanebben a házban volt a Rádió ősének, a Telefonhírmondónak a stúdiója és leadóállomása is. Adásait Puskás Tivadar indította meg, 1893 februárjában. Az énekszámokat és a kisebb zenekarok muzsikáját fonográf-hengeren rögzítették, a színházakban pedig 4—4 mikrofont szereltek fel a közvetítésekhez. 1896-ban már hatezer előfizetőjük volt, havi egy korona díjért. Az I. világháború előtt ez volt a napi műsor váza: 9 óra: műsorkezdés, pontos idő; a hivatalos lap hírei, a legújabb távirati jelentések; 10 óra: tőzsdei árfolyamok; 12: pontos idő, az országgyűlés hírei, a hírlapok vezércikkei; 13: hírek; 16: törvényszéki és vegyes hírek; 17: katonazene a Gambrinus étteremből; 18: színházi közvetítés (ha nincs megfelelő darab, helyette hangversenyközvetítés vagy cigányzene). 1925-ben a Telefonhírmondó stúdiójában kezdte meg adását a Magyar Rádió. Átvette még a bemondót is, Schertz bácsit, aki kellemes basszus hangú, kétméteres, sovány férfi volt. Rákóczi út 24. Az út egyik legrégibb épülete. Ezt is Frey és Kauser tervezték. A dúsgazdag földbirtokos Sváb családé volt, ők lakták az egész emeletet. A nagy fogadóterem menynyezetét Lötz Károly freskói díszítették. (A lakást a harmincas években többfelé osztották s Lötz műve megsemmisült.) Rákóczi út 28. A Magyar Országos Takarékpénztár részére Giergl Rákóczi út 12. Rákóczi út 14.