Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Román Kálmán: A régi pesti bulvársajtó

Roman Kaiman n regi pesti Budapest múlt század végi erőteljes fellendülése, a nagyvárosiasodás igénye teremtette meg — a külföldi metropolisokéhoz hasonlóan — a reggeli politikai napilapoktól eltérő hangvételű, lehetőleg szenzációs tényeket közlő, napközben megjelenő újságtípust, az úgynevezett bulvársajtót. Nélküle a huszadik századi Budapest el sem képzelhető. Néhány vállalkozó kedvű fiatalabb újságíró már a múlt század utolsó évtizedének elején kezdeményezett bulvárlap alapítást, de a terv keresztülvitelét a hatóságok meggátolták. Mesterkedés az utcai terjesztés engedélyével 1894-ben a kormányzat már nem tudott kitérni a ránehezedő nyomás alól, s egy mindenképpen megbízható, ügybuzgó fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, dr. Szalay Mihály felelős szerkesztői minőségben engedélyt kapott délutáni politikai napilap megjelentetésére. Végleges utcai árusítási engedélyt azonban még ő sem kapott; azt napról-napra kérelmeznie kellett. A hatalom ezzel az eszközzel szerzett magának biztosítékot, hogy a szerkesztőség egyetlen lapszámban se vesse el a sulykot. 1894. március 15-én délután 3 órakor a budapesti körutak, forgalmasabb utcák, terek járókelői, a nyilvános helyiségek, kávéházak, kocsmák vendégei egyszerre hármas szenzációnak lehettek tanúi: mozgó lapárusok, rikkancsok jelentek meg mindenfelé, egy új napilap, s benne a fájdalmas hír, amit a rikkancsok fennhangon kiáltottak: „Magyar Esti Lap! Haldoklik Kossuth Lajos! Magyar Esti Lap! Haldoklik Kossuth Lajos!" Csakhamar közkézen forgott a 2 krajcáros, négyoldalas, nyomdafestéktől még illatozó újság, első oldalán a fájdalmas torinói tudósítással. A lapban több budapesti, belföldi és külföldi jelentést és hírt közöltek, a negyedik oldalon szépszámban hirdetést. Köztük egy, sajátos módon, hatóságilag engedélyezett végeladásra hívta fel a figyelmet: „Ékszerek, drágakövek, arany- és ezüstnemű mélyen leszállított áron!" Két esztendővel később a kormányzat és a főváros vezetősége már nem halogathatta a végleges utcai lapterjesztésre szóló engedélyt. Elsőként Esti Újság címmel kormánypárti délutáni lap indítását és utcai árusítását hagyták jóvá. Az 1896-október 13-án megjelent első lapszámban— 8 oldal, 1 krajcár! — ezt olvassuk: „Ezen újsággal naponkint délután 4 és 5 óra közt a közönség kezébe egy olyan esti újságot adunk, amelyhez hasonlóval a nyomdai kiállítás, zsurnalisztikái feldolgozás és olcsóság dolgában csak a nagy világvárosokban találkozunk. A nagyvárosi ember megkívánja, hogy amikor napzártakor leteszi a szerszámot, becsukja üzletét, hazajön hivatalából, vagy mielőtt elmenne zsúrra, klubba, színházba, mulatságba, röviden tájékozva legyen a záródó nap eseményeiről, hogy azután annál nagyobb érdeklődéssel várja reggeli újságja kimerítő jelentéseit. Törekvéseinket lelkiismeretesen fogjuk venni, támaszkodva a Budapesti Hírlapvállalat szellemi és anyagi erőire, amelyeknek teljességéről, megállapodottságáról talán szükségtelen e helyen szótanunk." „Mielőtt zsúrra megy a pesti polgár" Mit tartalmaz az Esti Újság első száma? Őfelsége, a király az 1896. évi millenniumi kiállítás érdekében kifejtett eredményes munkássága elismeréséül töb-Csigó László reprodukciói