Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Baross téri aluljáró Csigó László felvétele

évi 14. sz. Tvr. módosító rendelkezése nyomán az önkiszolgáló rendszerű üzletekben elkövetett lopások döntő többségét a jövőben ismét szabálysértésként bíráljuk el. Á bűnözés struktúrája. Az 1972. évi és az 1973. I. félévi adatok szerint az összbűnözés: — 70%-át vagyon elleni; — 8%-át erőszakos és garázda jellegű; — 7%-át közlekedési; — 1%-át államellenes és politikai jellegű bűncselekmények teszik ki; hogy csak a kiemelt kategóriákat említsem. A fennmaradó 14% más jellegű, illetve kisebb társadalmi veszélyességű bűncselekmények között oszlik meg. Szembetűnő, hogy az állam elfeni és politikai jellegű bűncselekmények az összbűnözésnek alig 1%-át teszik ki. Nem kommentálom ezt, csupán megjegyzem, hogy egyik bizonyítéka ez rendszerünk szilárdságának, a főváros lakossága, illetve a fővárosban tartózkodók politikai magatartásának. (A bűncselekményeket elkövetési helyükön vizsgáljuk, s ebben az 1%-ban több nem fővárosi, sőt, külföldi állampolgár is van.) Természetes, hogy nemcsak a számok nagyságával, hanem e cselekmények társadalmi veszélyességével is számolunk. A másik szembetűnő tény, hogy az egy év alatt elkövetett mintegy 34 000 bűncselekmény 70%-a vagyon elleni. Ebben természetesen a társadalmi tulajdon és a személyek kárára elkövetett lopások, sikkasztások stb. együttesen szerepelnek. Jellemző az is, hogy az említett 34 000 bűncselekményből mintegy 16 000-re tehető az olyanok száma, ahol a kár 1000 forinton aluli. Több gondossággal, óvatossággal, biztosító berendezések alkalmazásával, a bizonylati fegyelem erősítésével, hatékonyabb ellenőrzéssel jelentősen csökkenthető lenne a vagyon elleni bűncselekmények száma. A közbiztonság szómos mutatóinak egyike: létezik-e bűnöző alvilág vagy sem? A már említett nagyszámú nyomozások egyértelmű tapasztalata az is, hogy Budapesten nincs szervezett bűnöző alvilág. Bár számon tartunk veszélyes bűnözőket, akik létfenntartásukat bűncselekmények elkövetésével kívánják biztosítani, ezek azonban többnyire elkülönülten vagy csak kisebb, időleges csoportokban követik el cselekményeiket. Egyébként életük javarészét büntetésvégrehajtó intézetekben élik le. Viszont szólni kell arról, hogy néhány bűncselekmény elkövetésekor a szervezettség jeleit derítettük fel. Szaporodtak az olyan bűncselekmények, amelyek szorosan összefüggnek az éjszakai szórakozóhelyeken rendszeresen megjelenő magyar, illetve külföldi személyek tevékenységével. Ilyen például a devizabűntett és vámorgazdaság. A leleplezett esetek azt tanúsítják, hogy néhányan szervezetszerűen foglalkoznak deviza üzérkedéssel, forintkiajánlással. Felhajtok és orgazdák jelentek meg. Az egyes áruféleségekkel történő üzérkedés is fokozottabban jelentkezik. Az ilyen cselekmények társadalmi veszélyessége közismert. Erőszakos jellegű bűncselekmények. Kedvezőnek tartjuk, hogy az erőszakos jellegű bűncselekmények száma pl. az 1972. I. félévi 1900 esetről 1973. I. félévében 1700 esetre csökkent. Ezek közül: Emberölés és kísérlete. 1972-ben 38 emberölést követtek el. 1973. I. félévében 13-at. Az elkövetési okok évek óta változatlanok. Családon belüli rendszeres és durva veszekedés, bosszú, alkoholizmus gyakran szerepelnek az okok között. Vagyoni haszonszerzés ritkán motiválja az elkövetést. Figyelmet érdemel, hogy a tettesek közül 1972-ben 12 az újszülöttjét megölő anya. Elmondhatom, hogy az 1970. évtől a felnőttkorúak sérelmére — 72 eset — elkövetett összes emberölés tetteseit felderítettük. Az újszülöttek sérelmére elkövetett tettesek közül 8 maradt ismeretlen — 31 esetből. Emberölési kísérlet 1972-ben 59, míg az 1973-as év első felében 21 történt. Az elkövetési okok a már fentebb említettekkel azonosak. Az emberölés kísérletének az 1970. évtől történt 174 esete közül 4 ügyben nem tudtuk az elkövetők kilétét ez ideig megállapítani. Garázdaság. A társadalmi összefogás eredményeként 1971-ben sikerült megállítani a garázdaságok számának növekedését. Az elmúlt évben 13%-kal, az 1973.1. félévében pedig a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 22%-kal csökkent a garázdaságok száma. Kevesebb esetben találkozunk a fiatalok által látogatott klubokban és ezek környékén, beat koncerteken, köztereken, az Ifjúsági Parkban elkövetett garázda magatartással. Az elmúlt évben jelentős mértékben csökkent a felderített és felszámolt galerik száma. Az 1972-ben felszámolt 50 galeriből 32 bűncselekmények elkövetésével foglalkozó, bandajellegű, zárt csoport volt. Nagy ez a szám, hiszen a nyomozások megállapításai szerint a galerik tagjai 740 bűncselekményt követtek el. A galerik veszélyességére mi sem jellemzőbb, mint hogy az 50 galeri tagjai közt 16 gyermekkorú, 366 fiatalkorú, 337 felnőttkorú volt. A galerikben gyakran megtalálhatók az intézetekből, szülőktől megszökött gyermekkorúak. Az eltűnési bejelentések szerint 1972-ben szülőktől és intézetekből mintegy 2000 gyermekkorú szökött meg. A rablásokról szólva elmondhatjuk, hogy azok száma hosszú idő óta nem nagy. Az elmúlt években tapasztalható növekedés megállt, és 1973. I. félévében a múlt év első félévéhez viszonyítva már csökkenést tapasztaltunk (80-ról 71-re). A társadalmi tulajdont és személyi tulajdont károsító betöréses lopások magas száma és emelkedő tendenciája közbiztonságunk egyik jelentős problémája. 1972-ben 58%-os emelkedés történt az előző évhez viszonyítva (1689-ről 2672-re). Az 1973. I. félévben — a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — már 14%-os csökkenés következett be, de a betöréses lopások száma még mindig magas (1972. I. félévében 1279, 1973. I. félévében 1124 eset). Ok-kutatásaink azt bizonyítják, hogy kellő biztonsági intézkedésekkel, gondosabb vagyonőrzéssel, fokozottabb ellenőrzéssel számos betöréses lopást előzhettünk volna meg. Szerveink fontos feladata, hogy a hiányosságok észlelése esetén figyelmeztessék az érdekelteket. Gyakori az a mulasztás, hogy az intézmények, kereskedelmi egységek helyiségeit nem látják el megfelelő biztonsági zárral, védőráccsal, riasztóberendezéssel. Tapasztaljuk, hogy sok esetben nem tartják meg a pénzkezeléssel és tárolással kapcsolatos rendelkezéseket. Ide kívánkozik az a gondolat, hogy a tanácsok és vállalatok ellenőrzései során feltárt hiányosságok kevés számban vagy csak későn jutnak az illetékes rendőri szervek tudomására. A gazdasági vesztegetés miatt indított eljárások száma a korábban csökkenő tendenciával szemben 1973. I. félévéhez viszonyítva jelentősen nőtt (151,7 %). Ez arra utal, hogy szerveink fokozatosan hozzák felszínre a törvénytelen gazdagodás eseteit. Az üzletszerű kéjelgés a nagyvárosi bűnözés egyik jellegzetes megnyilvánulása. A prostitúció valóságos helyzetéről a számoknál többet mondanak a felismert összefüggések, jellegzetességek. Az idegenforgalom gyors fejlődésével párhuzamosan, elsősorban a reprezentatív szórakozóhelyeken, szállodákban tapasztaltuk a prostitúció felélénkülését. A prostituáltaknak leggyakrabban külföldi állampolgárok a társaik, akik az üzletszerű kéjelgés mellett üzérkedést, valamint deviza bűncselekményt is elkövetnek. A deviza bűncselekményekkel összefonódó prostitúció további jellemzője, hogy az elkövetők között egyre több fiatalkorút találunk. A nemi betegségek számának növekedése is sürgetővé teszi, hogy e fokozódó társadalmi veszélyességű bűncselekmények ellen a lakosság fokozott támogatásával folytassuk tovább felderítő akcióinkat. Foglalkoztatja a közvéleményt a gépjárművekkel összefüggő bűncselekmények alakulása is. A gyakoriságuk miatt nyugtalanítónak tartjuk a gépkocsi- és motorkerékpár lopásokat, illetve a jogtalan használat célzatával elkövetett gépkocsilopásokat. Budapest területén naponta átlag 2—3 gépkocsit lopnak el, legtöbbször jogtalan használat célzatával. Továbbra is kiemelten kezeljük e bűncselekmény megelőzését, felderítését, mert a személyi, illetve a társadalmi tulajdonban okozott kár mellett az elkövető gyakran a közúti forgalom biztonságát is veszélyezteti. Erőfeszítéseinket hatékonyan segítik az önkéntes rendőrök, különösen az Autótaxi, a VOLÁN és az Autóműszaki Tanintézet dolgozói. Indokolt kitérnünk a fogyasztók érdekeit sértő magatartásfajtákra. 1973-ban, 1972. I. félévéhez viszonyítva mintegy 21%-kal javult az árdrágítás bűntettének felderítése, viszont tovább csökkent (44%-kal) a vásárlók megkárosítása miatt indított eljárások száma. A bűncselekmény elkövetésének gyakoriságához képest az eljárások számát irreálisan alacsonynak tartjuk. A helyzetet a lakosság aktív segítségével a a rendőrség és a kereskedelmi tevékenységet ellenőrző szervek fokozott együttműködésével lehet megváltoztatni. A közlekedési bűncselekményekről. Az 1972-ben és 1973. I. félévében elkövetett mintegy 2700, illetve 1200 közlekedési 4