Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Hírneves pesti tanárok

Az Országház utca 18. sz. ház utcai homlokzata 1944 előtt Egy budavári ház története képekben Az udvari homlokzat 1950-ben. az újjáépítés közben, az újonnan kialakitott erkéllyel Az épület kapualja és egyik helyreállított, gótikus ajtókerete a XV. századból Az I. Országház utca i8. sz. épület fővárosunk müemlékhelyreállítás-történetének igen emlékezetes lakóháza. Budapest első „gótikus ház"-a volt, amelyet korunk fejlett műemlékvédelme 1945 után szabadított ki a többrétegű barokk- és legújabbkori vakolatköntös alól. Homlokzatrekonstrukció segítségével épült újjá az első várbeli házak között, 1950-ben, hirdetve építészetünk hagyománytiszteletét és műemlékvédelmünknek a mai igényekhez is szakszerűen alkalmazkodni tudását. A XV. század végéről származó, sziléziai gótikus eredetű ablakkereteinek helyreállítása jogos büszkeséggel töltött el annak idején minden múltat szerető embert. Bizonyos, hogy már a XIV. század végén fennállott, az utcai zárterkélyétől északra levő, emeleti ablaknyílása mellett feltárt „grafikus stílus"-ú keretkőmaradványainak bizonysága szerint. Budavára 1686. évi ostroma után először Sayr Jakab asztalos birtokába került 1697-ben — valószínűleg romállapotban —, és 1714-től folytatólagosan is a Sayr-örökösök tulajdonában maradt. Majd 1736-ban Obergruber Györgyné, született Seth Teréz vásárolta meg, akitől 1752-ben Gstöttner Sebestyén festő szerezte meg. 1792-től kezdve ismét a Sethcsalád birtokolta, tőlük öröklés útján Rehorovszky András nádori irodatiszt és országos pénztári beszedő nejére, Seth Reginára szállt át 1805-ben. Továbböröklés révén Rehorovszky Miklós kormányszéki ügyvivő és testvérei jutottak a házhoz, akiktől 1842-ben Flügl János kereskedő neje, Joseph Mária Magdolna vette meg. Végrendeleti öröklés juttatta Roczka Flórián és testvérei tulajdonába 1859-ben, akiktől 1861-ben Oeffner Ferenc megvásárolta. Utolsó telekkönyvileg nyilvántartott tulajdonosa Schuch János vendéglős mester volt, 1895-től kezdődően. Végül Boldog József „Húscsarnok"-a került a mai cipészműhely helyére, még 1944 előtt; a kapu túloldalán állott és az ostrom alatt elpusztult vendéglő területéből pedig lakás lett az 1948 utáni újjáépítés során. Ekkor készült — eredeti maradványok alapján — az a három kicsiny ablaka, amely a XV. századi eredetű bolt helyén manapság látható. Czagány István