Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: A Batthyány tér (Csigó László felvétele)

Tldapest XII. ÉVFOLYAM 8. SZAM 1974 AUG USZTU S D FŐVÁROS FOLYÓIRATA . . . A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség elme: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 74.1723 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft,félévre 60.- Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10 - 13 óráig VII. Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI|UDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBOL: A főváros vonzásában IV. fekete Gábor: A ráckevei Duna-ág 6 Lázár István: I.átta-e már Budapestet nappal? 15 Wellner István: Domborművek a Fővárosi Tanács épületén 18 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Vészi Endre magánmúzeuma: Budapest 22 Dr. Koos Judith: P. Szabó Éva művészete .... 24 FÓRUM Dr. Körmendy István: Orvos-szemmel népesedési gondjainkról 28 Dr. Fodor László: A budapesti agglomeráció fejlesztése II 31 Csorna Antal: Mi lesz a I.udovika kerttel? 34 Román Kálmán: Huszonhárom milliárd cigaretta 37 A címlapon: A Batthyány tér (Csigó László felvétele) A hátsó bori tóti: P. Szabó Éva: Textilkép a Gellért Szálló dohányzójában {Csigó László felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapest Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LA|OS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Az ingatlankezelés gondjairól Beszélgetés Kelemen Lajossal, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével Az ingatlankezelési tevékenység, amelynek elsőrendű feladata, hogy az állami tulajdonban levő nagy értékű épületállomány folyamatos, tervszerű fenntartását biztosítsa, egyúttal közvetlenül érinti a lakosság életszínvonalát. Hogyan tesz eleget a tizenöt kerületi és egy központi vállalatból álló budapesti ingatlankezelői szervezet a követelményeknek, hogyan él a tulajdonosi, bérbeadói jogokkal? — e kérdésekre kívánt választ adni az a széles körű — szakértők, tanácsok bevonásával nemrégibenlezajlott— vizsgálat, amelynek tapasztalatairól Kelemen Lajossal, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével beszélgettünk. Budapest '.Elöljáróban a vizsgálat általános értékelését szeretnénk hallani a budapesti ingatlankezelési szervezet tevékenységéről. Elnökhelyettes: Arról, hogy a szervezet milyen objektív gondokkal küzd hosszú esztendők óta, s emellett milyen hiányosságok kísérik munkáját, a továbbiakban még szó lesz. Azt azonban minden negatívum ellenére is hangsúlyozni kell, hogy a felelősségteljes, nagy politikai jelentőségű ingatlankezelési feladatok megoldásában a párt és a tanácsok által megbízott vállalati vezetők túlnyomó többsége helytállt, a vállalati vezetők és a beosztott dolgozók szakmai színvonala, politikai képzettsége javult. Az ingatlankezelő vállalatok általában megtették azokat az intézkedéseket, amelyek a szervezet jelentős, bár nem elégséges fejlődését eredményezték. Minden tervciklusban kidolgozták a szükséges lakóház fenntartási koncepciót, erejüket az állagi omlás megakadályozására koncentrálták. Gazdaságos megoldásokat, tartós anyagokat alkalmaztak, s a különösen értékes városrészeket nemcsak városképi szemponthói hozták rendbe, hanem biztosították az itt levő épületek lakhatását is. A felújítási és a karbantartási munkák során eredményesen törekedtek időtálló anyagok, új technológiák alkalmazására, jelentősen fejlődött iz ingatlankezelő vállalatoknál az újítást mozgalom, megerősödött a munkavédelmi és pénzügyi fegyelem. A lakásügyi jogszabályok életbe lépésével a rendes napi munka mellett nagyarányú többletfeladatot végeztek el a szervezet dolgozói, s általános volt a vélemény, hogy ezt a nagy horderejű, politikai fontosságú és a lakossági kapcsolatokra erősen kiható feladatot jól hajtották végre. Budapest: Életszínvonal-politikánk egyik központi kérdése a lakásellátás javítása, amely a lakóház kezelés és fenntartás rendszerét is magában foglalja. A meglevő lakásvagyon ugyanakkor a nemzeti vagyon tekintélyes részét alkotja. Bevezetésként kaphatnánk-e egy összképet arról, hogy voltaképp milyen is az a vagyon, amelynek megőrzéséről az ingatlankezelési szervezetnek gondoskodnia kell? Elnökhelyettes: Az 1973. évi statisztikát ismertetném, megjegyezve, hogy az építkezések és a bontások azóta is módosították valamelyest az adatokat. Az IKV-k által kezelt budapesti épületek száma 34 400, 1