Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Az Országos Műemlékfelügyelőség épületének (Táncsics M. u. 1.) lépcsőfeljárója, Tury Mária gobelinképével (Csigó László felvétele)

XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1974 DECEM BER A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA|OS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőséi címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Teleion: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 74.3139 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7 Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,- Ft,félévre 60,- Ft. egy évre 120,- Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10-13 óráig VII. Lenin krt. 5.1, em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL A főváros vonzásában IX. Fekete Gábor: Monor és a többiek 4 Heim Ernő: A magánépítkezések sürgető gondjai 8 Megay László: Kőbánya jeles ipara 12 Dr. Koós Judith: A Budapesti Műhely 18 Vargha Balázs: Németh László változatai a Budapest témára 22 Rózsa Gyula: Schaár Erzsébet Budapesten és Budapesten kívül 24 FÓRUM Dr. Zoltán Zoltán: Pest-környék fejlesztésének lehetséges irányai 3c Barkoczi Péter: Séta a Rákóczi út páros oldalán 36 A címlapon: Az Országos Műemlékfelügyelőség épületének (Táncsics M. u. 1.) lépcsőfeljárója, Tury Mária gobelinképével (Csigó László felvétele) A hátsó boritón: Ismeretlen magyar festő: A bártfai Madonna (XV. sz.) A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona (.Schiller Alfréd felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Szabó Gabriella A Középülettervezo Vállalat negyed százada Népstadion, Képző- és Iparművészeti Főiskola, Vígszínház, a Budavári Palota újjáépítése, lágymányosi Sportszálló, Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház, Budapest Szálló, rózsadombi SZOT üdülő, Vörösmarty téri kultúrközpont — íme néhány a fővárosban felépült nevezetesebb építészeti alkotások közül. A megváltozott igényeket, az új lehetőségeket jól tükrözik az új építészetnek e jellemző alkotásai. Kórházak, szállodák, oktatási, művelődési és sportlétesítmények, irodaházak, fürdők, áruházak, kiállítási épületek sorát tervezték a KÖZTI mérnökei Budapest és az ország szinte valamennyi városa részére. Az ő művük az egri színház, a fóti Gyermekváros, a zalaegerszegi tüdőszanatórium, a Marina szálló Balatonfüreden, az Auróra Almádiban; kórházak Dunaújvárosban, Kazincbarcikán, Karcagon, Komlón, Cegléden, Vácott stb. E szellemi nagyüzemet 1949 októberében alapították azzal a feladattal, hogy „elvégezze a középületekkel kapcsolatos tervezési munkákat". Az akkor 227 főnyi kollektívából 620 tagú alkotóközösség kovácsolódott össze az elmúlt negyedszázad alatt. Mányoky László, a Vállalat kétszeres Ybldíjas igazgatója huszonegy évet töltött el itt. — Az első években a napi munka során kellett kialakítani a szervezeti formákat és a kollektiv tervezés módszereit — mondja. — Ez Gádoros Lajos Ybl-díjas egyetemi tanár, a KÖZTI első igazgatójának érdeme. Akkoriban az építészstatikus és az épületgépész tervezők képviselték a tervezés alapszakágait. A középülettervezés korszerűbb igényeit követve, folyamatosan egyre több szakterületet kellett elsajátítani. Ma már a vállalat négy irodájában az alapszakágak képviselői mellett találhatók belsőépítészek, színháztechnikai-akusztikai tervezők, út- és kerttervezők, közműtervezők, városrendezők, műemléki tervezők, geodéták, gazdasági és organizációs tervezők. Munkájukat korszerű reprográfiai üzem, fotó és film műterem, modellező és grafikai műhely is segíti. A KÖZTI tervezőgárdája is hozzájárult ahhoz, hogy városainkból eltűntek a háború romjai, s pompás épületek jelzik mindenfelé a szocialista Magyarország anyagi-szellemi gyarapodását. Különleges feladatokat is megoldottak a tervezők. Szállodát, kórházat, iskolát gyakran terveznek, de például filmgyárat, tv-tornyot csak egyszeregyszer. Ilyen egyedi tervek alapján készült Budapesten a szinkron-műterem, a filmlabor, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a miskolci tv-torony, a piszkéstetői csillagvizsgáló és a keszthelyi meteorológiai állomás. Színpadtechnikai tervezéssel egyedül ez a vállalat foglalkozik az országban. Az akusztika, a világítástechnika megtervezése azonban nemcsak a színházakban, hanem a székházak, az egyetemek nagy előadótermeiben is fontos. A követelményekhez igazodva már az audio-vizuális oktatási berendezések tervezésére is felkészültek. — Hangsúlyozni kell — folytatja az igazgató —, hogy ezek a tervek szinte kivétel nélkül kollektív munkák, kisebb-nagyobb csoportok produktumai. Az évek során bizonyos szakosodás is végbement. Egy-egy tervezőgárda csak szálloda, kórház, iskola vagy más középület terveit készíti. Ezekben az alkotó együttesekben azonban mindig az építész a karmester, ö ül le az üres pauszpapír elé; azután csatlakozik hozzá a statikus tervező, aki a teherhordószerkezetet konstruálja és a gépész tervező, aki egyebek között a hőellátást, a légszellőzést, a közműberendezést tervezi. Belsőépítészeink oldják meg az olyan igényes feladatokat, mint például a Fészek Klub, a várbeli Korona cukrászda és a Fortuna vendéglő berendezése. Külön fejezet a vállalat történetében a Budavári Palota helyreállításának megtervezése, amely lényegében 1949-ben, a KÖZTI létrehozásának esztendejében kezdődött, s valószínűleg 1978-ig tart majd. A Várpalota volt főépítészétől, a már elhunyt Hidasi Lajostól származik a nagy műemlékegyüttes újjáépítésének első koncepciója. Dr. Gerő László Ybl-díjas a műemlékek helyreállítási terveinek megalkotója. De a „nagy öregek" — az Ybl-díjas Janáky István és Borsos László, a Kossuth-díjas Rimanóczy Gyula és más kitűnő alkotók — nyomdokain haladva immár harmadik évtizede a tervezőmérnökök színe-java munkálkodik legbecsesebb műemléki kincsünk újjávarázslásán. A KÖZTI sajátos munkaterülete a műemlékvédelem és a műemléki helyreállí-