Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Varga János: Múltbéli históriák - mai kutatók

Budapest környékiek Monorról, Solymárról, Pomázról, Dabasról. Sőt a levéltár anyaga iránti érdeklődés túlnőtt az ország határain és ide vonzotta a kutatókat Bulgáriától az Egyesült Államokig számos országból. Mérnökök, művészettörténészek A kutatók a legváltozatosabb témákon dolgoznak. Várostörténeti szempontból elsőrendű forrásértékkel bír a XIX. század első éveiben létesített pesti Szépítő Bizottmány, illetve a budai Építő Bizottmány, majd az 1870-ben létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsának anyaga. E három szerv 1948-ig vezető szerepet töltött be Budapest modern nagyvárossá történt kiépítésében. Az anyag kutatói főleg mérnökök és művészettörténészek, akik a ma már műemlékrangú 100—120 esztendős épületek helyreállításához itt találják meg az egykori építészek iratait, tervrajzait, közöttük Pollack Mihályét, Ybl Miklósét. De keresték itt a budai Vár Karakas pasa tornyának, a XVIII. századi pesti városfalnak és a Pollack Mihály téri Károlyi palotának a terveit is. Napjaink Budapestjének építkezési problémái is gyakran vezetik a szakembereket a levéltár kutatótermébe. A Metró északdéli vonalának előkészítő munkálatai során a Városépítő Tervező Vállalat mérnökei statikai számításaikhoz nélkülözhetetlen építészeti adatokat találtak a Bazilika alatt húzódó alagút építéséhez. A Mélyépítő Tervező Vállalat munkatársai a kőbányai mészkőpincék és egykori bányagödrök elhelyezkedését tanulmányozták WL 1870-es térképeken, hogy Kőbánya új lakóépületeit biztonságos alapokra helyezhessék. Fővárosunk egyik legcsodálatosabb épülete, az Országház építésének története egy fiatal nyugat-berlini könyvtáros érdeklődését keltette föl, aki ezt választotta disszertációja témájául. Hivatásos, műkedvelő kutatók — és külföldiek A városiasodás másik fokmérője az ipari fejlődés. A korai idők céhes és manufakturális iparának problémáitól a modern nagyipar kialakulásáig széles területet fognak át az ipartörténetet kutatók témái. Ghimessy László az Országos Húsipari Kutatóintézet megbízásából a közeljövőben megnyíló első húsipari kiállítás anyagához a húsipar korai dokumentumait gyűjti s fényképfelvételeket készít a Mohács előtti budai mészáros céh Mátyás és Ulászló királyoktól kapott kiváltságleveleiről. A XIX. század első felében működött Mauthner-Kadisch pesti manufaktúra történetét Csajági Réka szegedi bölcsészhallgató szakdolgozatában írta meg. Ugyanebben az időben a Vízivárosban volt a Rigler-testvérek gyertya- és szappangyára, melynek története Gyengő László nyugdíjast érdekelte. A Kender-Juta Gyár óvónője vállalatának történetével foglalkozott. Rózsa Miklós Buda, Pest, Óbuda 1686—1914 közötti ipartörténetének megírásán dolgozik. A legújabb korba vezetnek Eperjesi László történész kutatásai, aki a XX. század első felének gépjárműgyártását és közlekedéstörténetét tanulmányozza. A nagyvárosi közlekedéssel, a szárazföldi és vízi utak kiépülésével három kutató is foglalkozik. Eva Broschek Ausztriából érkezett, hogy a XIX. század végén elkészült Sugár út — a mai Népköztársaság útja — építésének történetét kutassa. Cifka Petemé, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa és Bíró József, a Közlekedési Múzeum dolgozója a Duna Gőzhajózási Társaság pesti kikötőjének építésével, illetve a gőzhajózás elterjedése előtti dunai áruszállítás kérdéseivel foglalkozik. Politikai mozgalmak gazdag anyagai Az egyes városrészek története viszonylag kevés kutatót vonzott. Csupán a Városmajor és a Városliget XIX. századi történetét dolgozták föl; pedig gazdag anyag állna várostörténészeink rendelkezésére. Társadalomtörténeti kérdésekben hasonló a tapasztalat. A pesti görögkeleti lakosság problémáival az Illinois állambeli Keith Hitchins, professzor foglal-kozott. A hazai kutatók közül csak Litvánné Gál Éva muzeológus dolgozik hasonló témán, aki Buda és Óbuda XVIII-XIX. századi társadalmának történetét kutatja. Nagy az érdeklődés viszont a baloldali pártok és politikai mozgalmak iránt. A századfordulóra modern nagyvárossá fejlődött Budapest ipara létrehozta a munkásosztályt, amelynek rövidesen komoly szerep jutott nemcsak a főváros, hanem az ország fejlődésében is. A szegedi egyetem két tanára: Farkas József és Varga Lajos a Magyar Szociáldemokrata Párt századfordulón kifejtett tevékenységét vizsgálja. Ránki György egyetemi tanár a második világháború éveinek fővárosi választási eredményeit kutatja és a választói névjegyzékek segítségével meghatározza a választójoggal rendelkezők összetételét. Mivel Budapest az ország életében központi szerepet töltött be, a levéltár városi eredetű iratanyagának jelentősége egyes területeken túlnő a várostörténet keretein. Főként a munkásmozgalmi vonatkozások tekintetében igazolja ezt Vincze Edit történész munkája, aki a Párttörténeti Intézet megbízásából a levéltárban talált iratnyag felhasználásával dolgozza föl a magyarországi munkásmozgalom történetét a XVII. század végétől az első világháborúig. Eperjesi László kutatásai szűkebb területen vizsgálják a hazai munkásosztály harcát: ő a gépjárművezetők második világháború előtti mozgalmairól keres anyagot. Az országos jelentőségű politikai mozgalmakon kívül nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó dokumentumok is találhatók itt. Ezek földolgozására érkezett a múlt esztendőben két fiatal történész Bulgáriából,akikabolgár— magyar Kapcsolatok XVII —XIX. századi történetét kutatták. Janina Pastawska, a Varsói Állami Levéltár munkatársa a magyar— lengyel kapcsolatok korai dokumentumait kereste. A külföldi kapcsolatok a XVIII-XIX. századi Pest-Buda művészeti életében is föllelhetők: Richard Prazak, a brnói egyetem docense a cseh színészek és zenészek magyarországi működésének emlékei iránt érdeklődött. Dokumentumok nevezetes személyiségekről A hazai hivatásos színészet első évtizedeinek históriáját Kerényi Ferenc aspiráns, a magyar gyermek- és ifjúsági színházak történetét a Bartók Gyermekszínház nyugdíjas igazgatója kutatta. Itt keresi az 1896-os Váci utcai első magyar filmvetítés dokumentumait Ort János levéltári osztályvezető. Kjalönös érdeklődés nyilvánul meg múltunk közismert alakjainak élete, tevékenysége iránt. Egy újságíró Jelky Ándrás 1780 körül Budán kelt végrendeletét kereste. Sajnos eredménytelenül, mert a nagy világjáró testamentuma a levéltár iratanyagának viszontagságos múltja során elveszett. Több eredménnyel járt egy nyugdíjas kutató, aki Pscherer András, Buda 1776-ban kinevezett első levéltárosa után kutatott. Jean-Jacques Eigeldinger svájci professzor az 1813-ban Pesten született, majd gyermekkorában külföldre került Heller István zeneszerző munkássága iránt érdeklődve jutott el a Fővárosi Levéltárba. Itt találtak anyagot mások a Brunsvik családról, Széchenyi Istvánnak a lótenyésztés és a lóversenyek terén kifejtett tevékenységéről, Németh László iskolaorvosi munkásságáról. A neves Bókay János leszármazottja itt keresi a dédapjára vonatkozó dokumentumokat. Megtörténik, hogy a kutató személye és a keresett anyag szolgáltatta história emlékezésre és okulásra késztető. A közelmúltban járt például a Fővárosi Levéltár kutatótermében Kolb Elek, egykor ismert fényképész, akinek elbeszéléséből és az általa keresett iratanyagból kibontakozott egy család tragikus története az első világháború éveiből. A/ apa, Kolb Lázár hét fiát adta Ferenc József és IV. Károly hadseregének. Egyikük súlyos fejsérüléssel, rokkantan tért vissza, hárman odavesztek a háború forgatagában. A testvérek közül .ma már, az emlékeket kutató Kolb Eleken kívül, csak egy él. Kolb Elek megtalálta itt azt az iratot, amelynek tanúsága szerint „ő császári és Apostoli királyi Felsége Kolb Lázár budapesti lakosnak, mint 7 hadbavonult fiú atyjának, magánpénztárából ötszáz korona egyszeri pénzadományt, valamint emlékjelül Nevének kezdőbetűivel díszített katonaszobrot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. . . Budapest, 1918. augusztus 27". A Kolb-család és a hozzá hasonlók históriáját azóta történelemkönyvek írják. A 16 centiméteres bronzszobor is külföldre került már; fényképén és az adományozásról szóló iraton kívül a ma 80 esztendős Kolb Eleknek nem maradt egyebe arról a korról, csak élő emlékei. . . Budapest Főváros Levéltára továbbra is várja az érdeklődőket és segíti munkájukat, hogy ezzel is hozzájáruljon Budapest történetének teljesebb megismeréséhez. 33