Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - H. Boros Vilma: Hírneves pesti tanárok

csillagvizsgáló A következő esztendőben hozzáfogtak egy lakóépület készítéséhez is: az obszervatórium mellett kapott lakást a másodcsillagász és a csillagászsegéd. Ezek később egy beadványukban panaszolták, hogy télen sokszor nem mernek a házból kimenni a közelben ólálkodó farkasok miatt. Ez a panasz nyilvánvalóan erősen túlzott, a csillagászok feltehetően azért hangoztatták, mert valami kedvezményt — például szolgálatcsökkentést — akartak elérni. A Gellérthegy nem volt teljesen elhagyatott, a hegy északi oldalán, kb. a mai Hegyalja út magasságáig sorakoztak a Tabán apró házacskái. Egy-egy farkas azért betévedhetett oda, mint ahogy az 1920-as évek végén egyszer egy vaddisznó csörtetett végig a Vár utcáin. A megnyitás után rögtön megindult a rendszeres munka. Folytatták a korábbi meteorológiai észleléseket és megkezdték az égimechanikai megfigyeléseket. Különös figyelmet fordítottak a bolygókra, üstökösökre s a Jupiter holdjaira. Pasquich elsősorban elmélettel foglalkozott. Ezt bizonyítja egyebek közt az 181 i-ben megjelent három kötetes müve a szférikus csillagászat elemeiről: Epitome elementorum astronomiae sphaerico-calculatoriae. Az észleléseket túlnyomórészben a szorgalmas másodcsillagász, Kmeth Dániel végezte, aki ezek eredményét 1821-ben nyomtatásban is közzétette. Az elméleti csillagászat terén azonban járatlan volt, ezért az idős Pasquich nem merte utódjául ajánlani. Ez a körülmény azután csúnya viszályra vezetett és megakadályozta a nyugodt munkát. Pasquich nyugdíjba vonulása után a képzett, sokat publikáló Tittel Pál lett az igazgató, helyettese pedig a fiatal, tehetséges, szorgalmas Albert Ferenc. Kettejük működése jelentette az Urania fénykorát. Az intézményt a lakosság megszerette, sokan keresték fel, különösen vasárnap. A látogatóknak bemutatással egybekötött előadásokat is tartottak. A vendégek közt találjuk a reformkor nagyjait is, Kossuthot, Széchenyit, Vörösmartyt. A népszerűséget növelte a pontos időjelzés: 1830-tól a delet minden nap hangos harangütéssel jelezték. Tittel aránylag fiatalon, 47 éves korában, 1831-ben a kolerajárvány áldozata lett. Utána az igazgatói tisztet a cseh-osztrák származású Lambert Mayerre bízták. őt elsősorban a meteorológia érdekelte, a megfigyelések teljesen Albertre maradtak. Üjabb műszereket nem vásároltak, a régiek lassan elhasználódtak, a csillagvizsgáló hanyatlásnak indult. A véget, a teljes pusztulást Buda 1849-es ostroma jelentette. Mayer Bécsbe menekült, a császári hadsereg a távcsövekből a lencséket kiszerelte, hogy ezek segítségével tudja figyelni a honvédsereg hadmozdulatait. Hentzi nemcsak Pestet ágyúztatta, hanem a csillagdát is. Az ajtókat a tabáni lakosság és a honvédek feltörték és sok értékes műszert eltulajdonítottak. Albert Ferenc ekkor panasszal fordult Nagy Sándor és Aulich tábornokhoz, s ők az ellopott tárgyak jelentős részét visszaszerezték. Ezeket Albert az egyetem pincéjébe vitette, abban bízva, hogy a béke helyreállta után az Urania folytathatja működését. A hatóságok erre a szabadságharc bukása után nem adtak engedélyt. A katonaság a romos épületet minden tárgyalás nélkül elfoglalta, sőt 1850 áprilisában a csillagda két épen megmaradt tornyát beépítette a Citadellába. Egy, a Rácfürdőről 1865-ben készült képen még jól látható a két kupola. Pár évvel később lebontották. A kiegyezés küszöbén, 1866 szeptemberében a katonai parancsnokság jogilag is birtokába vette a telket és 7000 forintot fizetett érte. A magyar csillagvizsgálás évtizedekig szünetelt és csak a század végén ébredt új életre. A régi Uraniának ma két utóda van. Az egyik az egyetem természettudományi kara Múzeum körúti épületének tornyában; itt a diákok néhány elavult távcsővel tanulhatják a csillagászati észlelés elemeit. A másik a nagyközönség számára létesített bemutató csillagvizsgáló. Ez a Gellérthegy oldalában fekszik, a Sánc utcában és felvette elődjének, az Uraniának a nevét. Komoly észlelésekre a főváros erős éjjeli kivilágítása miatt a gellérthegyi csillagvizsgáló ma már alkalmatlan. Vértesy Miklós 41