Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Dr. Faith Mihály: Miért van sok útburkolatbontás?

is nagyobb ütemben folynak, s ezért a burkolat-helyreállítások vontatottan történnek. Ilyenkor az útügyi szervek határozott intézkedése — egyes esetekben az újabb bontások időpontjának módosítása — enyhíti a problémát. A megoldást szolgálják részberr azok az intézkedések is, melyek — elsősorban a fővárosi közművállalatoknál — külön útburkolat-helyreállító részlegek létrehozását eredményezték. A kis munkák egyéb vonatkozásban is sok problémát okoznak. A munkák nagy részét az előírások mellőzésével végzik, ezért gyakran veszélyhelyzetet hoznak létre. Általában csak a nagy építéseknél készül forgalomterelési terv, a kis munkákra nem. A munkahelyek elzárására használt korlátok, lámpák nem felelnek meg a követelményeknek. Nincs megoldva a munkahelyek kivilágítása és megvilágítása sem. Ebben a vonatkozásban is indokolt volt a szabályozás a 7/1973. sz. tanácsi rendeletben. Műszaki kérdések A szervezési, illetve koordinációs tevékenység mellett nagy jelentőségű a műszaki megoldások színvonalának emelése is. így például biztosítani kell, hogy a közműépítéseket követően ne károsodjék az útburkolat, ne legyen szükség ismételt helyreállításra. Jelentős változást eredményeznek azok a megoldások, amelyeknél a közműépítés folyamán egyáltalán nem kell az útburkolatot felbontani. Ilyen az útburkolat alatti talaj átfúrása, illetve a sajtolásos eljárás. Ez azonban a károsodási veszély miatt csak kevés meglevő közművezeték esetén alkalmazható célszerűen. A kérdést a közműalagutak építése oldja meg elfogadhatóan. A járható alagútban ugyanis a különböző vezetékek az útburkolat felbontása nélkül cserélhetők, bővíthetők. Megoldott továbbá a fenntartásuk is. Budapesten a pesterzsébeti városközpontban épül ez évben közműalagút. A módszer általánosabb elterjedését egyelőre a magasabb költségek hátráltatják. A csőtörések számát jelentősen csökkenti az ún. rugalmas falú csövek alkalmazása. Elsősorban olyan helyeken, ahol altalajmozgás várható, Duktil csöveket építenek be, amelyek nagyobb deformációt is elviselnek törés nélkül. Az építkezések időtartama jelentősen csökkenthető tipizált, előregyártott szerkezetekkel. Ilyeneket alkalmaznak elsősorban az alul- és felüljárók, valamint távfűtő vezetékek építésénél. Előnyös az ún. résfalas építési eljárás is. A résfalakra helyezett előregyártott elemekből kialakított födémen a felszíni rendezés előbb végezhető el, mint a hagyományos nyíltfeltárásos építési mód esetén, tehát a forgalomkorlátozás időtartama lényegesen csökkenthető. Budapest útügyi szervei folyamatosan segítik — további műszaki és szervezési intézkedéssel — e problémák megoldását. A mélyépítési munkák folyamán gyakran találnak olyan közművezetékeket, melyek a terveken nincsenek feltüntetve. Az ilyen esetekben szükséges tervmódosítások és terven felüli kiváltások a munkák időtartamát jelentősen meghosszabbítják. Ezért újabban már fokozottabban használják azokat az elektronikus készülékeket, melyek a térszint alatti vezetékek meghatározását idejekorán lehetővé teszik. A közúti forgalom növekedése miatt a forgalom elterelése egyre nagyobb gond. A szűk belterületi utakon számos a műszaki nehézség (pl. a kis ívsugarak, kisebb forgalomra épített útburkolatok). A forgalom növekedése és összetétele (pl. túlsúlyos járművek) miatt a régi épületek, az útburkolat és az alatta levő közművek károsodnak, megsérülnek. Ezért provizórikus hídszerkezetek beépítésével a közúti forgalmat gyakran az építési területen vezetik át. A villamosforgalom elterelésére általában nincs is lehetőség. Sok problémát okoz azonban még a forgalomelterelés esetén is, hogy biztosítani kell a munkahelyet képező útvonal vagy csomópont melletti épületek megközelítését, az üzletek áruellátását, a napi szemételszállítást, a tüzelőszállítást stb. Egyes helyeken az útvonalra települt üzemek gépkocsis megközelítését is biztosítani kell. Az ilyen igények néha a tervezett műszaki megoldást is módosítják. (Például kötési időt igénylő betonalap helyett bitumenes kavicsalap építése válik szükségessé.) A költségek Nem közömbös azonban egy-egy forgalomterelés költségkihatása sem. Ez a provizórikus út- és hídépítés, a személy-, teher- és tömegközlekedési járművek üzemeltetési többletköltségeiből és az építési területet érintő személyek időveszteségei-A Kálvin téri gyalogos aluljáró építése (Mészáros András felvétele) bői adódik. A provizórikus létesítmények költsége egyes esetekben meghaladja a 10 millió forintot is. Az üzemeltetési többletköltségek szintén több millió forintot jelenthetnek. Ezért a tervezés folyamán a várható költségkihatásokat is figyelembe veszik. Megvizsgálják a többi között a terelőutak és az alattuk levő közművek műszaki állapotát is. Számítások alapján történik döntés a legkedvezőbb megoldásról. (Például, hogy a terelőút megerősítése, vagy a forgalomnak az építési területen történő provizórikus átvezetése a célszerűbb-e.) Gyakran indokoltan merül fel az a kívánság, hogy egy-egy út- vagy mélyépítés időtartamát csökkentsék. Ez az esetek többségében nyújtott vagy több műszak beállításával oldható meg. A fentiekben leírt műszaki megoldások is sokat segíthetnek. Felmerül azonban a munkák koncentrálásának kérdése is. Ami egyszersmind gazdasági kérdés. A vizsgálatok megállapították, hogy a munkák nagyobb koncentráltsága csökkenti ugyan az építési időtartamot, emeli azonban a költségeket. Ezért a kivitelező vállalatok nem érdekeltek az építési idő rövidítésében, mert az a vállalati nyereség csökkenését eredményezi. Az optimális koncentráltsági fokot és építési időtartamot számításokkal lehet megállapítani. Számítások és tények igazolták továbbá azt az összefüggést is, hogy a kisebb munkák időtartama viszonylag hosszabb, mint a nagyobb építkezéseké. Ennek az a magyarázata, hogy a kisebb munkák nehezebben gépesíthetők, kisebb a termelékenység, a teljes építési időtartam viszonyában nagyobb az előkészítő és befejező munkák idő-' tartama (pl. felvonulás). Nem elég azonban csak egy-egy út-, illetve mélyépítés optimális időtartamát meghatározni. Az útügyi szervek arra törekszenek, hogy a jövőben lehetőleg az összes fővárosi közterületi építkezéseket egymással koordináltan végezzék. Vagyis az egyes mélyépítési munkák a jövőben kevésbé függetleníthetők egymástól, amit az egyre növekvő közúti forgalom is indokol. Az egyes munkák optimális időtartamának megállapításán túlmenően tehát el kell készíteni egy-egy időszak mélyépítési mun- • káinak összesített ütemtervét. Erre a vonalas vagy ciklogramos ütemterv és a hálódiagram együttes alkalmazása a legkorszerűbb módszer. Az összesített ütemterv készítésekor lényegében a rendelkezésre álló kapacitásokat kell optimálisan elosztani, figyelembe véve a közúti és gyalogos forgalom biztosításából adódó követelményeket. A közúton végzett különféle munkák, mint látjuk, bonyolult, komplex kérdést jelentenek. Megoldásukkal a Budapest útügyeit felsőfokon irányító Fővárosi Tanács V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága foglalkozik. A megoldást az érintett szervek, a beruházók, a kivitelezők, a közlekedésben résztvevők gyakran ellentétes érdekei is nehezítik. Arra kell azonban törekedni, hogy az optimális megoldást megtaláljuk, s a munkálatok kedvezőtlen hatásait megfelelő intézkedésekkel a lehető legkisebbre csökkentsük.