Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Dr. Radnai Lóránd: A Roosevelt téri új irodaház

Az egykori Uhlmann ház romos díszterme (Bakos Ágnes reprodukciója) A tér az egykori, városfalakkal körülvett mai belváros területén kívül keletkezett. Nem sokkal feljebb, mint az egykori hajóhíd, amely a mai Deák Ferenc utca vonalában, a mai Duna-szálló északi végén indult Buda felé. A hajóhíd nem volt mindig összekapcsol­va, mert a Dunán közlekedő hajókat időn­ként tovább kellett engedni. A híd megnyi­tására várakozó hajók akár a távoli Ausztriá­ból, akár a Vág, a Garam, az Ipoly víziútjain a Felvidékről érkezvén, Pesten a mai Roose­velt tér, Budán a Batthyány tér környékén kötöttek ki. A várakozás, a ki- és berakodás idején üzleteket kötöttek; így alakultak ki a mozgalmas „rakpiacok". Itt épültek az első nagyobb szállodák is. Széchenyi bizonyára figyelembe vette a forgalmi és kereskedelmi szempontokat, amikor az első állandó Duna-híd, a Lánchíd helyét a pesti Rakpiacon jelölte ki. A városfalak fokozatos eltűnése meg­könnyítette Pestnek a múlt század elejéig meglehetősen tervszerűtlenül folyt belváro­son kívüli terjeszkedését. Az első városren­dezési tervet Hild János építőmester készí­tette József nádor megbízásából. Ezt a ter­vet és a hozzá tartozó — pontokba foglalt — szabályzatot I. Ferenc király 1808-ban hagyta jóvá. A bécsi kormánykörök sokáig halogatták a rendezés ügyét, mivel annak nagyvonalúságát látva, Bécs vezető szerepét féltették. A kiadott szabályzat pontjai közül sok vonatkozik a Duna partjának rendezé­sére. A 6. pont szerint a hajóközlekedés szá­mára olyan épületet kell emelni, amely a kereskedelmi forgalomnak jobban megfelel. Az irodaház részlete 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom