Budapest, 1974. (12. évfolyam)

9. szám szeptember - Gábor István: A Mezőgazdasági- és Élelme zésügyi Minisztérium

Egy régi épület új élete Gábor István A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium Az a terület, amelyen a múlt század vége felé a Földművelésügyi Minisztérium fölépült, valaha a Rákosmező legnyugatibb homokbuckás nyúlványa volt. Az építkezés idején még ide nyílt a rossz emlékű Újépület északnyugati szöglete. A minisztériumi épület tervezésére Bukovics Gyula, a Bécsben született épitész, mérnökkari százados, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyik alapító tagja kapott megbízást a 8o-as évek kezdetén. Az épület, amelyet ma négy utca határol — a Kossuth Lajos tér, a Báthory, a Kozma Ferenc és az Alkotmány utca —, a minisztérium főbejáratától jobbra eső emléktábla szerint 1885 és 1887 között készült. Érdekes, hogy a Magyarország műemlékeit tárgyaló munka („Magyarország művészeti emlékei", 3. kötet, 109. lap) 1895-re helyezi az épület létesítését. Ez azonban bizonyosan pontatlan adat, mert a Földművelésügyi Minisztérium már sokkal korábban, 1889. június 16-an megkezdte működését. Felállítását az 1889. évi XVIII. t. c. rendelte el, amelynek alapján az év június 15-én megszűnt a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium. A két főhatóság működését és ügykörét a törvény az új Földművelésügyi és a Kereskedelemügyi Minisztérium között osztotta meg. A Földművelésügyi Minisztérium a Kossuth Lajos téri új épületbe került. A Bukovics Gyula által tervezett, két oldalán szimmetrikusan árkádsoros épület neoreneszánsz stílusban készült. Főhomlokzata háromemeletes, két oldalán pedig négyemeletes. A Kossuth Lajos tér felé eső oldalon a kiugró oldal-és középrizaliton az első és a második emeletet korinthosi oszlopok fogják össze. Az első emeleten báboskorlátú erkély látható, amint ezt Zakariás G. Sándor a már említett „Magyarország művészeti emlékei" című kiadvány budapesti kötetében részletesen leírja. Ez a könyv eklektikus stílusúnak értékeli az épületet, amelyet másokkal egyetemben a dr. Borsos Béla —Sándor Alajos— Zádor Mihály által közösen szerkesztett „Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei" cimű kötet neoreneszánsznak tart. Ez a „kissé komor, masszívságát erősen hangsúlyozó épület" adta az ötletet és az indítékot Hauszmann Alajos számára a Földművelésügyi Minisztérium tőszomszédságában az Igazságügyi Palotának ugyancsak neoreneszánsz stílusához, amint ez a Borsos—Sándor—Zádor-kézikönyvben olvasható. 2. A levéltári adatok tanúsága szerint az 1889-ben létesült Földművelésügyi Minisztériumnak kezdetben elnöki osztálya, öt főosztálya — ezen belül 16 ügyosztálya —, valamint három önálló osztálya volt. Az öt főosztály: erdészeti, lótenyésztési, mezőrendőrségi, állategészségügyi, szőlészeti és statisztikai. Önálló volt a vízügyi és a műszaki osztály, valamint az Országos Kultúrmérnöki Hivatal. 1913-ban az elnöki osztályhoz már 12 főosztály társult, ami 1926. január i-től kilenc főosztályra csökkent. 1938. január 30-tól új beosztást készítettek, az elnöki főosztály mellett a következő főosztályokkal: termelési, erdészeti, lótenyésztési főosztályok, állami mezőgazdasági birtokok, állattenyésztési és vadászati ügyek főosztálya, gazdasági felügyelőségek, mezőgazdasági érdekképviselet és tejgazdaságok főosztálya, állategészségügyi, rét-és legelőgazdasági, vám- és kereskedelempolitikai, mezőgazdasági hírszolgálati, vízjogi, vízügyi műszaki, birtokpolitikai és tagosítási, mezőgazdasági szociálpolitikai, társadalombiztosítási és szakoktatási, kísérletügyi és növényegészségügyi, közgazdasági és közélelmezési főosztályok. Azért írtuk le ilyen részeletesen a minisztérium életében bekövetkezett szervezeti változásokat az alapítástól a második világháború kezdetéig, és azért soroltuk föl hosszan a főosztályokat is, mert mindez némi bepillantást enged az akkori félfeudális Magyarország agrárpolitikájába is. A főosztályok sorrendje sem véletlenül alakult így, amint azt a megfelelő rendeletekből és törvényekből kimásoltuk; a mezőgazdasági érdekképviselet vagy az állami mezőgazdasági birtokok főosztálya például messze megelőzte a legutolsó sorokban kullogó mezőgazdasági szociálpolitikai és társadalombiztosítási főosztályokat. Ennél is többet mond néhány földművelésügyi miniszter nevé-16