Budapest, 1974. (12. évfolyam)

2. szám február - A budapesti általános iskolák jövője II.

a tényen, hogy az emelkedő árak, a növekvő karbantartási költségek miatt a költségvetés csak csökkenő mértékű felszerelés fejlesztést tesz lehetővé. A kerületi erőforrások felhasználása sem elég tervszerű. Súlyos gond, hogy az új iskolák fűtési, világítási költsége rendkívül magas, az erre biztosított központi keret a tényleges költségeket nem fedezi. A tanácsok a különbözetet helyi forrásokból — legtöbbször a már működő intézmények rovására — tudják csak előteremteni. Évről évre nő a feszültség a karbantartási igény és a rendelkezésre álló pénzügyi keret között. Ennek következtében tervszerű megelőző karbantartásra nincs lehetőség. Az elmaradt karbantartási munkák fokozzák az amúgy is elöregedett épülethálózat romlását, és ezáltal növelik a lényegesen költségesebb felújítási igényt. Az évente képződő rendkívül alacsony felújítási hányad (1,2%) következtében a felújítási tevékenység a korábbi évek elégtelen üteméhez képest is jelentős mértékben lelassult. Ezen a helyzeten alapvetően az sem változtatott, hogy Végrehajtó Bizottságunk 1971/72-ben 70 millió forint rendkívüli felújítási keretet biztosított. Az iskola funkciójának bővülése megköveteli, hogy a felújítás, karbantartás kérdését rekonstrukciós feladatként, a tartalmi munka fejlesztése előfeltételeként kezeljük. Személyi feltételek A fővárosi pedagógusok az elmúlt években sokat tettek az általános iskola fejlesztéséért. Kutatták a korszerűsítés, a tartalmi fejlesztés lehetőségeit, módszereit. Különösen jelentős kezdeményezések tapasztalhatók az alsó tagozatos tanítók és a napközis nevelők között, a többi között az egésznapos nevelés módszereinek kidolgozásában. A pedagógusok többsége lelkesen és szívesen vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Sok nevelőt éppen az ifjúsági mozgalomban vállalt szerep vitt közelebb az elmélyültebb pedagógiai munkához, a gyermeki személyiség jobb megismeréséhez. Nehézséget okoz azonban az, hogy a pedagógusok nem készültek fel eléggé a szabad idős foglalkozásokra, sokan csak a tanórai munkát tekintik igazi pedagógiai tevékenységnek. A Központi Bizottság határozata a nevelőkből lelkesedést, érzelmi azonosulást váltott ki, saját gondolataik, törekvéseik megfogalmazását látják benne. Csaknem -valamennyi tantestület keresi a határozat megvalósításának módját, saját viszonyaira való alkalmazását. A konkrét feladatok megoldásában azonban (például osztályozás, tananyagcsökkentés, illetve a tanulók túlterhelésének enyhítése) még sok a szemléletbeli zavar, a tisztázásra váró kérdés. Az iskolai viták során többen hangoztatták: az általános iskola, általában az oktatásügy fejlesztése elsősorban anyagi feltételek függvénye. Nézetük szerint a tartalmi fejlesztést csak az anyagi és tárgyi feltételek optimális biztositása után lehet elkezdeni. A fővárosi általános iskolai pedagógusok száma kereken 9500 fő. A jelen tanévben az iskolák 59 tanítói és 17 tanári állást nem tudtak betölteni. A hiány pótlását 40 képesítés nélküli pedagógus alkalmazásával, illetőleg helyettesítéssel igyekeztek megoldani. A felső tagozat szaktanári ellátottsága 97,2%-os. A demográfiai hullámnak a következő évek ben történő viszonylag gyors emelkedése egyre több nevelő, főleg tanitó alkalmazását teszi szükségessé. A pedagógusképző intézményekben azonban nem végez annyi hallgató, hogy ezt a növekvő igényt ki tudná elégíteni. A fővárosi tanítóképző intézet évente 80 nevelőt bocsát ki, kevesebbet, mint amennyi a nyugdíjazás következtében megüresedő, illetve a fejlesztés folytán szervezett állások száma. Altalános iskolai tanáríz általános iskolai tanulók középfokú intézményekben való továbbtanulása Tanév Továbbtanulásra jelentkezett tanulók együttes °í,-a Gimn.-ba jelentkezett 8.0. tanulók %-a Szakközépiskolába jelentkezett tanulók %-a Szakmunkás tan. iskolába jelentkezett tanulók %-a Gépíró iskolába jelentkezett tanulók %-a 1970. 95.9 27,7 3O56 34,9 2,7 1971. 96,1 29J3 30,5 33,8 2,5 1972. 96,5 31,6 32,4 30,5 2,0 Egésznapos gondozásban részesülő tanulók száma Tanév Egésznapos gondozásban részesülő tanulók sz.: ",,-a E b b ő 1 Férőhely hiányában visszautasított tanulók száma Tanév Egésznapos gondozásban részesülő tanulók sz.: ",,-a I—IV. évf. az alsó tagozat %-ában 5—8. évf. a felső tagozat ,-ában Férőhely hiányában visszautasított tanulók száma 1968/69. 46 895 30,4 24 865 39,4 22 030 24,3 276 1969/70. 47 365 33,7 25 674 4i,7 21 691 27,5 218 1970/71. 47 335 35,7 26 990 43,9 20 345 28,7 598 1971/72. 51 399 39,7 31 281 49,3 20 Il8 30,2 68l 1972/73. 54 541 42,39 34 704 52,87 19 837 31,49 778