Budapest, 1974. (12. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: Varga Imre Zeusz szobra a Budaörsi úti egyetemi kollégium udvarában (Csigó László felvétele)
udapest XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1974 OKTÓBER fl FÖVÚROS FOLYÓIRATA ; A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség elme: 1014 Budapest 1. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 74.2242 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7 Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,- Ft, félévre 60,- Ft, egy évre 120,- Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10-13 óráig VII. Lenin krt. 5.1, em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Heim Ernő: A szanálás — és látszólagos ellentmondásai 6 A főváros vonzásában VI. Fekete Gábor: Ürömtől Pilisborosjenőig .. io Granasztói Pál: Bolyongások Budán 14 Seléndy Szabolcs: Nagyvárosi kertkultúra ... 18 Vargha Balázs: Németh László változatai a Budapest témára 1 22 Szilágyi János György: Antik művészet (Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban) 24 FÓRUM dr. Kazár György A szakorvosi rendelőkről 28 Preisich Gábor— Szűcs István: A budapesti agglomeráció 29 Devecseri Lászlóné: „Anya Városunk" történetírásának kezdetei 40 A címlapon: Varga Imre Zeusz szobra a Budaörsi úti egyetemi kollégium udvarában (Csigó László felvétele) A hátsó borítón: Apuliai görög vörösalakos váza (i. e. IV. sz. utolsó negyede) Balla Demeter felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész: Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapest Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Nagy Ervin Új törekvések a belvárosi közlekedés fejlesztésében A világ valamennyi városában egyre sürgetőbb a városközpontok, a belvárosok — divatosabban nevezve: cityk — közlekedési problémáinak megoldása. A gondok jól ismertek: a motorizáció, elsősorban a rohamosan szaporodó gépkocsik okozzák a bajokat. A kérdés: hogyan lehetne összhangot teremteni ma a városközpontok és a motorizáció okozta egyre súlyosabb ellentétek között? A probléma egyértelmű megoldására még sehol a világon nem találtak receptet. Mégis a sokirányú törekvés eredményeként számos, a megoldás irányába ható tendencia figyelhető meg. Útkeresések a városközpontok közlekedésében Európa városaira általában az jellemző, hogy történelmileg kialakult városközpontokkal, zömmel a lovaskocsik, illetve a gyalogosok részére kiépült úthálózattal, lakó- és egyéb épületekkel, üzletekkel rendelkeznek. Tehát a városközpontot funkcionálisan, szerkezetileg, építészetileg és természetesen közlekedés szempontjából is gyakorlatilag a múlt század vagy az azt megelőző századok határozták meg. A közlekedésben lezajlott forradalmi változás, elsősorban a motorizáció, a múlt században kialakult kereteket, azok korlátait egyre jobban feszegeti. Két alapvető módon lehetséges az összhangot újból megteremteni: 1. Teljesen új város és új városközpont létesítésével. Ilyen irányú törekvések, sőt tapasztalatok már vannak; de e rendkívül merész és költséges megoldások sem hoztak még kellően megnyugtató eredményt. Példaként említhetjük a ma már klasszikusnak számító Brasilia vagy Canberra fővárosok alapítását, ahol az automobilizmus döntő szerepet játszott a mesterségesen megkonstruált városok létesítésénél. 2. A történelmileg kialakult városközpont, az előző generációk alkotta értékek megmentése, az automobilizmus nyújtotta előnyök s általában a XX. század modern eredményeinek hasznosításával. Ez a módszer az általános a mi kontinensünkön és természetesen hazánkban is. Ennek végrehajtását — az európai nagyvárosok gyakorlatának megfelelően — kétirányú tevékenységgel lehet biztosítani: — a főközpontot tehermentesíteni kell, elsősorban célszerűen megválasztott alközpontok létesítésével, — a főközponton belül egy újfajta, radikális intézkedésekkel végrehajtott közlekedési munkamegosztást kell kialakítani. A Belváros tehermentesítése Budapest Belvárosában ma háromféle rendeltetésű terület különböztethető meg: — a kereskedelmi-idegenforgalmi jellegű városrész a József Attila utca és Kossuth Lajos utca között; — ettől délre az egyetemi és lakó jellegű; illetve — északra az igazgatási jellegű városrész. A jóváhagyott tervek e funkciók mindegyikének továbbfejlesztését szolgálják. A Belváros — mely közigazgatásilag az V. kerülettel azonos — kereken 2 km2 kiterjedésű; lakosainak száma mindössze 62 ezer; mégis itt található a főváros legtöbb munkahelye. Átlagos egyidejű nappali lélekszáma, kiemelkedő kereskedelmi és ügyfélforgalma következtében, megközelíti a félmilliót. Egyidejűleg óriási a teherszállítás és a rakodás igénye. Súlyosan zavaró tényező, hogy a Belváros teljes területén számos nagykereskedelmi raktár is található. A túlzottan koncentrálódott Belváros tehermentesítése a főváros szerkezetének, adottságainak legjobban megfelelő, korszerű alközpontrendszer kialakításával oldható csak meg. /
