Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Dr. Faith Mihály: Miért van sok útburkolatbontás?

is nagyobb ütemben folynak, s ezért a burko­lat-helyreállítások vontatottan történnek. Ilyenkor az útügyi szervek határozott in­tézkedése — egyes esetekben az újabb bontások időpontjának módosítása — eny­híti a problémát. A megoldást szolgálják részberr azok az intézkedések is, melyek — elsősorban a fővárosi közművállalatoknál — külön útburkolat-helyreállító részlegek létrehozását eredményezték. A kis munkák egyéb vonatkozásban is sok problémát okoznak. A munkák nagy részét az előírások mellőzésével végzik, ezért gyakran veszélyhelyzetet hoznak létre. Általában csak a nagy építéseknél készül forgalomterelési terv, a kis munkák­ra nem. A munkahelyek elzárására hasz­nált korlátok, lámpák nem felelnek meg a követelményeknek. Nincs megoldva a munkahelyek kivilágítása és megvilágítása sem. Ebben a vonatkozásban is indokolt volt a szabályozás a 7/1973. sz. tanácsi rendeletben. Műszaki kérdések A szervezési, illetve koordinációs tevé­kenység mellett nagy jelentőségű a műszaki megoldások színvonalának emelése is. így például biztosítani kell, hogy a közmű­építéseket követően ne károsodjék az útburkolat, ne legyen szükség ismételt helyreállításra. Jelentős változást eredményeznek azok a megoldások, amelyeknél a közműépítés folyamán egyáltalán nem kell az útburkola­tot felbontani. Ilyen az útburkolat alatti talaj átfúrása, illetve a sajtolásos eljárás. Ez azonban a károsodási veszély miatt csak kevés meglevő közművezeték esetén alkal­mazható célszerűen. A kérdést a közmű­alagutak építése oldja meg elfogadhatóan. A járható alagútban ugyanis a különböző vezetékek az útburkolat felbontása nélkül cserélhetők, bővíthetők. Megoldott továb­bá a fenntartásuk is. Budapesten a pest­erzsébeti városközpontban épül ez évben közműalagút. A módszer általánosabb el­terjedését egyelőre a magasabb költségek hátráltatják. A csőtörések számát jelentő­sen csökkenti az ún. rugalmas falú csövek alkalmazása. Elsősorban olyan helyeken, ahol altalajmozgás várható, Duktil csöve­ket építenek be, amelyek nagyobb defor­mációt is elviselnek törés nélkül. Az építkezések időtartama jelentősen csökkenthető tipizált, előregyártott szer­kezetekkel. Ilyeneket alkalmaznak elsősor­ban az alul- és felüljárók, valamint távfűtő vezetékek építésénél. Előnyös az ún. rés­falas építési eljárás is. A résfalakra helyezett előregyártott elemekből kialakított födé­men a felszíni rendezés előbb végezhető el, mint a hagyományos nyíltfeltárásos építési mód esetén, tehát a forgalomkorlátozás idő­tartama lényegesen csökkenthető. Budapest útügyi szervei folyamatosan segítik — további műszaki és szervezési in­tézkedéssel — e problémák megoldását. A mélyépítési munkák folyamán gyakran találnak olyan közművezetékeket, melyek a terveken nincsenek feltüntetve. Az ilyen esetekben szükséges tervmódosítások és terven felüli kiváltások a munkák időtarta­mát jelentősen meghosszabbítják. Ezért újabban már fokozottabban használják azo­kat az elektronikus készülékeket, melyek a térszint alatti vezetékek meghatározását idejekorán lehetővé teszik. A közúti forgalom növekedése miatt a forgalom elterelése egyre nagyobb gond. A szűk belterületi utakon számos a műszaki nehézség (pl. a kis ívsugarak, kisebb forga­lomra épített útburkolatok). A forgalom növekedése és összetétele (pl. túlsúlyos járművek) miatt a régi épületek, az útbur­kolat és az alatta levő közművek károsod­nak, megsérülnek. Ezért provizórikus híd­szerkezetek beépítésével a közúti forgal­mat gyakran az építési területen vezetik át. A villamosforgalom elterelésére általában nincs is lehetőség. Sok problémát okoz azonban még a forgalomelterelés esetén is, hogy biztosítani kell a munkahelyet képező útvonal vagy csomópont melletti épületek megközelítését, az üzletek áruellátását, a napi szemételszállítást, a tüzelőszállítást stb. Egyes helyeken az útvonalra települt üzemek gépkocsis megközelítését is bizto­sítani kell. Az ilyen igények néha a ter­vezett műszaki megoldást is módosítják. (Például kötési időt igénylő betonalap helyett bitumenes kavicsalap építése válik szükségessé.) A költségek Nem közömbös azonban egy-egy forga­lomterelés költségkihatása sem. Ez a provizórikus út- és hídépítés, a személy-, teher- és tömegközlekedési járművek üze­meltetési többletköltségeiből és az építési területet érintő személyek időveszteségei-A Kálvin téri gyalogos aluljáró építése (Mészáros András felvétele) bői adódik. A provizórikus létesítmények költsége egyes esetekben meghaladja a 10 millió forintot is. Az üzemeltetési több­letköltségek szintén több millió forintot jelenthetnek. Ezért a tervezés folyamán a várható költségkihatásokat is figyelembe veszik. Megvizsgálják a többi között a terelőutak és az alattuk levő közművek műszaki álla­potát is. Számítások alapján történik döntés a legkedvezőbb megoldásról. (Például, hogy a terelőút megerősítése, vagy a forgalom­nak az építési területen történő provizóri­kus átvezetése a célszerűbb-e.) Gyakran indokoltan merül fel az a kíván­ság, hogy egy-egy út- vagy mélyépítés idő­tartamát csökkentsék. Ez az esetek több­ségében nyújtott vagy több műszak beállí­tásával oldható meg. A fentiekben leírt műszaki megoldások is sokat segíthetnek. Felmerül azonban a munkák koncentrálá­sának kérdése is. Ami egyszersmind gazda­sági kérdés. A vizsgálatok megállapították, hogy a munkák nagyobb koncentráltsága csökken­ti ugyan az építési időtartamot, emeli azonban a költségeket. Ezért a kivitelező vállalatok nem érdekeltek az építési idő rövidítésében, mert az a vállalati nyereség csökkenését eredményezi. Az optimális koncentráltsági fokot és építési időtarta­mot számításokkal lehet megállapítani. Számítások és tények igazolták továbbá azt az összefüggést is, hogy a kisebb mun­kák időtartama viszonylag hosszabb, mint a nagyobb építkezéseké. Ennek az a magya­rázata, hogy a kisebb munkák nehezebben gépesíthetők, kisebb a termelékenység, a teljes építési időtartam viszonyában na­gyobb az előkészítő és befejező munkák idő-' tartama (pl. felvonulás). Nem elég azonban csak egy-egy út-, illetve mélyépítés optimális időtartamát meghatározni. Az útügyi szervek arra törek­szenek, hogy a jövőben lehetőleg az összes fővárosi közterületi építkezéseket egy­mással koordináltan végezzék. Vagyis az egyes mélyépítési munkák a jövőben ke­vésbé függetleníthetők egymástól, amit az egyre növekvő közúti forgalom is indokol. Az egyes munkák optimális időtartamá­nak megállapításán túlmenően tehát el kell készíteni egy-egy időszak mélyépítési mun- • káinak összesített ütemtervét. Erre a vonalas vagy ciklogramos ütemterv és a hálódiagram együttes alkalmazása a leg­korszerűbb módszer. Az összesített ütem­terv készítésekor lényegében a rendelke­zésre álló kapacitásokat kell optimálisan elosztani, figyelembe véve a közúti és gyalogos forgalom biztosításából adódó követelményeket. A közúton végzett különféle munkák, mint látjuk, bonyolult, komplex kérdést jelentenek. Megoldásukkal a Budapest útügyeit felsőfokon irányító Fővárosi Ta­nács V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazga­tósága foglalkozik. A megoldást az érintett szervek, a beruházók, a kivitelezők, a közlekedésben résztvevők gyakran ellen­tétes érdekei is nehezítik. Arra kell azon­ban törekedni, hogy az optimális megoldást megtaláljuk, s a munkálatok kedvezőtlen hatásait megfelelő intézkedésekkel a lehető legkisebbre csökkentsük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom