Budapest, 1974. (12. évfolyam)

10. szám október - Preisich Gábor — Szűcs István: A budapesti agglomeráció

csapatokat küldeni; az ő kísérletük is meghiúsult. De maradjunk a múltnál: haladjunk a Budakeszi úton völgyirányban. Kezdetben az út két oldalát összefüggő erdő borítja és ez jó darabig folytatódik jobjboldalt, a hegy felőli részen. Gyönyörű bükkös és tölgyes; évszázados erdő tisztásán át egy-egy villanásra felbukkan a János-hegy kilátója ... Csak nagysokára tűnik elő az első kerítés, a városias tevékenység kézzelfogható bizonyítéka. Az út északi, völgyfelőli oldalán az erdő megosztottsága rövidesen láthatóvá válik. A pálos romok után az erdőgazdaság telephelye következik; néhány parkerdő jellegű környezetben elhelyezett szecessziós-romantikus villa. Az ősnövényzetet itt már kertészkézzel telepített lombos és örökzöldek gyűjteménye tarkítja. Feltűnően sok az öreg vadgesztenye, a Budakeszi út népszerű sorfája. Tovább haladunk lefelé, míg a 73. számú, műemlékileg is védett és nyilvántartott Csendilla villához érünk. Nevének az eredetét még találgatják, de az építés ideje ismert: Pollack Mihály neve fémjelzi. Az azóta eltűnt Szép Juhászné környékének erdejét a budai tanács az 1842-es évben árverésen értékesíti. A hat holdas telek vevője Bors Ágnes, aki rajta szabadon álló, klasszicista házat építtet, az út felől földszintes, a telek belseje felé emeletes magassággal. Az előugró homlokzatot 4 dór oszlopos, háromszög alakú timpanonnal lezárt porticus díszíti, széles felvezető lépcsőzettel. Az épület mögött, annak tengelyében 4 pilléren nyugvó terasz helyezkedik el, gyönyörű kilátással a Hárs-hegyre és az alatta elterülő völgyre. Az egykor kiadós teleknagyság nem rendkívüli; így tudta megőrizni a Budakeszi út felső része a parkerdő jellegét. Azóta a telekosztások sorozata sokat változtatott ezen! A közeli szomszéd, a 71. számú, az egykori Kochmeister villa nem látszik az útról, sűrű erdő takarja. Területe még most is 5 holdas, az egykori tájkert maradványa. Az emeletes, műemléki jellegű, favázas szerkezetű, 1852-ben épült ház homlokzatát előugró, háromnyílásos tornác ékesíti. A Feszi Frigyes tervezte szellős épület a romanticizmus korára jellemző. Néhány idős bükk és tölgy, hatalmas mogyoró-bokra és tiszafája a múltra emlékeztet: amikor az épületet Ferenc József felesége, Erzsébet királyné lakta. A porosz hadjárat idején, 1866-ban ebbe az eldugott villába menekült... Az utóbbi években úttörőotthon volt; most lakatlan, csak egy idős házaspár őrzi. Az elhanyagolt telek egy hányada részben kerítetlen gyümölcsös. Látogatásom idején — kora tavasszal — friss vaddisznótúrás mutatta erdei jellegét! Pedig közel van a hárs-hegyi kemping, a sokat vitatott 7 toronyház és az új szálló! Az igazságnak tartozunk azzal, hogy megjegyezzük: az épületcsoportot nagyobb távlatból tekintve — például a ferenchalmi kápolna mögötti kis domb magaslatáról — megváltozik a perspektíva. Az épületcsoport a terephez simul, magassága eltörpül a hegyoldal hajlata mellett. Még nem is túlzsúfolt, mert a szomszédos Dénes út 4. sz. alatti Hármas tagozódású a Budakeszi út 38. sz. műemlék épület (Hild József saját használatára építette) A Budakeszi út 26. sz. ház terméskő pilléres, kovácsolt vaskapus bejárata